Teljesen csendben és rendben végződtek azok a gyűlések, a melyeket a szocziálisták szeptember 21-ére egybehívtak az élelmiszerdrágaság dolgában.

Határozati javaslat. Budapest munkatársainak 1911 szeptember 21-én megtartott népgyülésén, a minden téren jelentkező és végleg tűrhetetlenné vált drágasággal foglalkozva, megállapítja és kimondja a következőket:
1. A nemzetközi drágulás csak az egyik közvetett formája a munkálkodó osztályoknak az uralkodó osztályoktól való kizsákmányolásának. Az életszükségletek mesterséges drágításának végleges és teljes lehetetlenné tétele tehát csakis a szocziálizmus győzelmével lehetséges.

2. Ha az elnyomott osztályok e közvetett kizsákmányolása tehát épen úgy nem szüntethető is meg végleg és teljesen a mai társadalmi rendszer keretén belül, mint a közvetlen kizsákmányolás, pusztító hatása mégis, emehhez hasonlóan, igenis enyhíthető olyan gazdaságpolitikai intézkedésekkel, a melyek a túlcsigázott mesterséges drágítást meggátolják. Ilyenek: a határ haladéktalan megnyitása mindenféle (élő, levágott, fagyasztott) húsnak a behozatala számára: mindenféle állami és városi fogyasztási adó és vám törlése; oly tarifapolitika, a mely az élelmiszer szállítását olcsóbbá teszi; a tej-, hús-, és kenyéruzsora meggátlása; tervszerű lakáspolitika. stb. A népgyülés mindezeket az intézkedéseket, mint a népnyomor enyhítésének egyetlen eszközeit, a legnyomatékosabban követeli.

3. A fönti követelések egyike sem valósult meg, hanem az uralkodó agráriusok provokáló kapzsisággal helyezkedtek szembe minden kisérlettel, a mely csak valamely könnyebbséget is óhajtott szerezni és kényszerítette legutóbb Bécs népét is arra, hogy a békés és szervezett akczió teréről a forradalmi önsegítség eszközeihez nyuljon uralmon levő osztályokra hárul.

4. Jogossá és elkerülhetetlenné válik a népnek olyan eszközökhöz való folyamodása, a melyekre életösztöne utalja a kiéheztetés veszedelmével szemben, Ennek a végzetes fordulatnak a küszöbén emeli föl intő szavát e szervezett munkásság és követeli a fönti intézkedések meghozatalát egyúttal megállapítván, hogy a további visszautasítás okozta helyzetért a felelősség teljesen és egyedül a kormányra és a tőle védett uralmon levő osztályokra hárult.

Indítvány. A Budapesten 1911 szeptember 21-én tartott népgyűlés fölháborodással és megbotránkozással bélyegzi meg a kormánynak és hatóságainak azt a magatartását, hogy a drágaság dolgában gyűlésező néppel szemben a katonaság és rendőrség szuronyait és kardjait vonultassa föl és így szemmelláthatóan egy véres haditettel akarja a kiéhezettek kenyeréért való mozgalmat elfojtani.