Dtum
Login with Facebookk
1912 | Május

A jegybank kamatlába

Néhány nappal ezelőtt mintha némi könnyebbülés állott volna be a pénzpiacon.
De még akkor is, ha ez állandó lesz, hosszu idő telik bele, míg ennek hatását gazdasági életünk meg fogja érezni. A mostani internacionális válság sulyát egyetlen ország sem érzi ugy, mint mi, mert most tünik csak ki igazán, az az ipari fellendülés, amely annyira örvendetes volt, tulajdonképpen nem a monarchia tőkeerejéből táplálkozott, hanem nagy részben abból a tőkéből, amelyt a külföld bocsátott rendelkezésünkre.

Éppen azért nálunk, ahol magántőke ipari célokra aránylag kevés áll rendelkezésre, más feladat hárul a jegybankra, mint más országban. A bankok és takarékpénztárak betétállománya hamar kimerül s akkor a jegybank az egyetlen hitelforrás, amelyből meríteni lehet. A baj csak az, hogy ilyenkor aztán a jegybank az első, amely a hitelkorlátozással a sort megkezdi.

Nem akarunk az Osztrák-Magyar Bank pénzügyi politikája ellen írni.
Mert ha tekintetbe veszszük azt a dicséretes s minden elismerésre méltó munkásságot, melyet éppen mostanában, kereskedelmi mérlegünk és fizetési mérlegünk horribilis passzivitása dacára, valutánk paritásának érdekében kifejt, nem tartanók helyénvalónak, hogy a jegybank pénzügyi politikájáról kedvezőtlen kritikát mondjunk.

Csakhogy itt is megvan a nagy „de”.
Talán egyedül állunk, akik azt hangoztatjuk, hogy a mai helyzetben egyedül orvosság a diszkontkamatláb felemelése lett volna s mi hibának tartjuk, hogy a jegybank nem emelte fel a kamatlábat. Mert ma nem az a baj, hogy drága a pénz, hanem hogy a közép és kisüzemek egyáltalán nem képesek hitelt kapni. Ez pedig nagyon sok vállalatnak exisztenciájába kerül s nagyon sok exisztencia megy tönkre, nem azért, mert a pénz drága, hanem mert egyáltalán nincs pénz.

Egy hónappal ezelőtt Pranger maga is hangoztatta, hogy a külföldi tőkék visszavonulása okozza azt, hogy ma nálunk hitelkrizis van. A hibát tehát Pranger és az Osztrák-Magyar Bank nem is azzal követte el, hogy a visszleszámitolási hitelt korlátozta s az ugynevezett financváltókat visszautasítja, hanem főleg azzal, hogy semmit sem tett abban az irányban, hogy a külföldi tőke ismét bejöjjön az országba. Ennek egyedüli elősegítője volna a mai internacionális pénzviszonyok közt, ha a jegybank egy hónappal ezelőtt felemelte volna a leszámitolás kamatlábát. Annak, ha egyéb hatása nem is lett volna, hogy a devizaárfolyamok kedvezőbben alakulnak, az Osztrák-Magyar Bank tehát megszabadult volna azoktól az áldozatoktól, amelyeket a devizaparitás érdekében hoznia kellett.

Első pillanatra a felületes birálók számára az talán merényletszámba megy, gazdasági érdekeink ellen, hogy mi a kamatláb felemelését követeljük. De kissé higgadtabb megfontolás után minden hozzáértő be fogja látni, hogy nekünk van igazunk. Az ipari produkciót sohasem a drága pénz bénítja meg, hanem mindig az, ha nincs hitel. Hisz végeredményben semmi haszna gazdasági életünknek abból nincs, hogy alacsonyabb a kamatláb, de a hitelforrás teljesen kiapadt, míg abból, ha valamivel drágább áron is, de a szükséges hitelt megkapnók, nem hátrány, hanem csakis előny származnék.

Az bizonyos, hogy kereskedelmi mérlegünk rossz, a fizetési mérlegünk is rossz, s hogy ennek következményeit viselnünk kell. De nem elég az, hogy a hátrányokat csak annyiban igyekszik a jegybank elhárítani, amennyiben a beállható disagio és a rossz devizaárfolyamok orvosszereit külföldi valuták és devizák vásárlásával megelőzi, amennyiben azokat aztán a hazai pénzpiacz rendelkezésére bocsátja. Hanem szükséges volna az is, hogy fizetési mérlegünk passzivitása miatt beálló pénzhiányon segítsen, és pedig azáltal, hogy a külföldi tőke bejövetelét kamatlábfelemeléssel előmozdítja.

A mai ötszázalékos kamatláb csak maginárius, mikor e mellett nem lehet hitelt kapni, s egy 5 1/2 – 6 százalék kamatláb mellett is egész jól prosperálhatnának, ha e mellett szükséges hitelt elég bőven meg lehetne szerezni. Mert végre is, ha Prangertől kezdve gazdasági életünk minden nevezetesebb faktora a mostani bajok forrását kereskedelmi és fizetési mérlegünk nagy passzivitásában látja, akkor első sorban arra kell törekednünk, hogy ez a passzivitás megszünjék, vagy legalább is észrevehető módon csökkenjen. Ennek pedig az a modja, hogy exportunk emelkedjék.
Az export emelkedése alatt csakis az ipari export emelkedését lehet érteni.
Hisz mezőgazdasági exportunk ebből a szempontból évek óta nem sokat jelent. De hogyan lehessen ipari exportunk emelkedését remélni, ha éppen a hitelmegvonások és a pénzhiány lehetetlenné teszik, hogy az iparunk kihasználhassa a mai kedvező konjunkturákat a világpiacon?

Minden ország, mikor azon a határvonalon állt, hogy agrár-országból ipari országgá fejlődjék, átment azon a krizisen, hogy magasabb kamatlábbal kellett dolgoznia, mint szomszédainak, kik már a fejlődésnek ezen a kritikus processzusán tul vannak. De ez csak átmeneti baj, s ha ettől visszariadunk, akkor tulajdonképpen álszeméremből, s a pillanatnyi nehézségek elkerülése végett a fejlődés menetét akadályozzuk meg mesterségesen.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Séta a szinházak körül Séta a szinházak körül
Végérvényesen itt van már a nyár és ezzel vége a szezonnak; a...
Az „üvöltő lakat” elfogja a betörőt Az „üvöltő lakat” elfogja a betörőt
Maholnap már a betörőknek sem lesz irigylésreméltó dolga. Bizonyára...
Német légitámadás egy nagy angol hajókaraván ellen Német légitámadás egy nagy angol hajókaraván ellen
A Német Távirati Iroda katonai helyről ugy értesül, hogy a...
Surányi Miklós állapota még mindig nagyon komoly Surányi Miklós állapota még mindig nagyon komoly
Vasárnap este betegszállító autó igyekezett óvatosan fölfelé a...
Tolsztoj tragédiája Tolsztoj tragédiája
(Pásztor Árpád könyve "Kinek van igaza?" Ez a legkalapácsosabb...
A trianoni ceremónia A trianoni ceremónia
Csak most érkeztek meg azok a tudósítások, amelyek a magyar béke...
Rövid hírek Rövid hírek
Freidrich István elindult második kisázsiai utazására. A volt...
Magyar hockey élet Magyar hockey élet
Január 8-án hirtelen hidegre fordult az idő és azóta, csaknem...
Apróságok Apróságok
Ismeretes hogy a rendőrség a Holzer-áruházban történt nagyobbarányu...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98