Dtum
Login with Facebookk
1915 | Január

Élelmezési kérdések

Budapest, 1915. január 28. 

Ma a háboru mellett az elsőrendü, a megélhetésre vonatkozó szükségletek ellátása, kielégitésöknek biztositása fontos gondja az egész országnak. Az angolok háborus politikájának kétségtelenül helyes alapgondolata, hogy a háborut nemcsak fegyverrel lehet győzelmesen befejezni, hanem gazdasági tényezők hatása alatt el is lehet vesziteni. Éppen azért minden erővel azon kell lennünk, hogy az angol törekvéseket a gazdasági téren necsak ellensulyozhassuk, hanem egyuttal a saját gazdasági fegyvereikkel is küzdhessünk ellenök.

A közélelmezés biztositása terén éppen a most lefolyt héten minden irányban már a legszigorubb háborus rendszabályokkal találkoztunk, amelyek világosan rámutatnak e téren arra a fokozatos előrehaladásra, mely a közélelmezés biztositása érdekében és a gazdasági év második felének bekövetkeztével mindinkább szükségessé vált. Legjellemzőbbek ebben a tekintetben a német birodalom részéről életbeléptetett rendszabályok.

Nem sokkal a háboru kitörése után a gabonavámok felfüggesztésével a német birodalom megnyitotta a maga határait a külföldi gabona számára és ennek az intézkedésnek a segitségével jelentékeny külföldi gabonamennyiséget vont magához. Az angolok részéről a hadi dugáru fogalmának kiterjesztésével alkalmazott korlátozások ezt a rendelkezést azonban csakhamar hatástalanná tették, ugy, hogy a német birodalom a bekövetkezett áremelkedésnek a mult év szeptember hónapjában a maximális árak megállapitásával volt kénytelen gátat vetni.

Ezt követte a gabonanemüek takarmányozási célokra való felhasználásának korlátozása, a szesztermelésre alkalmazott korlátozó rendszabályok, a pékipar körében az éjjeli sütés megtiltása, amelyek azonban a nagy cél minél tökéletesebb megvalósitása érdekében csak részleges intézkedésnek bizonyultak. A német birodalom a legutóbbi napokban a gabona monopólium behozatalával, tehát az egész gabona- és lisztforgalomnak az állam kezében való összpontositásával kivánta egyrészt a közélelmezés biztositását az uj campagne kezdetéig lehetővé tenni, másfelől az ebből szükségképpen következő biztositékokat elvállalni. 

A gabona és a liszt egyedáruságának életbeléptetése kétségtelenül a legjelentősebb gazdasági természetü intézkedés a háboru eddigi folyamán, mert azzal az intézkedéssel a német birodalom ugyszólván korlátlan rendelkezési jogot nyert a monopólium tárgyát képező buzára és rozsra, valamint a buza-, rozs-, árpa- és zablisztre. Természetesen ezzel a jelentős intézkedéssel a német birodalom egyuttal sulyos felelősséget vállal, mert azzal, hogy a liszttel való ellátást maga vette a kezébe, gondoskodnia is kell arról, hogy a lakosságnak liszttel való ellátása tényleg sikerülhessen is. 

De az egyedáruság alakja kétségtelenül lehetővé teszi az országos érdekek érvényesitését és ezeknek az érdekeknek egyedüli szemmeltartását más érdekek felett és esetleg azoknak ellenére. A német gabonamonopólium jelentékenyen korlátozza, de nem szünteti meg teljesen az egyéni tulajdont a gabonában és a lisztben, de ez a tulajdonjog már csak arra jó, hogy az állam részére átengedendő gabonáért és lisztért a maximális áraknak megfelelő kártéritést biztositson. 

Nálunk is tovább volt kénytelen menni a kormány a maximális árak megállapitásánál, és a rekvirálási jognak rendeleti szabályozását nyomon követte a rekvirálás valóságos alkalmazása. Körülbelül nyolczvan járásban élt a kormány ezzel a törvényben biztositott jogával, hogy a maximális áraknak érvényt szerezhessen.

Mi tehát egyelőre a gabonamonopóliumtól még távol vagyunk és a lefoglalási jog alkalmazásával járó tapasztalatok lesznek hivatva felvilágositást nyujtani a további teendők szükségessége felől. Nálunk a közvetlen cél az volt, hogy a malmok a szükséges nyersanyag birtokába juthassanak, végső eredményben azonban, hogy a liszt a fogyasztóknak a maximális áraknak megfelelő áron rendelkezésre állhasson.

Valószinűnek tartjuk, hogy a vidéki járásokban lefoglalt gabonamennyiség első sorban a helyi érdekeltség körébe tartozó malmok szükségletét lesz hivatva biztositani, de itt azután ügyelni kell arra, hogy a lokális érdek ne szolgálhasson az országos érdek hátrányára, vagyis, hogy a lefoglalt készleteknek arányos megosztása biztosittassék.
Csak ezen a módon lesz egyuttal a fővárosi malmok helyzetén is segitve, amelyekre nézve a maximális árak megállapitása óta a gabonabeszerzés tényleg nagyobb nehézségekkel jár. Valószinűleg ennek a körülményeknek kell tulajdonitanunk, hogy a lisztértékesités és beszerzés terén a fővárosban olyan kellemetlen jelenségek merültek fel, hogy a függetlenebb napilapokban meglehetősen komoly formában szóba kerültek.

Azt hisszük, a mai rendkivüli viszonyok között az ilyen kiélesedésektől mindegyik félnek tartózkodnia kell és bizonyára a fővárosi malmoknak helyzetét rendkivül megnehezitené a kormány előtt az, ha akár egy esetben beigazolást nyerhetne, hogy olyan értékesitési módozatok, melyekről a napilapok emlités tettek, tényleg megtörténhettek. A kormány erre az eljárásra a mai rendezés mellett csupán a liszt lefoglalásával válaszolhatta, ugy hogy a fővárosi malmoknak a saját érdekükben is szemmel kellene tartaniok, hogy a jelenlegi viszonyok mellett az üzemi érdeket nem szabad az előtérbe állitaniok.

Éppen az élelmezési iparágak azok, ahol ilyen rendkivüli viszonyokról az üzleti érdeket összehangzásba kell hozni bizonyos etikai és általános gazdasági érdekekkel. (Tegnap már a kormány az állami és országos érdekek biztositása céljából rendeleti uton megtette a szükséges pótintézkedéseket. Szerk.) 

Az élelmezési kérdések sorában az utóbbi időben a cukorkérdés is jelentőséget nyert, amelyre nézve a német birodalomban már a háboru elején kiviteli tilalmat léptettek életbe, nem annyira a lakosság ellátása, mint inkább az ellenséges államok ellátásának megakadályozása céljából. A cukorkérdés az utóbbi szempontból nálunk is aktuális lett.

Másfelől azért is, mert a mai viszonyok mellett egyetlen élelmezési cikk kivitele is megfontolandó. Cukorból, főleg nyerscukorból a belföldi fogyasztást jelentékenyen meghaladó készletekkel rendelkezünk ugyan, de számitani kell azzal, hogy a gabonatermelés kiterjesztése és a háboruval járó egyéb átalakulások következtében ez a fölösleg az év folyamán jelentékenyen le fog apadni akkor is, ha az év folyamán a háboru befejezést nyerne.
Nem állhat tehát érdekünkben a cukorkivitelnek egészen korlátlan fenntartása, hanem előrelátóan gondoskodni kell arról, hogy cukorfölöslegünk lehetőleg rendelkezésünkre maradjon és a szükséghez képest fel legyen használható a lakosság élelmezésének javitására. Utóbbi időben ebben az irányban kisérletezések is folynak, de akár szükség lesz a cukor nagyobb arányu belföldi felhasználására, akár nem, annyi kétségtelen, hogy e jelentős élelmezési cikk birtokában jóval erősebbek leszünk gazdaságilag, mint akkor, ha azt esetleg igen jó áron a külföldnek eladhatjuk. A kormány mindenesetre módot fog találni, hogy a hazai cukoripar, amely egészében véve az utóbbi években, sőt a háboru folyamán is, kedvezőtlen viszonyok közé jutott, az ilyen természetü intézkedések mellett is megfelelő áron értékesithesse termékeit.

<<
<
1
2
3
4
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Gizella-gőzmalom Cukrászda Kunszentmártonban.
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98