Dtum
Login with Facebookk
1912 | Február

Úszó várak

A történelem nem jegyezhette fel a hajózás eredetét, mert régibb ez magánál a történetirásnál is. Ki tudná, hogy mikor szállt az ember először vizre s mi módon találta ki a hajózás mesterségét.

 

Talán látta, hogy a vizbe esett fadarabra rászállt egy madár és vitette magát tovább a hullámokon; talán ekkor jutott eszébe, hogy ő is éppen igy átjuthatna a folyón, tavon és tengeren, ha nagy fadarabra ülne. Igy azután ki találta a tutajt, mely a csolnak őse. A csolnakból azután nagy hajó lett idővel. Ma már csodálkozunk azon, hogy a régiek hogyan tudtak tengerre szállni azokon a kezdetleges hajókon, a melyeknek maradványait a muzeumokban láthatjuk.

 

A leghiresebb régi hajó a vikingeké, azoké a régi norvég hajósoké, a kik már Kolombusz előtt eljutottak Amerikába. E hajó roncsai még ma is megvannak Krisztiániában. A mai nagy tengerjáró hajókhoz hasonlitva, csak kis csolnaknak nevezhetnők a viking-hajót, de a vakmerő, régi tengerészek mégis meghóditották vele a tengert. A tutajok és kezdetleges formáju csolnakok még ma sem tüntek el egészen.

 

Tudjuk, hogy a folyókon ma is nagy szerepe van a tutajozásnak. A legkezdetlegesebb csolnakokat a vad népeknél találhatjuk meg; kivájt fatörzsből készitik ezek a csolnakjaikat, a melyeken nagy ügyességgel és gyorsasággal siklanak tova a hullámokon. Érdekesek az eszkimók kezdetleges csolnakjai is, az ugynevezett kajakok, a melyeket csontdarabokkal kipeczkezett fókabőrből készitenek.

 

Milyen nagy utat kellett megtennie az ember találékonyságának, a míg az ilyen kezdetleges csolnaktól eljutott a mai uszó várakig, a nagy tengerjáró hajókig meg a haditengerészet hatalmas „Dreadnought”-jáig. A hajózás kezdetét a fönicziaiaknál keresi a történelem . A fönicziaiak voltak az első kereskedelmi tengerészek, a kik az áruikkal eljutottak a Középtenger partjaitól Gibraltárig, a Vörös-tengertől az Indiai oczeánig, sőt még Afrikában is megfordultak.


A tengerihajózást üző nemzetek sorában a középkorban a portugálokat és a spanyolokat illeti meg az elsőség. Nagy lendületet adott a tengeri hajózásnak Vasco de Gama, a ki felfedezte a Kelet-Indiába vezető tengeri utat, majd Kolombusz Kristóf, a ki eljutott az akkor még ismeretlen földrészre: Amerikába. E felfedezések folytán a hajózásnak uj és fontos utjai nyiltak meg.

 

Mikor azután az állitólag Kinából eredő iránytűt is használni kezdték, napról-napra nagyobb fejlődést kezdett mutatni a tengeri hajózás. Kezdetben természetesen csak vitorlás hajók jártak a tengeren, de mikor kitalálták a gőzgépeket, egyszerre nagy ujitás történt a tengeri hajózásban is. A szél kedvére bizott vitorlás hajókat felváltották a gőzhajók, a melyekkel biztosabban lehet tengerre szállni. Ma is vannak még vitorlás hajók, de ezeket rendesen csak kisebb utakra használják. Olyanok ezek, mint valami nagy vár, a mely a vizen uszik s némelyiken három-négyezer ember is kényelmesen elfér.

 

Egy statisztikai kimutatás szerint a világ összes kereskedelmi hajóinak értéke 5300 millió korona; legénységének száma pedig 900.000 s ebből 200.000 gőzhajókon, 500.000 vitorlás hajókon, a többi meg parti hajókon szolgál. Ausztria-Magyarországon mintegy 7-8000 embert foglalkoztat a tengerészet; csekély szám az Angolországéhoz képest, – itt ugyanis mintegy 300.000 kereskedelmi tengerész van.


A kereskedelmi tengerészeten kívül haditengerészetük is van a tengerrel biró nemzeteknek. Anglia és Amerika haditengerészete a leghatalmasabb s utánuk a Németországé következik. Az amerikai hadihajók különösen az óriási voltukkal kelthetnek bámulatot bennünk. Olyan hatalmas alkotmányok ezek, hogy azt hiszszük, a mikor rájuk nézünk, hogy nem is hajót, hanem valami uszó várat látunk magunk előtt. E vár jól meg van rakva hatalmas ágyukkal, a melyeknek golyói még a legvastagabb hajópánczélt is átfurják. Milliárdokat költenek az amerikaiak a hadihajóikra, a melyeknek legénysége világszerte hires az ügyességéről és a tengerészetben való jártasságáról.

Az amerikai tengerész nem remeg a haláltól és nem törődik semmiféle veszedelemmel, mely a tengeren örökösen fenyegeti. Elszánt, kemény emberek ezek és legnagyobb részük kora fiatalságától a munkabiró koráig ott él a hajón. A tengerészről azt szokták mondani, hogy egészen már ember mint a milyenek mi vagyunk.

 

Ök gunyosan „szárazföldi patkányoknak” neveznek bennünket. A tengerész élete pedig valójában nagyon egyhangu, leszámitva azokat a kalandokat, a melyek nagy utazások alkalmával érdekességet vegyitenek bele a hosszu egyhanguságba. Néha hónapokig nem látnak egyebet csak vizet és eget. Az unalmukat a szolgálat pontos teljesitésével üzik el; valamennyi tengerész egyfolytában négy órán át van szolgálatban, azután pihen addig, a míg ismét rákövetkezik a másik négyórás szolgálat.
Menjünk most el az amerikai haditengerészek közé és nézzük meg hatalmas hajóikat. Newyorki fényképészünk érdekes fotográfiákat küldött nekünk, a melyeknek révén belepillanthatunk az amerikai haditengerészetbe. Nézzünk rá csak arra az óriás hajóra, a melyet az egyik gyöngyörü nagy képünkön látunk több más hadihajó között: nyomban meggyőződhetünk róla, hogy milyen hatalmas pánczélosai vannak az amerikai haditengerészetnek. A „South Carolina” nevü hatalmas amerikai hadihajó ez a melyen egymást érik a nagy ágyuk és a pánczélos tornyok. Ezeknek belsejéből a hajó-legénysége golyószorokkal tüzelhet az ellenségre. Rövid ideig tartó tüzelés után elpusztithat ez a hajó-óriás egy egész ellenséges flottát.


Ma már alkalmazzák a hadihajókon a golyószóró géppuskát is, a melyek golyózáport ontanak az ellenségre néhány pillanat alatt. Másik képünkön azt az érdekes jelenetet látjuk, a mint egy amerikai hadihajó matrózai éppen lőni akarnak a golyószóró puskával.


A hajónak nemcsak a fedélzetén, hanem az oldalán is vannak pánczélos tornyok, a melyekből a legénység védett helyről tüzelhet az ellenséges hadihajóra. Az egyik képünkön bemutatjuk a „Brooklyn” nevü amerikai hadihajó oldaltornyát is, a mely igen vastag aczélpánczéllal van körülvéve, hogy az ágyugolyók ne tehessenek benne kárt.

 

Gyönyörü látvány egy ilyen nagy hadihajó s ha óriási ágyuit nézzük, borzadva gondolunk arra, hogy milyen rettenetes lehet a tengeri háboru. A matrózok mind viharedzett katonák, már békében hozzászoktatják őket a kemény munkához, hogy ha háboru ütne ki, valamennyien megállhassák a helyüket. Sohasem szünetel a munka a hajón; egyik csapat matróz a másikat váltja fel a munkában. Fotografusunk érdekes fényképet készitett számunkra az egyik kisebb amerikai hadihajó hátulsó részéről, s hol éppen serényen foglalatoskodnak a matrózok.

 

Éjjel-nappal tart a szolgálat és nagyon erős és türelmes embernek kell lennie annak, a ki hosszu esztendőkön át kibirja ezt az életet. De talán még a matrózokénál is nehezebb munkát kell végezniök a hajó fenekén dolgozó gépészeknek. A rettenetes hőségen félmeztelenül dolgoznak és várják a felülről érkező jeladást, hogy merre irányitsák a hajó menetét.

 

Felülről adnak jelt nekik. Az egyik képünkön éppen azt a jelenetet látjuk, a mint a szolgálatot teljesitő matrózok az e czélra készült gépezet segitségével jelt adnak a kapitány utasitása szerint a gépvezetőnek, hogy melyik irányba fordittassa a hajót a gőzgép segitségével. A készüléken jelezve van mindegyik irány s ha a matróz a kerék valamelyik fogához irányitja a jelzőkészüléket, odalent a hajó gépénél ugyanebbe az irányba fordul a másik jelzőkerék. Ha fent például azt jelzi a matróz „Teljes gőzzel előre”, a lent levő jelzőkeréken ugyanez az utasitás fog előtünni.
Gyönyörü alkotás a technikának az ilyen nagy hajó. Milliókba kerül és esztendőkig tart az épitése.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A South Carolina nevü hatalmas amerikai hadihajó, a melyen egymást érik a nagy ágyuk és a pánczélos tornyok Egyik kisebb amerikai hadihajó hátsó része Az e czélra készitett gépezettel jelt adnak, hogy melyik irányba fordítsák a hajót a gőzgép segitségével Egy amerikai hadihajó matrózai éppen lőni akarnak a golyószóró puskával
Cikk-ajánló
Királycsempészés Királycsempészés
Hova-tovább rendszerré válik nálunk, hogy kiváltságos osztályokhoz...
Négy egyesület válogatott kerékpárosainak izgalmas összecsapása a Millenárison Négy egyesület válogatott kerékpárosainak izgalmas összecsapása a...
Ragyogó napfényben, mintegy 2500 főnyi néző előtt vonultak fel az...
A perui események A perui események
Az uj perui kormány az alkotmány több szakaszát hatályon kívül...
Naplopókat nem etetünk Naplopókat nem etetünk
Garami Ernő kereskedelmi miniszter, a Szocziáldemokrata párt egyik...
A kanonok úr, aki megforgatta a mindenség rendjét A kanonok úr, aki megforgatta a mindenség rendjét
Az emberisig túlnyomó nagy része - úgy az, amely az Ószövetség, mint...
Hétfőn izgalmas tárgyalás után igazolták Dévay Kamillát. Hétfőn izgalmas tárgyalás után igazolták Dévay Kamillát.
A Színiakadémai igazoló-bizottsága hétfőn délután folytatólagos...
Az ágasegyházi tanya ünnepe Az ágasegyházi tanya ünnepe
Kecskemét határában az elmult vasárnap szentelték fel az ágasegyházi...
Az uj termelés zár alá vétele Az uj termelés zár alá vétele
Megjelent a kormány rendelete az uj termés kenyérmagvainak zár alá...
Az osztrák reichsrath és a kvóta Az osztrák reichsrath és a kvóta
A bécsi „Vaterland” irja: Az osztrák parlament a napokban...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98