Ziegler Emil lovag, lovassági tábornok egy hadtest parancsnoka hétnapos betegség után augusztus elsején délelőtt kilencz órakor meghalt. A halál oka bakterológiailag megállapított ázsiai kolera volt.

A haláleset annál tragikusabb, mert a hadtestparancsnok egész törzskarában, valamint hadtestének csapataiban e betegség egyetlen esete sem fordult elő az utóbbi időben, noha a szomszédos községek polgári lakossága körében volt kolerás megbetegedés. Az eset teljesen egyedülvalósága abban a körülményben leli magyarázatát, hogy Ziegler volt törzskarának egyedüli tisztje, a ki többszörös orvosi javaslat ellenére sajnálatosképpen nem vetette magát alá a kolera ellen való beoltásnak.

A betegség lefolyása igen súlyos volt, habár minden lehető gondoskodás megtörtént a kezelés és ápolás dolgában. Olyan orvost bocsátottak rendelkezésére, aki fertőző betegségekben különösen jártas és a ki éjjel-nappal a beteg mellett időzött. Az ápolást egy rendkivül megbízható és jártas betegápolónő végezte. A teljesen elkülönített házban a betegen kivül csak segédtisztje lakott, a ki az ápolásban tevékeny részt vett. A halál beállta előtt 24 órával megérkezett a tábornok felesége és leánya is.

Az ideiglenes temetés minden szükséges elővigyázati rendszabály figyelembevételével fog megtörténni a község templomában, egy befalazott sírboltban. A rögtön megtörtént óvóintézkedések és az egész környezetnek kivétel nélkül való beoltása folytán az eset mindeddig teljesen egyedülálló maradt. A hadseregparancsnokság parancsban adta a szomorú esetet a hadsereg tudomására.