Dtum
Login with Facebookk
1911 | Június

Bulgária közgazdasága

A filippopoli francia konzul legutóbbi (1911. április 13-án megjelent) jelentésében néhány rövid vonással találóan vázolja a bulgár közgazdaság jelen képét. Tekintettel az ezen országba irányuló kiviteli törekvéseinkre, a következőkben reprodukáljuk a francia konzul jelentésének bevezető sorait:

Bulgária tisztára mezőgazdasági ország, melyben az ipar csak igen lassu fejlődést mutat s ennélfogva a külföldről kényszerül fedezni ipari szükségleteit. Igaz, hogy néhány mezőgazdasági iparág gyökeret vert az országban, ámde ezek jelentősége csak alárendelt.

Néhány nagyobb központot – mint amilyen Szófia és Filippopol– leszámitva, melyekben a modern élet igényei általánosak, s melyekben a fényüzésekre irányuló hajlam hirtelen nagyra nőtt, mondhatni, hogy a bolgár ember megőrizte józanságát és takarékosságát, mely mindig jellemezte és amely vonások itt is – akár egyebütt – a gazdagodás értékes, hatalmas tényezői.

A paraszt – a bolgár lakosság legnagyobb része – ugyszólván kizárólag saját termelvényeiből látja el a háztartását. Az asszonyok és lányok fonállá szövik a saját gazdaságból származó gyapjut, maguk szőnek fehérnemüre és ruhára való vásznat és szöveteket. A lábbeli szintén kikerül a falubeli bivaly- vagy tehénbőrből, a táplálékot pedig, mely tejből, kenyérből és rizsből áll, földje, illetve nyája nyujtja neki.

Ezek után könnyen érthető, ha a külföldről bevitt áruk mennyisége csekély, az import néhány cikkre, u. m. petróleumra, lámpákra, konyhafelszerelési cikkekre, cukorra stb. szoritkozik és a gyártmányok – amig a bolgár paraszt nem változtatja meg szerény igényeit – csupán a városokban lelhetnek valamelyes piacot.

Bulgária mezőgazdasági lakossága az utolsó évek folyamán elég jó módra tett szert, ami főleg a bő termésekben leli magyarázatát. Ugyanekkor a föld ára is állandó és lényeges emelkedést mutat fel, ugy, hogy az ma már nem áll arányban a hozadékkal. Ennek oka, hogy a bulgár paraszt, mihelyt van egy kis megtakaritott pénze, földet akar vásárolni. A jövedelmező befektetés más módja ismeretlen előtte, csak egy törekvést ismer: megnagyobbitani a földjét, növelni nyájának állományát.

A készpénz hiánya azt eredményezi, hogy rossz termés esetén, avagy olyankor, midőn költséges mezőgazdasági munkák – mint p. o. a mezőnek rizsfölddé való átalakitása, vagy öntöző csatornák létesitése esetén – válnék szükségessé, a paraszt csak drágán, 10-12 százalékos kamat fejében jut kölcsönhöz. (A mezőgazdasági nemzeti bank 8 százalékos kölcsönöket ad.)  Igy magyarázható meg az a jelenség, mely az első pillanatra anomáliának látszik, hogy t. i. olyan országban, melynek lakossága jómódban él, állandóan magas a kamatláb.

Másrészt a földbirtok erősen el lévén aprózva (nagybirtokot nem ismer Bulgária), e jólét a mezőgazdasági lakosságnak széles rétegeiben tapasztalható, amiből következik, hogy a pauperizmus minimális ebben az országban. Igaz, hogy a gazdagság fogalma is ismeretlen. Szerény igények és szerény jövedelmek jellemzik Bulgária népességének jelen gazdasági helyzetét.

A földnek sok birtokos között való megoszlását általában károsnak mondják valamely ország mezőgazdasági fejlődésére, mivel a kis termelő szerény anyagi helyzete nem engedi meg, hogy a modern mivelési eljárásokat alkalmazza, hogy mezőgazdasági gépeket szerezzen be. Bulgáriában egyszerü és praktikus megoldást lelt a kisbirtok rentabilitásának a kérdése. A kisgazdák csoportokba álltak össze, közösen vásároltak szerszámokat és mezőgazdasági gépeket, hogy azokat sorjában használják.

A szövetkezés eszméje igen nagy népszerüségnek örvend a falusi népesség között, minek folytán a parasztok a birtok elaprózódása dacára mindinkább élvezik a mezőgazdasági nagyüzem előnyeit. Vetőmagvat többnyire közösen vesznek és az állattenyésztést is közös alapon szervezik.

El kell ismerni, hogy a bolgár kormányok minden időben rendkívüli figyelemmel viselkedtek a mezőgazdaság érdekei iránt. Mintagazdaságokat, méneseket szerveztek, mezőgazdasági iskolákat létesitettek: mindezen intézmények a legjobban beváltak.
A mezőgazdasági tulajdont különben pénzügyi szempontból is kimélték, mivel az adók sulyának nagyobb része  városi lakosságra nehezedik; még pedig ugy az egyenes adók – házpatens stb. adók – mint a fogyasztási adók.

Bulgária államadóssága ez idő szerint kb. 500 millió frank (egy-egy állampolgárra esik 120 frank), mely összeg törlesztésére évenként közel 30 millió frankot fordit. (Egy-egy állampolgárra esik 7 frank.) Bulgária lakóinak számát tekintve, ezen ország államadóssága a nagy európai államok adósságának felel meg. Az évi 175 millió frankos budgetből a pénzügyminiszterium 51  milliót, a hadügyminiszterium 40, a közmunkák miniszteriuma 30, a közoktatásügyi miniszterium 22 millió frankot fordit resszortjának költségeire.

M. Eust. Guéchoff Bulgária földbirtokát 2 1/2 milliárdra, a házi állatok értékét 250 millióra, a bányákat, ásványvizeket 50 millióra, az ingatlanok (épületek) értékét (az adó alapján kiszámitva) 900 millióra becsülte. Ha ezekhez a tételekhez még hozzáadtuk az ipari tőkét (kb. 45 millió), az állami ingatlan értékét (45 millió); 3350 iskolát (30 millió), 3500 különféle felekezetü templomot (50 millió frank), ugy Bulgária nemzeti vagyonának értékét 3 1/2 milliárd frankra becsülhetjük.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Pauperizmus
Szabóné Fricska Anna

A latin eredetű szót a dolgozó tömegek elszegényedésére, a tömegnyomor kialakulására/jelenlétére használják. 


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98