Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1912 | Június

A dohányfüst hatása a növényekre

Komoly, tudományos kisérletezéssel sikerült megállapitani, hogy a dohányfüstnek a csirázó növényekre szembetünöen káros hatása van. A kisérletezés összehasonlitás utján történt. Teljesen egyforma egészségesen csirázó magvakat, a melyek csirázó tálczácskára voltak elhelyezve, két egyforma nagy üvegpohárba tettek bele. Az üvegpohár térfogata 4,3 liter volt.

 

Az üvegpoharakat megtöltötték tiszta levegővel és alul elzárták vizzel. Az egyik üvegpohárba azután beleeresztettek három-négy szippantásnyi dohányfüstöt czigarettából vagy szivarból; a másik üvegpoharat ellenben, a mely az ellenőrzésre szolgált, teljesen tisztán hagyták. Mind a két üvegpoharat czinkfödővel boritották le, a mely teljesen elzárta a világosságot a poharaktól és egymás mellé helyezték el őket a melegházban 16-20 Celsius foknyi egyenletes hőmérsékletben.

 

A dohányfüst hatása megdöbbentő eredménnyel járt. Példa rá mind a két képünk. Az egyiken csirázó babot látunk mind a két üvegben, a másikon csirázó bükkönyt. A füstnélküli üvegben rendesen, gyönyörü elevenséggel csiráztak a magvak, a füstös üvegekben a csirázó magvak teljesen elsatnyultak és rendellenesen fejlődtek. A bükköny csirázó magvai még növekedésük rendes irányától is eltértek és száraik vizszintesen vagy rézsutosan nőttek. Rövidek maradtak és erősen megvastagodtak. Olyan formán viselkedtek, mintha laboratóriumban lettek volna, a melynek levegőjét világitó vagy melegitő gáznak vagy más anyagoknak a maradványai beszennyezték.

 

A füstös levegőben észlelhető volt az is, hogy a csirázó magvak szöveteinek a feszültsége rendellenesen nagy volt, olyannyira, hogy néha a szárak meg is pattantak vagy el is repedtek. A csirázó növények érzékenysége a dohányfüsttel szemben bámulatosan nagy. Hogy a leirt jelenségeket előidézzük a kisérlethez használt edényeket nem kell állandóan ellátni dohányfüsttel, sőt nem kell több izben megujitani sem bennük a dohányfüstöt. Teljesen elegendő, ha a kisérlet megkezdésekor, az edények elszigetelése előtt, két-három szippantásnyi dohányfüstöt eresztünk az edénybe.

 

Az olyan üvegharang, a melyet már több napig használnak, tele van a belső felületén a füst termékeinek nyomaival, bárha nem is érződik már benne a füst szaga. De a harang ennek daczára, hogy ha a füstöt nem is ujitják meg benne, mégis határozottan káros hatással van a csirázó magvakra, a mi igen érdekes bizonyitéka annak, hogy a növények általában rendkivül érzékenyek bizonyos anyagokkal szemben. Az emlitett jelenségek gyakrabban fordulnak elő a vizi kulturáknál, mint a földi kulturáknál, pl. a virág cserepekben. Mert a föld és a likacsos virágcserép a füstnek sok kártékony alkatrészét elnyeli s igy a levegőt erősen tisztitja.

 

Az eddigi kisérletek alapján nem tudták még kideriteni teljes bizonysággal, hogy a dohányfüstnek melyik az az alkatrésze, a mely a káros hatást kifejti. Az ember hajlandó volna azt hinni, hogy a nikotinnak van mérges hatása a növényekre. De ezzel szemben bizonyos, hogy a szabad nikotin nem hat észrevehetően ártalmasan a növényekre. Minthogy továbbá másféle füstfajták közös alkatrészei azok, melyek ártalmasak és mérgesek. Ilyen közös alkatrésze például mindennemü füstnek a széndioxid.

 

A dohányfüst hatása még szembetünőbb a mikroorganizmusokra, mint a magasabbrendü növényekre. A baktériumokat, amöbákat és infuzóriumokat, ezeket a legalacsonyabb rendü lényeket, a dohányfüst igen hamarosan meg is öli. Vannak amöbák, a melyek egy fél óra mulva elpusztulnak a dohányfüstben, nem egy baktérium pedig csak egy óra hosszáig birja ki a dohányfüstöt.

Mindezek azt bizonyitják, hogy olyan helyiségekből, a melyekben kisérleteket végeznek, czélszerü teljesen kirekeszteni a dohányfüstöt is, mert ennek káros hatásai lényegesen befolyásolhatják a kisérletek eredményét. További kisérletek feladata lesz megállapitani, vajjon a dohányfüst a növényekre fejlettebb állapotukban is oly ártalmasan hat-e, mint a csirázó növényekre.

 

A dohányzást sokszor ajánlani szokták, mert dezinficziálja a dohányzónak a szájüregét. Kérdés azonban, nem hat-e ártalmasan a dohányfüst az emberi test szövetsejtjeire. Ezt is további kisérleteknek kell eldönteni.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A bükkönymagvakhoz az első üvegbe dohányfüstöt engedtek. A csirázás teljesen satnya és rendellenes A csirázó babszemekhez az első üvegbe 2-3 szippantásnyi dohányfüstöt eresztettek bele
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Prohászka püspök harci riadója a liberalizmus ellen Prohászka püspök harci riadója a liberalizmus ellen
A polgármester után Prohászka Ottokár lépett az emelvényre és a...
Mindenkinek jut hely a világon… Mindenkinek jut hely a világon…
A mai időkben különösen aktuálisnak látszik a tanulmány, amelyet...
Hadisarc azonnal Hadisarc azonnal
Hogy milyen büntetés (eufemisztikus és cinikus kifejezéssel:...
A román petróleum szállitásának korlátozása A román petróleum szállitásának korlátozása
Romániából az általunk, valamint a szövetséges német birodalom...
Ady Endre síremléke - Csorba Géza műve Ady Endre síremléke - Csorba Géza műve
Tavasz első vasárnapján, március 23-án, leplezték le a kerepesi...
Apróságok Apróságok
A király, mint minden esztendőben, az idén is Ischlben fog nyaralni....
Az atom, az atomenergia Az atom, az atomenergia
Az atomenergia igazi tartálya ugyanis a középponti mag. Ugy...
A BEAC úszóversenye A BEAC úszóversenye
Sipos szenzációs eredménye volt a BEAC versenyének legkiemelkedőbb...
Az ember tragédiája Prágában. Az ember tragédiája Prágában.
Vrehllicky Jaroszláv és Brábek Ferencz arczképeihez. Ha kétségtelen...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98