Dtum
Login with Facebookk
1913 | Október

A panamák panamája

A politika ismét förtelmes szennyes hullámokkal kavarta föl a közéletét. Kipattant a nagy titok, amelyet eddig csak suttogtak, de nyiltan nem tárgyaltak, miután hiteles adatok nem állnak rendelkezésre. A margitszigeti Kaszinó létesítéseért,mint a Pesti Hirlap irja, másfél millió koronát kellett a kormánynak fizetni s ezenfelül ötszázezer koronát kaptak azok az előkelő munkapárti urak, akik az üzletet közvetítették.


A volt miniszterelnök, Lukács László személyesen tárgyalt, és állapodott meg az Általános Forgalmi Vállalat igazgatóságával. Természetesen, amint ezt Lukács maga is kijelenti, előzetesen megszerezte hozzá a beleegyezését gróf Tisza Istvánnak is, aki akkor házelnök volt.

 

Mikor aztán a társaság a részvényeket külföldön el akarta helyezni, rájött, hogy az uj kormány visszaélt az igazgatóság jóhiszemüségével, becsapa érezte magát, aminek a következmény beláthatatlan kimenetelü, de mindenesetre világraszóló botránypör lesz. A helyzet ugyanis az, hogy a külföldön a részvényeket nem lehetett elhelyezni, mert a brüsszelieknek, akik háromezer részvényt föltételesen már meg is vettek a konzorciumtól, az osztrák-magyar nagykövetség utján Tisza azt a választ adta, hogy a játszási engedélyt nem adja ki. Vagyis a kaszinói alapszabályokat nem kézbesítteti.


A pör sulypontja éppen ezen a nyilatkozaton alapszik. Lukács a távozásakor ugyanis azzal a határozott kijelentéssel adta át Tiszáéknak az általa aláirt és pecséttel is ellátott alapszabályokat, hogy azokat az uj kormány megőrzés végett vegye át és a megállapodás szerint 1914. év tavaszán adja ki az engedélyeseknek.

 

Tiszáék, amint azt Jeszenszky államtitkár az uj kormánytól nyert fölhatalmazás alapján gróf Korniss Károly és társai előtt kinyilatkoztatta. Lukács föltételét elfogadták, tehát nekik ezek után már nincs is joguk azzal tetszésük szerint rendelkezni. De, hogy ez akkor, amikor Lukácsot Tisza váltotta föl a kormány elnökségben, még eszük ágában sem volt, kitünik abból a megcáfolhatatlan fényből, hogy Tiszáék a befizetett másfélmillió koronát nem adták vissza, hanem bőségesen élvezték ennek az üzletnek gyümölcsét, a munkapárti közvetítők proviziójával együtt.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Panamázás
Tánczos G. Károly

A higéniai, morális és technikai gondok mellé hamarosan pénzügyi nehézségek társultak. A munkálatok 40%-os készültségi állapotban voltak, amikor a francia csatornatársaság csődöt jelentett. Az eredetileg tervezett 120 millió dollár helyett a számla már ekkor 235 millió dollárra rúgott. A csatornaépítő társaság összeomlása hatalmas botrányt okozott Franciaországban. Heves antiszemita támadások érték a csatornaépítésben szerepet játszó zsidó származású spekulánsokat. 104 törvényhozót érintettek a korrupció szétfutó szálai. A "panamázás" fogalma megszületett.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Panama-csatorna Lukács László, az egyik leghírhedtebb panamázó politikusunk
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98