Dtum
Login with Facebookk
1912 | Március

A munkásság vagyona

Nincs egy teremtett lélek ebben az országban, a ki csak álmodni merte volna valaha, hogy tíz év alatt a munkásság segítő pénztára nyolcz és fél millióra fog szaporodni. Azt meg épen nem lehetett gondolni ezelőtt húsz évvel, hogy a gazdasági munkások és cselédség részére országos törvénnyel olyan intézmény fog felállítódni, a mely tagjainak haláleseti segélyen, kiházasításon felül öreg korra nyugdíjat is fog biztosítani.

Hiszen a mi hazánk, Németországtól eltekintve, a hol a kötelező életbiztosítás terén a legszélesebb körű gondoskodás mutatkozik az egész világon, megelőzte ezzel a törvényével az összes nyugati, művelt országokat. Megelőzte ezzel a nagy czélokra hivatott segítőpénztárral, mert míg más nemzetek csak arról gondoskodtak, hogy a gépeknél dolgozó, mezőgazdasági baleset ellen biztosítva legyenek, (Amerika még arról sem gondoskodott) addig minálunk baleset ellen kötelezően gazdája részéről biztosítva van minden cseléd.

A gazdasági munkás pedig egy koronáért részesül a biztosításban, ezenfelül minálunk a földmívelő, legyen akár cselédi sorban, akár a maga gazdája, öregségére rendes nyugdíjat biztosíthat magának. Épenséggel nem kell szégyenleni magunkat idegen országok előtt, mert nálunk a törvényhozás, a támogatásra érdemes gyöngék érdekében gyönyörű intézményeket létesít.

Ezek elseje a gazdasági munkáspénztár, mely immár oly sok ezer ember sorsát a leggyászosabb időben gyöngéd, szerető kézzel változtatja. Évenként 9000 ember kapott a múlt évben gyógyítási segélyt, ezenfelül rokkantsági díjat mindaddig, a míg kereső képes nem lett újra. A múlt esztendőben csak gyógyító szerekre a bajbajutott 9,251 tagnak 383,149 koronát fizetett ki. 100,000 koronát bőven meghaladta az az összeg, a melyek rokkantsági segélyben osztattak ki.

Halottja is 473 volt a pénztárnak, a kiknek hátra hagyott özvegyei egyenként 400-400 korona segélyt kaptak. A pénztár igazgatósága azt a tapasztalatot tette tíz év alatt, hogy ez a summásabb segítség, legtöbbnyire újból való férjhezmenéshez segítette az özvegyet, a ki ekként gyermekeivel új családeltartóra tett szert.

És ha a segítő pénztár évenként négy millió koronát költ arra, hogy tagjainak a legsötétebb gondjait eloszlassa, a mellett néhány év során az állam és az alapítók áldozatkészségéből, meg a tagok befizetéseiből képes nyolcz és fél millió koronát kamatozóan a munkásság részére gyümölcsöztetni, bizonnyal csak az következhet belőle, hogy haladó idővel egyre izmosodni, lombosodni fog ez a pénztár, hogy a mostani százezrek helyett milliók hajthatják alá nyugodalmasan a fejöket.

Tudvalevő dolog, hogy ez országos segítő pénztárért az állam az egész vagyonával felel, ám a munkásságot mégis felettébb érdekelheti az, hogy azok a pénzek, a melyek az ő öreg korát biztosítják, hol kamatoznak? Annyit mondhatunk, hogy ezek a legjobb helyen, a legjobban gyümölcsöző állami és államilag biztosított papírokba vannak befektetve.

Így van a pénztárnak magyar koronajáradékja, hitelszövetkezeti kölcsönkötvénye, földhitelintézeti záloglevele és oly féltő gonddal kezelik ezt a nagy czélokra hivatott közvagyont, hogy soha egy perczre senkinek sem lehet aggodalma, hogy akár egy fillér is itt elvesszen.

50,000 családos ember íratkozott eddig be önszántából ebbe a pénztárba és biztosított magának nyugdíjat. Ne higyjük, hogy valami nagypénzű emberek az illetők. Napszámosok, erdei munkások javarészben. És még sem sajnálják és mégis elspórolják maguktól azt a hetenkinti befizetésre szükséges 20 fillért, bizonynyal azért teszik, hogy öreg korukra ne szoruljanak kegyelemkenyérre.

Szép példát mutatnak ezek a gondokkal küzdő, családos emberek és a magyar nép előrelátását dicséri, hogy napról-napra több követőjük akad.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Andrássy beterjesztette a választójogi reform javaslatát Andrássy beterjesztette a választójogi reform javaslatát
1908 november tizenegyedike minden időkre nevezetes napja marad a...
Katonai tanácskozás Katonai tanácskozás
A mult héten váratlanul szenzácziós hír járta be az országot. Arról...
Budapest – Tallin 7:0 (3:0) Budapest – Tallin 7:0 (3:0)
A főváros futball-sportjának egyik érdekes, de sportszempontból...
Miért pottyant le Friedrich az ugorkafáról-Vigadóbeli idill Miért pottyant le Friedrich az ugorkafáról-Vigadóbeli idill
A Keresztény Községi Párt vasárnap délután a Vigadóban nagygyülést...
Magyarország – Ausztria 0:0 Magyarország – Ausztria 0:0
Hihetetlen izgalom vett erőt a közönségen, amikor az előmérkőzés...
Az utolsó tuson dőlt el a kardbajnokság sorsa Az utolsó tuson dőlt el a kardbajnokság sorsa
Terstyánszky javára, Gombossal szemben Az előkelő sportközönség...
A Tisza-völgy lecsapolásának kérdése A Tisza-völgy lecsapolásának kérdése
A Tisza völgyéhez Pest és Csongrád vármegyék területéből mintegy 186...
Ifj. dr. Szendey Béla nyerte Európa 1930. évi szkiffbajnokságát Ifj. dr. Szendey Béla nyerte Európa 1930. évi szkiffbajnokságát
A pénteki és szombati előmérkőzések után vasárnap kerültek eldöntésre...
A Magyar Kerékpáros Szövetség versenye A Magyar Kerékpáros Szövetség versenye
Népes mezőnyök, idegfeszítő végküzdelmek jellemezték a versenyt,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98