Dtum
Login with Facebookk
1912 | Június

Szegény ember ebédje

A drezdai nemzetközi egészségügyi kiállításon egy egészen külön kis osztályt szenteltek a tudós orvosok annak a nagyjelentőségü kérdésnek, hogy miből is él hát a szegény ember.


A feleletet nagyon elszomoritó tényekben adták meg az egyes európai és tengerentuli nagyvárosokból beküldött élelmiszerhamisítványok. Régi, rossz, romlott és hamisított élelmiszerekből kerül ki a szegény ember ebédje.


Már elszomorítóbb azonban az a körülmény, hogy ezen a kiállításon a hamisított élelmiszergyüjteményével éppen Budapest székesfőváros tünt ki leginkább.


Az emberi kapzsiság tehát az egész világ minden városa között nálunk a legnagyobb, a hol, a mint azt a hivatalos vizsgálat megállapította, odáig jutottunk, hogy nemcsak az élelmiszert, hanem a hamisitásra szolgáló hamisitószereket is hamisitják.


A Tolnai Világlapja szerkesztősége ezek hallatára elhatározta, hogy végigjárja a fővárost, számba veszi mit és hogyan hamisitanak. és hol hozzák forgalomba. Talán egy szemernyit nekünk is sikerült javitani ezeken a borzalmas állapotokon.


Kezdtük a tejen. Itt mindjárt előljáróban el kell mondanunk, hogy a fővárosi ember hihetetlen indolencziával jár el családja tejszükségletének beszerzésénél. Egyetlen szavába kerül s különböző tejszövetkezetek félig megfelelő minőségü tejet szállitanak a házához, ám hatvan százaléka a lakosságnak mégis házaló tejárustól veszi a tejet.


Statisztikailag bebizonyitott tény, hogy a házaló tejárus ritkán, vagy sohasem a saját fejésü tejét árulja. Nincs is tehene, másodkézből teszi a tejet, a melyet már az első gazdája megkeresztelt. Ő azután folytatja azzal, hogy a tejet lefölözi, ujra felönti vizzel s már most a kannáival messze elkerüli a felügyelettel biró vásárcsarnokok tájékát.


Budakesz, Soroksár, Budafok végéből jön a házaló tejárus a főváros egész hosszán keresztül az Angyalföldre. Ott, a Fáklya-, Máglya-, Agyag-, Föveny-utcza tája, az az ő forgalmi középpontja.


E helyeken találtak már vizzel, rizslével, krétával s végül lisztporral kezelt tejet. Édesiteni pedig sziruppal vagy a mi még mérgesebb, szacharinnal szokták a tejet.


A nép talán tudja is, hogy mit vásárol, méreg, mégis megveszi, először, mert a becsületes parasztasszony nem nyerészkedik a tejen s olcsóbban adja, mint a tejcsarnokban kapni, a hol is méregdrága, másodszor a jószivü asszonyság akkor is ád tejet, a mikor nincs pénz. Akkor ád csak szivesen, hiszen akkor azon a tejen ád tul a milimári néni, a mit még ezek a kundsaftok is meghagytak.


És a törvény nagyon gyengén áll itt a szegény ember pártjára. Le akartuk fényképezni az egyik milimári méregkeverőt. A közeli rendőrposzt pártjára kelt a tisztességes embernek.


Csak elkobozni szabad a tejet s megbüntetni az árust, de lefényképezni nem. Majdnem hihetetlennek hangzik, de a kenyeret is meghamisitják. Vizzel sulyosabbá teszik, a sok burgonyával pedig a táplálóbb, de drágább lisztet pótolják. Külön neve van ennek a szegényember-kenyérnek Budapesten, a néphumor elnevezte zab-kalácsnak, állitólag azért, mert egy érdemes pékmestert rajtakaptak azon, hogy zablisztből sütött kenyeret.


A pékmesterek – tisztelet a kivételnek – egyébként is nagy selmák. Példa rá a következő eset: Egy pékmester boltjában a falak mindenféle reklámképpel vannak teleragasztva. Soha sem tudtam megérteni, hogy mit akar ez a tekintetes férfiu azzal a sokféle reklámplakattal, mig azután szépen lassan rájöttem. A sok szines plakát között szerényen huzódik meg a következő egyszerü fölirás: A sütemény margarinnal készül. A törvény kötelezi rá a péket, hogy ezt a fölirást a vevői számára kifüggessze, ám az élelmes sütőiparos ugy játssza ki a paragrafust, hogy elrejti a margarinról szóló jelentést színes plakátok közé. Egészen bizonyos, hogy hol is van hirtelenében a margarinplakát.


Egy dolog vigasztalhatja meg csupán a derék péket, a mikor talán néha mégis megszólal a lelkiismerete s ez az a körülmény, hogy a szomszéd hentes is érti a mesterségét. Annál ujkorában sem készül másból a kolbász csak lisztből, kipréselt töpörtyüből, meg kenyérből, a melyek megáztatnak disznóvérben. Ha azután ez a förtelemtöltelék száradni kezd, akkor a hentesmester megfesti a kolbász hüvelyét s a hurka most már egész bizonyosan gazdát lel. Hiszen oly szép szine van s a közeli építkezésen dolgozó Janó-t egészen elbüvöli a rőfhosszu kolbászdarab egy hatosért.


Találomra benyithatunk a szegény ember lakta tájékbeli szatócsok bármelyikéhez s egészen bizonyos, hogy a paprika téglaporral vagy vörös kátrányfestékkel hamisított, a mákban beléndek van, a sóban kvarczhomok, a csokoládé kakaóhéjból készült, a pálinka faszesztartalmu s a kávé lisztből gyurt égetett bogyó csupán.


Az embernek föllázad minden jóérzése e dolognak hallatára, pedig az elsoroltak az élelmiszeruzsorának csak a szelidebb példái.


A budapesti Mentőegyesület statisztikája bizonyitja, hogy a fővárosnak munkások lakta vidékein átlag háromszor hetenként van tömeges ételmérgezés, a hol néha egész családok hetekig élet-halál között lebegnek azért, mert előtte való este jóllaktak olyan hussal, a melyet a hirhedt Lehel-téri bódékból hozott el a kénytelenséégből takarékos munkásasszony, a ki meg akarta lepni övéit egy kis jó husétellel.


De még ez sem betetőzése az egésznek. Emlékezetes talán még, hogy 1908 őszén az Angyalföldön nyomára jött a hatóság egy kutyamészárszéknek. Aktákkal bizonyított valóság, hogy ez a mészárszék négy hónapig mérte az olcsó juhhust s elfogyasztott ez alatt az idő alatt naponta négy-öt kutyát.


És ez a kutyahus ugylátszik még izlett is az embereknek. Panaszt tudniillik senki sem tett a „mészárosok” ellen. Nem is itt volt a baj, hanem ott, hogy az Angyalföldön kivesztek a kutyák. Ezen a résen is indult meg a nyomozás, a mely végeredményében a kutyamészárszék leleplezésére vezetett.
S hogy véglegesen beigazolódjék, hogy a szegény embernek még az öröme is már mint a jómódué, megállapította a hatóság azt is, hogy a fővárosban árult olcsó gyermekjátékok: hintaló, baba, kis kicsi, mikulás mi egyéb, szintén ártalmasok, mert mérges festékkel vannak bevonva.


Hogy ennek a körülménynek milyen jelentős része van abban, hogy a szegény emberek családjában sokszor minden kimutatható ok nélkül betegedtek meg a piczi babák, azt különösebben aligha kell hangoztatni.


Éppen a mentőknél történt nemrég egy erre vonatkozó klasszikus eset. Egy fiatal munkásasszony a három éves kis fiát alélt állapotban vitte be a mentőkhöz.


- Orvos urak, - kérlelte a doktorokat a fiatal anya kétségbeesetten – az imént a piaczon még egészen vidám volt a kis fiam s most, talán két-három percze, hogy itt a karomon ülve, egyszerre az eszméletét vesztette. Mi baja támadhatott?


A mentőorvosok szakavatott szeme kifürkészte: a kis fiucska valami mérges anyagot evett. Igen, de mit. Ez az a fontos kérdés, a melyet gyorsan és lelkiismeretesen kell eldönteni. Mert nem mindegy ám, hogy miféle ellenmérget adunk a piczi babának.


Szerencsére ott szorongatta a kis vitéz az apró kezében azt a Paprika Jánost, a melyet igen olcsón, két krajczárért vett neki az édesmamája. Az orvos hamarosan fölfedezte, hogy a kis vörös játék egyik feléről lekopott már a szin, a gyerek játszás közben lenyalogatta róla a festéket.


Hamarosan előkerült hát az ellenszer s a kis vitéz gyomrából a mamája bámulatára csakugyan csupa piros lé került napvilágra. Paprika János biborvörösre festett köntösének minden festéke.


A kis fiu egészségesen hagyta el édesanyja karján a mentők palotáját, hanem az anyja megfogadta, hogy sohasem vesz többé ilyen drága olcsó Paprika Jancsit.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A községi lóhússzék belülről A tizfilléres ebéd. A körúti étterem a hulladékdarabokból naponta tizfilléres ebédet ád a jelentkezőknek Bódé a piacon. Az ilyen helyeken árult kolbász nagyobb része régi, romlott húsból készült Lehel-tér. Itt árulták annak idején a juhhúsnak mért kutyahúst Községi lóhússzék Ingyen-ebéd a Bakács-téren Napszámosok ebédje
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Versek - Szabolcska Mihály - Ady Endre Versek - Szabolcska Mihály - Ady Endre
Én kis kicsi fáim, Csak növekedjetek ti, Csak lombosodjatok. A...
Egy pesti uriasszony holtestét fogták ki Szászhalombattán a Dunából Egy pesti uriasszony holtestét fogták ki Szászhalombattán a Dunából...
A szászhalombattai csendőrörs táviratban értesítette a budapestu...
A jövő vasutja A jövő vasutja
A nagy városok között gyors közlekedés a jövőben kétségtelenül egyes...
Nincs egyetlen ország sem, amely a hitleri hatalmat növelni merné Nincs egyetlen ország sem, amely a hitleri hatalmat növelni merné
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a revizió teljesen a háttérbe...
Polgári politikusok a háború alatt Polgári politikusok a háború alatt
Az első világháború alatt egyetlen polgári politikus sem ragadta...
Meghalt gróf Tisza István özvegye Meghalt gróf Tisza István özvegye
Lezárult egy nagy és tragikus asszonyi élet. Gróf Tisza Istvánné...
Vázsonyi hadüzenete Vázsonyi hadüzenete
A Fővárosi Szabadelvű Párt vasárnapi zászlóbontó gyülésén elhangzott...
A Blackburn veresége A Blackburn veresége
Az egész angol footballvilág nagy kiváncsisággal várta, hogy melyik...
Képviselőház előtt az adótörvénytervezet Képviselőház előtt az adótörvénytervezet
A képviselőház hozzáfogott az új adótörvényjavaslatok tárgyalásához....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98