Dtum
Login with Facebookk
1911 | Március

Világkiállítás Budapesten

A budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöksége már a múlt év októberében ismételten foglalkozott egy Budapesten rendezendő nemzetközi kiállítás kérdésével; a kamara elnöke, Lánczy Leó főrendiházi tag a múlt év novemberében már illetékes helyen is fölvetette ezt az eszmét. Az itt nyert biztatás alapján a kamara elnöke a kiállítás kérdését minden szempontból felölelő terjedelmes emlékiratot dolgozott ki, a melyet illetékes helyre el is küldtek. 

Ez az emlékirat általánosságban tartott áttekintő bevezetésében arra utal, hogy a huszadik században a munka produktivitása és a készitmények czélszerűsége s szépsége irányadó annak a megitélésében, hogy valamely állam a világpiaczon s a népek gazdasági és kulturális életében minő pozicziót tölt be. Nagyobb kulturfokon és bizonyos gazdasági előföltételek megtalálása esetén minden népben fölmerül az a törekvés, hogy a külföldet meghivja gazdasági erőmérkőzésre: világkiállításra, s hogy e versenyben diadalt arasson. 

Az emlékirat további eszmemenete során igazolja, hogy Magyarország ez idő szerint teljesen föl van vértezve arra, hogy megállja a helyét a nemzetközi békés versenyharczban. Mezőgazdaságunk különböző ágai, állattenyésztésünk, erdészeti kulturánk és bányászatunk sok tekintetben mintaszerű alkotásokat mutathatnak föl, a melyek még a külföld elismerését is megnyerték.

Iparunk terén is az utolsó két évtizedben jelentékeny föllendülés mutatkozik.
Hangoztatja az emlékirat, hogy világhirnek örvendő nagy iparágainkon: a malom-, szesz-, czukor-, bőriparon, a vas- és gépiparon, a kartonnyomó-, petróleumfinomító- s a villamossági iparágakon kivül a szerves fejlődés során egész sorozata keletkezett a szebbnél-szebb ipartelepeknek, a melyek a vas- és fémárúgyártás, a kötött-, szövött-áruk készítése, a bőrdíszműkészítés, a ruházati konfekczió, a konzervgyártás, a czipőgyártás, a vegyészeti ipar, a finom mechanika stb. terén kiváló eredményeket értek el, a melyek a magyar munka kiválóságát messze, határainkon túl is hirdetik. 

Szinte megbecsülhetetlen fontossággal birna ez a nemzetközi kiállítás Budapest székesfővárosra nézve.
Budapest 1917-ben előreláthatóan a milliós lakosságú városok sorába lép. Addigra megvalósulnak a városrendezés és szabályozás nagyarányú tervei, meglesznek a városi fürdők, korházak, népszállók, stb. is. A nagy világünnepre való előkészületek alkalmasint erős ösztönzésül fognak szolgálni mind e városi munkák siettetésére és befejezésére, a mi az építőiparnak további nagyarányú föllendülését, a kereseti és munkalehetőségek növekedését és széles néprétegek vagyoni jóllétét fogja előmozdítani. Az idegenforgalomnak biztosra vehető megnövekedése vállalkozóinkat bizonyára arra fogja késztetni, hogy a minden világrészből idesereglő idegenek fogadására szükséges berendezkedéseket megtegyék. 

Az emlékirat kifejti továbbá, hogy nem is túlzott reménység szerint a budapesti nemzetközi kiállítás vonzóereje nagyobb lesz, mint volt vagy lesz a brüsszeli, liegei, anverszi, roubaisi, turini stb. közkiállításoknak. Hiszen Budapestről már világszerte tudják, hogy úgy fekvésénél, mint környékénél fogva, valamint építészeti és kulturális szempontból is rendkívül sok látnivalót nyújt.

De fontos állampolitikai szempontok is a nemzetközi kiállítás rendezése mellett szólanak.
1917-ben lesz ötven éve az alkotmány helyreállításának és már az 1867-ben kötött nagy fontosságú kiegyezés félszázéves jubileuma czélszerűvé és időszerűvé, de kivánatossá is teszi e világra szóló ünneplést, a mely alkalommal legczélravezetőbb módon igazolhatjuk az egész világ előtt, hogy a Kárpátok s az Adria által határolt Duna-Tisza vidékeken az utolsó ötven esztendőben sokat dolgoztak és kiválót produkáltunk. Nem képzelhető ennél jobb eszköz a külföldön sok helyt rólunk elharapózott balvélemények eloszlatására és arra, hogy nekünk kedvezőbb beállításban prezentáljuk magunkat a külföld előtt.

Az emlékirat aztán kitér arra a gazdasági s belpolitikai hatásra is, a melylyel ez a nemzetközi kiállítás járna. Előrelátható jövedelmezőségének kimutatása után azt a reményét fejezi ki, hogy a gazdasági körök előreláthatóan hajlandók lesznek a megfelelő biztosító alapot jegyezni. 

Fölterjesztésének végén a kamara elnöke összefoglalja javaslatait.
A szóban lévő terv kedvező fogadása esetén a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke nem fog késni egyöntetű állásfoglalás czéljából a társintézményeket tanácskozásra összehívni.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Gyárreklám Gyárreklám
Cikk-ajánló
Babits Mihály: Irók két háború közt Babits Mihály: Irók két háború közt
Mostanában nem sok ujat tudok irni. Az a boldog szellemi feszültség...
Vízilabda – Magyarország-Spanyolország 4:0 (2:0) Vízilabda – Magyarország-Spanyolország 4:0 (2:0)
A mérkőzés elejétől fölényben vagyunk. Labdát érünk a Homonnay II....
Fiatal kommunisták bünpöre Fiatal kommunisták bünpöre
A budapesti kir. büntetőtörvényszék dr. Patay István táblabiró...
A magyar tanító sorsa a horvátok közt A magyar tanító sorsa a horvátok közt
A szerémmegyei Sod községben Heinrik Ernő huszonegy éves szegedi...
Az időjárás
A tél szeszélyes folyása egyre tart nálunk. A január legutolsó...
Egy magyar szentember Egy magyar szentember
Orosz István önéletrajza. Kiadta Bálint Sándor –...
Kánikula! Kánikula!
Pest nem készült fel a hirtelen beállott forróságra. Zavarok a...
A szivmüködés ellenőrzése A szivmüködés ellenőrzése
Az orvosoknak mindig nagy gondot okoz annak a fontos körülménynek a...
Katonai birkózóverseny Katonai birkózóverseny
Az I. vadászzászlóalj ötödik százada kitűnően sikerült...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98