Kazánrobbanás a petroleum-gyárban
A Budapesti Ásványolajgyár-Részvénytársaság ferenczvárosi hatalmas gyártelepén január 2-án délután nagy katasztrófa történt, mely négy emberéletet kioltott és négy embert súlyosan megsebesített. Egy gőzkazán belsejében, a melyet finomítatlan petroleummal tisztítottak a kazánkőtől, a tisztító petroleum gáza fölrobbant s ez okozta a veszedelmet. A robbanást, mint hivatalosan is megállapították, rövid zárlat idézte elő, a melyért azonban nem lehet senkit sem felelőssé tenni.
A vámvonalon jóval túl, a Soroksári-út 95. számú hatalmas telken van a Budapesti Ásványolajgyár-Részvénytársaság gyártelepe. A körülbelül négy holdas terület mintegy ötven-hatvan méter szélességben a Soroksári-út mentén kerül el. A főbejárat jobb oldalán van az igazgatósági épület, balról van a kész benzintartó, majd a parafin, petról, benzin és félig kész olajoknak több emelet magasságú vastartói. Azután következik a gépház három hatalmas kazánnal s a kazánházon túl a desztilláláshoz szükséges épületek és tartók.
Úgyszólván egymást érik a nagy vastartók, a melyeknek mindegyike telve van robbanó anyaggal. A mint az ember a rosszul világított kazánok és tartók között elhalad, hol az egyik tartóból, hol meg valamelyik kazánból sisteregve csap feléje a fáradt fehér gőz s valósággal fátyolt borít a szemére, úgy hogy még a kisérőt is elveszti az idegen. Az ilyenfajta erupczió természetesen kisebbfajta robbanással vagy zúgással jár s ugyancsak megfélemlíti a laikust, a ki épen eleget hallott már arról, hogy milyen veszedelmes helyen jár, a mire különben előre is figyelmeztetik.
Körülbelül a telep közepén, a soroksári-úti oldalon van a földszintes kazánház, a hol a robbanás történt. Tizenynyolcz-húsz méter hoszszú és ugyanolyan széles, téglából készült épület ez, a melyben három hatalmas gőzkazánt fűtenek, hogy a telephez szükséges erőt megszerezzék. Ezeknek a kazánoknak munkájával főzik és tisztítják az egész telep nyersanyagát, fejlesztik a villámos áramot és hajtják a szükséges gépeket.
Ezt a harmadik gőzkazánt ugyanis tisztították a kazánkőtől. Délután harmadfél óra lehetett, a mikor a munkával elkészültek s az öt-hat méter mély és tizenöt-húsz méter hosszú vasalkotmány tiszta volt.
A tisztítást végző munkások fölküldték a kazán tetején levő nyiláshoz Klencsics Ferencz lakatos-inast, hogy a felső nyilás légmentes elzáródásához szükséges előkészítő munkát végezze el s a szükséges szerszámot készítse oda. Az inas fölment a nyiláshoz, amelyen át bemászott a kazánba, a melynek a nyilásától körülbelül embermagasságnyira egy vasból készült állvány van.
A gyerek azonban ügyetlen volt s a vas-állványról leesett az öt-hat méter mély kazán fenekére. Mikor azt Pataky György gépész és Dovicsin Pál lakatos észrevették, a fiú megmentésére siettek. A kazán belsejében levő vas-állványra állva kötelet bocsátottak le a fiúnak s hogy jobban lássanak, egy hosszú dróton lógó villamos lámpát vittek magukkal. Már félig fölhúzták a kötéllel a fiút, mikor az inas ujra a kazán fenekére esett, mert a kötél elszakadt.
Ekkor már az egész gyárban elterjedt az inas balesetének a híre s mindenünnen siettek az alkalmazottak és a munkások a kazánházba. A kazán nyilása körül állottak Berkovics Béla üzemvezető, Barna Zsigmond vegyész-mérnök, Perelesz Valter mérnök, Janiczky Jakab, Steuer László és Liszovszky József munkások, hogy a mentésben résztvegyenek. Ebben a perczben gyönge robbanás hallatszott, majd láng csapott ki a kazán nyilásán.
Irtózatos jajveszékelés töltötte meg a levegőt s a munkások borzadva állták körül a szerencsétlenség helyét, a melyhez a rémülettől és a félelemtől néhány perczig senki sem mert közeledni. Mikor az ijedelemtől fölocsudtak az emberek, egyesek a sebesültek segítségére siettek, mások pedig értesítették a tűzoltókat és a mentőket.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!