Dtum
Login with Facebookk
1914 | Szeptember

Háború és háború

Tisza István bizonyosan bátrabb ember, mint sem akárhogyan azért mondjon most valamit,mert neki lehet mondani. Számolnia kellett s okvetlenül számolt is avval  - örömmel olvasom Jászi Oszkár cikkét a „Világ”-ban, hogy vétókat kap. Vétókat éppen azoktól, akik a nemzetiségi, legelső sorban román kérdésben látók és bátrak voltak világháború nélkül is. Azoktól, akiket golyónál jobban elnémított, kiformált az államok, a népek, a világok háborúja.

 

A „Nyugat”-ban ujjongva én irtam volt Jászi Oszkár legnemesebb könyvéről, mely a nemzetiségi kérdést majdnem újra fölfedezte. Mely nem számolt ugyan egy világháborúval, se a demokráciát minden, zűrös-lázas világháborún túlható panaceának mutatta ki. Kötelességnél több hittel hiszen én is, hogy nem a medve bőrére iszunk, bár én még a Tisza István helyén hallgattam volna. Úgy sejtem: ha a magyar nép a háborúval, a román értelmiség pedig népe ügyének ügyes adminisztrálásával nem volna elfoglalva, szintén nyepozvolimoznának.

 

Vétóznának éppen úgy, mint a nacionálista magyar ellenzéki politikusok avagy mi, a nemzetiségi kérdésnek és demokráciának legnotóriusabb, de legliberálisabb egybe-kapcsolói. Tisza István megint csak arra gondolt, hogy a fajtájabelieknek ne csináljon bajt egy fránya nép-szabadítással. A románok kapnak szebb, jobb, több választó-jogot tudjuk, hogy ez sem sok, még nem is elég, a többiek nem. Esetleg belehal e parciális demokráciába a román értelmiség, de úgy kell neki, mivel konkurenciát csinált a mi úri eltartóságunk magyarjainak.

 

A háború sorsa valóban katonáink, de egy kicsit (Tisza István is hiszi ezt) Isten kezében is van. Utána nem következhet olyan fizetés, melynél mi szegény, cégéradó nagylelkűek vagyunk. Nekünk meg volt s meg lesz a saját nemzetiségi orvosságunk, de ez nem engedi meg, hogy a magyar nép tovább is a magyar uraké legyen. Átkozott, szép fajta ez az enyém, ez a mienk, mely élete eldobása után is azt üzeni, hogy az ő sorsa a legrosszabb és segítsünk rajta. Talán elmegyünk katonának, orosz golyó elé, de ( figyelni tessék ) igazságaink itt maradnak.

 

Ady Endre

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A német tengerhajózás A német tengerhajózás
Az 1913. év második felének első hónapjaiban még jogosultnak látszott...
A rutének állami segélyezése A rutének állami segélyezése
A felvidéki rutén segélyezés folytatásakép a földmivelési...
Az uzsora-bíróság első tárgyalása Az uzsora-bíróság első tárgyalása
Az árdrágítóvisszaélések büntetésére hozott legujabb törvény alapján...
Franczia történet Kluck tábornokról Franczia történet Kluck tábornokról
A párisi „Figaró” irja a következő érdekes sorokat: Az...
Eldöntetlenül végződtek a porosz választások Eldöntetlenül végződtek a porosz választások
Az európai dráma második fölvonása a porosz választásokkal véget ért,...
A reichsratban ujabb botrányok várhatók A reichsratban ujabb botrányok várhatók
A reichsrátban a jövő évi költségvetés megszavazását s az egész...
A legénység szabadsága A legénység szabadsága
A hadsereg főparancsnokának az a szándéka, hogy a legénység...
A hónap rövidhíreiből A hónap rövidhíreiből
Londonból jelentik: Ha a háboru, mint Kitchener gondolja, még két...
Budapest atlétikai bajnokságai Budapest atlétikai bajnokságai
Szombaton és vasárnap rendezte meg a MASz atlétikai versenyét a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98