Dtum
Login with Facebookk
1912 | November

A törökökhöz - Szabolcska Mihály verse

A törökökhöz

A harcz elején hogy veletek voltam!
Allához és Istenhez imádkoztam,
- Örekegy Ő, csak neve más, -
Hogy orczáját fordítná tifelétek,
Hadd újúlna még régi dicsőségtek,
S ne szállna rá fogyatkozás.

Nagy bujdosóink második honába:
Hozzátok vitte lelkemet a hála,
S valami mély, bús sejtelem,
Hogy tán egy eljövendő vad viharban
Mi is így állunk majd a csatazajban,
Magánosan, testvértelen!

De hajh mint egy elomló koszorúnak:
Rokonszenvem virági szertehullnak,
És elfordulok tőletek….
- Nem az ellenség sűrű kardcsapása,
Magatok önző, rút viszálykodása.
Ez öl meg végkép titeket!

Óh mert jaj a nemzetnek mindörökre,
Mely párttusákon magát összetörve,
Már nem tud együtt érezni,
Nem hős csatákon vész el, rabbilincsen,
- Nincs annyi Alláh és nincs annyi Isten,
Hogy azt meg tudná menteni!


Szabolcska Mihály.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98