Dtum
Login with Facebookk
1915 | Február

Tudományos és technikai újdonságok

A Zehnder-féle új Röntgencső. Azok a kutatók és orvosok, a kik huzamosabban dolgoznak Röntgen-sugarakkal, kénytelenek a sugarak ártalmas hatásai ellen védekezni. Elsősorban a mindenféle irányban kilépő sugarakat fémernyővel felfogják és csak arrafelé engednek szabad utat, a merre a sugaraknak hatniok kell. Másrészt a kezelő egyén gyakran fémhengerbe áll és csak ablakon át ellenőrzi készülékét. Gyártottak olyan ruhát is, a mely a sugarak káros hatása (Röntgen-dermatitis) ellen véd és a mozgást mégsem akadályozza túlságosan. Mindez azonban nem bizonyult eléggé hatásosnak.


Zehnder az Elektrotechnische Zeifschrift egyik legutóbbi számában (1915. febr. 4., 5. füzet) olyan csövet ir le, a mely a sugarak káros hatását teljesen kizárja és mint látni fogjuk, a Röntgen-csövek technikájában más tekintetben is lényeges haladást jelent. A cső nem üvegből készül, mint eddig, hanem fémből, a kathodot a fémburoktól és az antikathodtól erős szigetelő réteg választja el. A fémcsönek kis nyílása van. Ez az „ablak” vékony réteg, a sugarakat átengedi, de másutt a sugarak nem léphetnek ki.


Az új cső vázlatát rajzunk mutatja. Az M M fémhengeren vastagfalú porczellán szigetelőcső (J J) áll.
Az érintkezés helyét kaucsukgyürü, vagy könnyen olvadó ragasztószer (esetleg pecsétviasz) zárja el. A porczelláncső belső felületéhez R fémcső simul. Ez a cső alul a K kathodot tartja. A kathodnak csak alsó, homorú felülete szabad, tehát sugarak csak innen léphetnek ki, a kathod többi része a porczellánszigetelőbe van ágyazva. Az anod maga az M M fémhenger. A kezelők védelmére a Földdel lehet összekötni. A cső alja hullámosan görbitett fémlap (B), de lehet egyszerű vastag fémkör is. Ennek közepén át nyúlik be az A antikathod.

 

Régóta tudjuk, hogy a nagy atomsúlyú anyagok erősebb Röntgen-sugarakat keltenek. Ezért Zehnder az antikathodnak azt a részét, a hova kathod-sugarak esnek, nagy atomsúlyú anyaggal vonta be. Az antikathod csőalakú és a nagy felmelegedés elkerülése végett hűthető. Csavarral fel alá tolhatjuk és oldalt dönthetjük. Ennek az a czélja, hogy változtatni lehessen az antikathodnak azt a heléyt, a hova a kathodsugarak esnek. A fémhenger oldalán, az antikathoddal szemben van a vékony aluminium vagy üvegablak. A sugarak „adagolása” végett az ablak elé különféle nyilású diphragmát, vagy aluminiumlapokból álló szüröt lehet állitani. Az ablakot vastagabb fémlappal egészen el is lehet zárni. Az ablakkal szemben a fémhengerből cső vezet az N edényhez. Ennek falai között széndarabok (C C) vannak. Ha a csövet sokáig használtuk, akkor a levegő túlságosan megritkul benne, a cső „kifárad”. Ilyenkor a szenet kivülről kissé melegitjük, evvel az elnyelt levegőt részben kihajtjuk. A melegités elektromos fütéssel történik, a melegitő vezetéket az N edény belsejébe helyezhetjük. Az R csövön levő V szeleppel a csövet el lehet zárni, mikor a levegőt belőle már kiszivattyúztuk.


A cső egyik nagy előnye, hogy nem törékeny. Mivel továbbá a porczelláncsövet akármilyen erősre és hosszúra lehet késziteni anélkül, hogy a költség lényegesen emelkednék, a csövet igen nagy feszültséggel lehet megterhelni. Ennek meg viszont az az előnye, hogy nagyon kemény sugarakat állíthatunk elő. Így hívjuk az olyan sugarakat, a melyek fémeken, vagy más rétegeken nagy mértékben tudnak áthatolni. Zehnder a kathod alkalmas megválasztásával még inkább növelte a sugarak előállitható keménységét. A kathod szigetelőből készült, magnesiából, csak homorú felülete van nehezen olvadó fémréteggel, wolfrámmal bevonva. Ezt a kathodot külön áramforrással melegiteni lehet. Így a cső a levegő nagyobb ritkításánál is működik kisebb nyomású csőben pedig a sugarak keményebbek. (A melegítés vezetőképessége nő. Ezért lehet most a levegő ritkább és az áram mégis áthalad a csövön.)

 

A homorú kathodfelületről kiinduló sugarak egy pontban érik az antikathodot. Ezt a pontot nem egészen találóan „gyujtópont”-nak nevezik. Ha a gyujtópont elmosódik, vagyis a kathodsugarak kis folton érik az antikathodot, akkor a Röntgen-sugarakkal nem lehet éles képet készíteni. A sugarak egyesítése pl. a rák kezelésénél is fontos. A hol viszont a sugarakat más gyógyító czélokra használják, ott az antikathod eltolásával kevésbbé összetartó nyalábot lehet előállítani.


Zehnder reméli, hogy a méretek alkalmas megválasztásával ugyanakkora áramenergia felhasználásával az eddiginél ezerszer erősebb Röntgen-sugarakat sikerül keltenie. Már eddig, az előkísérletekben tízszer erősebb sugarakat kapott. Képek készítésénél a sugárzás idejét 0-2 másodperczre tudta leszorítani. Az emberi test belsejében végbemenő változásokat ez az erős sugárzás a baryum-platina-cyanid-ernyőn olyan világosan mutatja, hogy az ernyőről mozgóképeket lehet másolni. Az erős Röntgen-sugarak a rendkívül drága radium és mesothorium sugarait is helyettesíthetik.


Az elromlott részeket könnyen ki lehet cserélni. Ha a csőben a levegő túlságosan ritka, akkor a kathod és antikathod között kívül üt át a szikra, de a tapasztalat szerint a csőnek ez sem ártott. A külső fémedény, mint láttuk, a Földdel érintkezik, tehát mindenféle veszélyt elkerültünk.
Jellemző Zehnder egyéniségére, hogy találmányát nem szabadalmaztatja, mert azt akarja, hogy minél szélesebb körben használhassák tudományos és orvosi czélokra.

Mende Jenő

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98