Tudományos és technikai újdonságok
A Zehnder-féle új Röntgencső. Azok a kutatók és orvosok, a kik huzamosabban dolgoznak Röntgen-sugarakkal, kénytelenek a sugarak ártalmas hatásai ellen védekezni. Elsősorban a mindenféle irányban kilépő sugarakat fémernyővel felfogják és csak arrafelé engednek szabad utat, a merre a sugaraknak hatniok kell. Másrészt a kezelő egyén gyakran fémhengerbe áll és csak ablakon át ellenőrzi készülékét. Gyártottak olyan ruhát is, a mely a sugarak káros hatása (Röntgen-dermatitis) ellen véd és a mozgást mégsem akadályozza túlságosan. Mindez azonban nem bizonyult eléggé hatásosnak.
Zehnder az Elektrotechnische Zeifschrift egyik legutóbbi számában (1915. febr. 4., 5. füzet) olyan csövet ir le, a mely a sugarak káros hatását teljesen kizárja és mint látni fogjuk, a Röntgen-csövek technikájában más tekintetben is lényeges haladást jelent. A cső nem üvegből készül, mint eddig, hanem fémből, a kathodot a fémburoktól és az antikathodtól erős szigetelő réteg választja el. A fémcsönek kis nyílása van. Ez az „ablak” vékony réteg, a sugarakat átengedi, de másutt a sugarak nem léphetnek ki.
Az új cső vázlatát rajzunk mutatja. Az M M fémhengeren vastagfalú porczellán szigetelőcső (J J) áll.
Az érintkezés helyét kaucsukgyürü, vagy könnyen olvadó ragasztószer (esetleg pecsétviasz) zárja el. A porczelláncső belső felületéhez R fémcső simul. Ez a cső alul a K kathodot tartja. A kathodnak csak alsó, homorú felülete szabad, tehát sugarak csak innen léphetnek ki, a kathod többi része a porczellánszigetelőbe van ágyazva. Az anod maga az M M fémhenger. A kezelők védelmére a Földdel lehet összekötni. A cső alja hullámosan görbitett fémlap (B), de lehet egyszerű vastag fémkör is. Ennek közepén át nyúlik be az A antikathod.
Régóta tudjuk, hogy a nagy atomsúlyú anyagok erősebb Röntgen-sugarakat keltenek. Ezért Zehnder az antikathodnak azt a részét, a hova kathod-sugarak esnek, nagy atomsúlyú anyaggal vonta be. Az antikathod csőalakú és a nagy felmelegedés elkerülése végett hűthető. Csavarral fel alá tolhatjuk és oldalt dönthetjük. Ennek az a czélja, hogy változtatni lehessen az antikathodnak azt a heléyt, a hova a kathodsugarak esnek. A fémhenger oldalán, az antikathoddal szemben van a vékony aluminium vagy üvegablak. A sugarak „adagolása” végett az ablak elé különféle nyilású diphragmát, vagy aluminiumlapokból álló szüröt lehet állitani. Az ablakot vastagabb fémlappal egészen el is lehet zárni. Az ablakkal szemben a fémhengerből cső vezet az N edényhez. Ennek falai között széndarabok (C C) vannak. Ha a csövet sokáig használtuk, akkor a levegő túlságosan megritkul benne, a cső „kifárad”. Ilyenkor a szenet kivülről kissé melegitjük, evvel az elnyelt levegőt részben kihajtjuk. A melegités elektromos fütéssel történik, a melegitő vezetéket az N edény belsejébe helyezhetjük. Az R csövön levő V szeleppel a csövet el lehet zárni, mikor a levegőt belőle már kiszivattyúztuk.
A cső egyik nagy előnye, hogy nem törékeny. Mivel továbbá a porczelláncsövet akármilyen erősre és hosszúra lehet késziteni anélkül, hogy a költség lényegesen emelkednék, a csövet igen nagy feszültséggel lehet megterhelni. Ennek meg viszont az az előnye, hogy nagyon kemény sugarakat állíthatunk elő. Így hívjuk az olyan sugarakat, a melyek fémeken, vagy más rétegeken nagy mértékben tudnak áthatolni. Zehnder a kathod alkalmas megválasztásával még inkább növelte a sugarak előállitható keménységét. A kathod szigetelőből készült, magnesiából, csak homorú felülete van nehezen olvadó fémréteggel, wolfrámmal bevonva. Ezt a kathodot külön áramforrással melegiteni lehet. Így a cső a levegő nagyobb ritkításánál is működik kisebb nyomású csőben pedig a sugarak keményebbek. (A melegítés vezetőképessége nő. Ezért lehet most a levegő ritkább és az áram mégis áthalad a csövön.)
A homorú kathodfelületről kiinduló sugarak egy pontban érik az antikathodot. Ezt a pontot nem egészen találóan „gyujtópont”-nak nevezik. Ha a gyujtópont elmosódik, vagyis a kathodsugarak kis folton érik az antikathodot, akkor a Röntgen-sugarakkal nem lehet éles képet készíteni. A sugarak egyesítése pl. a rák kezelésénél is fontos. A hol viszont a sugarakat más gyógyító czélokra használják, ott az antikathod eltolásával kevésbbé összetartó nyalábot lehet előállítani.
Zehnder reméli, hogy a méretek alkalmas megválasztásával ugyanakkora áramenergia felhasználásával az eddiginél ezerszer erősebb Röntgen-sugarakat sikerül keltenie. Már eddig, az előkísérletekben tízszer erősebb sugarakat kapott. Képek készítésénél a sugárzás idejét 0-2 másodperczre tudta leszorítani. Az emberi test belsejében végbemenő változásokat ez az erős sugárzás a baryum-platina-cyanid-ernyőn olyan világosan mutatja, hogy az ernyőről mozgóképeket lehet másolni. Az erős Röntgen-sugarak a rendkívül drága radium és mesothorium sugarait is helyettesíthetik.
Az elromlott részeket könnyen ki lehet cserélni. Ha a csőben a levegő túlságosan ritka, akkor a kathod és antikathod között kívül üt át a szikra, de a tapasztalat szerint a csőnek ez sem ártott. A külső fémedény, mint láttuk, a Földdel érintkezik, tehát mindenféle veszélyt elkerültünk.
Jellemző Zehnder egyéniségére, hogy találmányát nem szabadalmaztatja, mert azt akarja, hogy minél szélesebb körben használhassák tudományos és orvosi czélokra.
Mende Jenő
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!