Mint a Schlieffen-tervet bemutató ismertetésünkből is látható, a németek nagyszabású, jelentős túlerőt felvonultató jobbszárnyas átkaroló-bekerítő hadművelettel akarták a francia hadseregeket Párizs körzetében körbezárni és megsemmisíteni.

A német jobbszárny jobbszélén Kluck tábornok 1. hadserege állt.  Bülow tábornok, a mellette vonuló 2. hadsereg parancsnoka attól tartott, ha Kluck túl nagy ívben kerül nyugat felé, a két sereg egymástól elszakadhat. Ezért Bülow kezdeményezte, hogy Kluck 1. hadserege kisebb ívben forduljon nyugatnak, majd délnek. Ezzel azonban bekerítés helyett Kluck serege frontálisan állt szemben az antant balszárnyával. Később sokan úgy látták, ezen a kis döntésen múlt a Schlieffen-terv kudarca.

A terv egésze volt irreális, nem pedig Bülow kezdeményezése. Az pedig utólag már eldönthetetlen, vajon hogyan reagáltak volna ellenkező esetben az antant-csapatok.