Győztünk. A magyar válogatott football-csapat 3:0 arányban megverte a franciák válogatott tizenegyét.

Bohóság: mondják a nagyképüek. Mit ér az, ha jobban tudunk rugdalódzni, mint mások? Hát nagyképü urak csináljanak önök is jobban valamit, mint a franciák.

11 francia érezte, 2000 látta, sok millió olvasta a magyarok fölényét. Egy napig, vagy csak egy óráig rólunk beszélt vagy olvasott a világ legmüveltebb nemzete.

Hongrie. E szó volt a plakátokon és a lapok hasábjain. Hongrie minden Autriche nélkül. El kellett hinni, hogy van egy ilyen ország és az önálló, fejlett és hatalmas – legalább a sportok terén. Erőszakkal, karunk, testünk, lelkünk erejével, ügyességével kényszerítettük a világot arra, hogy elismerjen bennünket. Legyőzzük karddal, két vállára fektetjük, tulevezzük őket, labdát rugunk kapujukba.

Csinálják utánunk politikus urak. Értsék meg már, hogy amit mi teszünk, ami eredményeket mi sportemberek elérünk, az több, mint a legszebb parlamenti beszéd; a legszebb szavazat a Drednougth-okra, melyek aztán idegen lobogó alatt futnak a tengeren. A garas, amelyen lobogó alatt futnak a tengeren. A garas, amelyet vajmi nehezen ad ki könyörgésünkre az államkincstár, aranynyá válik kezünkben édes hazánk javára.

Hatalmas urak ismerjétek ezt el, ne sajnálják tőlünk a pénzt. Nem nekünk kell az, hiszen mi is hozzátoldjuk verejtékes filléreinket, hanem a magyar lobogó becsületének.
Mikor lobogott a diadalmas magyar zászló Párisban? Soha még. És ez csak a kezdet. Azt reméljük, hogy diadalmasabban fog az végigszáguldani a világon. Magyar vívók, magyar birkózók, magyar evezősök, magyar labdarugók, erről tud, erről beszél a világ.

Vannak, akik azt mondják, hogy könnyü volt Franciaországot megverni, hiszen azok kezdők a labdarugásban. De hát mit csinálnak velünk a többi nemzetek. Elnyomnak a tudományban, el a technikában, el a művészetekben. Ezer esztendeje verekszik, harcol, küzködik a magyar. Hazájáért, királyáért, szabadságáért. Csak ebben az egyben, a szemtől-szembe, férfi-férfi elleni küzdelemben van tréningünk. Nem csoda,ha ebben diadalra visszük a véráztatta lobogót.

Fiuk ott a távolban! Tudjátok meg, hogy itthon milliók keze szorul ökölbe, millió szív dobban értetek. Dicsőség, ha tovább is győztök és ha legyőznek, nem gáncs, csak bölcs okulás, még több tanulás még fanatikusabb tréningre.
Lelkünk rezgése mint dróttalan távíró vigye lelketekbe lelkesedésünket.

Válogatottaink utja igen jól sikerült. Mindannyian a legjobb kondicióban érkeztek Párisban, a hol a francia labdarugó-szövetség elnöke, Simon fogadta őket. A mérkőzés a Cercle Athletique de Paris pályáján, Charentonban folyt le, mely meglehetős messze van a várostól és a hozzájárulás is nehéz. Ily körülmények között a rossz időt is figyelembe véve a 2000 főnyi közönség igen nagy jelentőségü.