Dtum
Login with Facebookk
1915 | Június

Küzdelem a rokkantság ellen

Mióta az emberiség históriáját feljegyzik, soha még ilyen borzalmas háboru nem dult, mint ez a mostani világháboru. Milliók küzdenek milliók ellen és a mieink a régi magyar vitézséggel ugy harcolnak, mint az oroszlánok. Az egész világ csodálattal és tisztelettel eltelve bámulja a magyar katonák legendás bátorságát és hősiességét. És aki a pusztitó harcok hevében elesik a hazájáért, annak dicső neve a századok századain keresztül örök fényben fog ragyogni.

 

De mint minden háboruban, ugy ebben is a megbetegedetteknek és sebesülteknek a száma jóval nagyobb, mint azoké, akik elesnek. Mig azonban a régibb háboruk után a sebesülteknek igen jelentékeny része munkaképtelen rokkanttá, sőt nyomorékká lett, addig a mostani háboru végét e tekintetben is nyugalommal és bizalommal eltelve várhatjuk, mert az orvosi tudomány nemcsak a sebek gyors és zavartalan gyógyulását tette lehetővé, hanem egyuttal gátat vetett annak is, nehogy a nyomorékok száma túlságosan nagy arányokat öltsön.

Még alig néhány évtizeddel ezelőtt, aki a háboruban elnyomorodott, egész életére nyomorék maradt, most pedig büszkén hirdetjük, hogy alig van olyan csonkitás, amely az illetőt teljesen és egész életére nyomorékká, illetve keresetképtelenné tehetné. Még az olyan embert is, aki mindakét kezét és lábát elveszitette, olyan helyzetbe lehet hozni, hogy minden idegen segitség nélkül nemcsak mosakodni, öltözködni, enni és inni tud, hanem még a kenyerét is meg tudja keresni. Azt pedig az esetek százai bizonyitják, hogy akinek az egyik keze hiányzik, az ennek dacára is igen jól el tudja végezni például a kovács-, lakatos- és asztalosmunkát és teljesen helyt tud állani a mezőgazdasági munkáknál is. Az avatatlan természetesen azt hiszi, hogy sokkal nagyobb baj a jobb kéz elvesztése, mint a balé. Ez azonban tévedés, mert hiszen akinek csak a bal félkeze van meg, az is igen szépen megtanulhatja még a gépirást is.

A modern orthopaedia (olvasd: ortopédia), azaz testegyenesitési tudomány megtanit bennünket arra, hogy már nem kell rettegnünk attól, hogy a háboru után a keresetképtelen csonkáknak és nyomorékoknak a száma túlságosan meg fog szaporodni. Most már nem ugy van, mint ahogy ezelőtt volt, tudniillik, hogy az orvos elvégezvén a sebnek begyógyitását, szabadjára eresztette a sebesültet, hanem a seb begyógyulása után még hosszu ideig tartó ortopédiai kezelés következik a merev tagoknak mozgékonnyá tétele és az elvesztetteknek kellő pótlása céljából, hogy ily módon a rokkantság bekövetkezésének lehetőleg eleje vétessék.

Most már mindenki tudja, hogy a modern gipsztechnikával valóságos csodákat lehet művelni. Csak a példa kedvéért emlitem meg, hogy a szétzuzott combot ugy be lehet gipszelni, hogy a beteg akár futkoshat is vele anélkül, hogy ez a csontnak a gyógyulását még csak legkisebb mértékben is hátráltatná. Azelőtt is gipszkötést csináltak az olyan embernél, akinek eltörött a csontja, a sérült azonban nem járt, hanem heteken keresztül feküdt, mialatt sorvadásnak indult az izomzata, ami végső elemzésben a meggyógyult végtag hasznavehetőségének igen nagy kárára volt. Most már a seb kezelése közben is olyan készülékeket hord a sebesült, amelyek különböző állásokba helyezik az izületeket, amivel elejét lehet venni annak a régebben oly gyakran megesett bajnak, hogy a csonttörés meggyógyult ugyan, de a beteg nem vehette hasznát a kezének vagy lábának, mert valamennyi izülete elvesztette a mozgathatóságát.

De ne feledkezzünk meg a sebészet csodatételeiről sem. Akárhányszor megesik, hogy a katona béna, mert a golyó megakadt az agyában, vagy, mert csontszilánk nyomja az agyát. Ezeknek az eltávolítása után a hüdés megszűnik. Néha meg az agyban tályog van és ez okozza az illető testfélnek a hüdését. A tályog megnyitása, illetve a geny kiüritése után bekövetkezik a gyógyulás. A hüdési jelenségek végleges eltünését nagy mértékben elősegitik a meleg fürdők, aminőket Magyarországon bővében találunk. Ha inak és idegek vannak átlőve, akkor sem kell kétségbeesni, hiszen a mindennapi tapasztalat azt bizonyitja, hogy ezeket igen jó sikerrel ujra össze lehet varrni. Néha még össze sem kell varrni, mert a gyógyulás minden beavatkozás nélkül magától is bekövetkezik. Máskor meg a hüdött idegre a szomszédságból egy egészséges ideget lehet átültetni és ily módon lehet a hüdést megszüntetni. Szóval az orvosi tudománynak igen sok eszköze és módja van a rokkantság utján bekövetkezendő munkaképtelenségnek megelőzésére, illetve csökkentésére.

A háboru viszontaságai közben megeshetik, hogy a csontok rosszul hegednek és ugy nőnek össze, hogy azoknak mozgathatósága helytelen irányba terelődik. Ettől sem kell azonban megijedni, mert a ferdén összenőtt csontokat megfelelő műtét által igen jól ki lehet egyenesiteni.

Az a küzdelem, amelyet az orvosi tudomány a rokkantsággal járó munkaképtelenség ellen olyan eredményesen, illetve olyan nagy sikerrel folytat, az elmondottakkal még egyáltalán nincsen kimeritve, mert hiszen az operativ beavatkozások mellett még igen nagy szerepe van az ugynevezett mechanotherápiának is, amely névvel szoktuk jelölni a gépekkel való gyógyitást, a gyógyitó tornát és a kenő orvoslást. A mechanotherápiát a legnagyobb tökélyre a svéd származásu Zander emelte, akinek a készülékei, illetve gépei rendkivül alkalmasak a gyógyitás céljaira szolgáló tornagyakorlatok végzésére.

Egy hires német tanár a rokkantak gondozásáról most megjelent füzetében azt irja, hogy sohasem szabad többé megismétlődnie annak, hogy a háboruban rokkanttá lett katona mint kintornás, vagy pedig mint házaló járja az utcákat, hanem gondoskodni kell arról, hogy midenki megkereshesse a maga kenyerét, ami mellett természetesen még megmarad az állammal szemben az elnyomorodásból származó és törvényben biztositott minden igénye.

A mechanotherápia, a masszázs, a villamos kezelés, a forró levegővel való gyógyitás, a testegyenesitő készülékek, a mesterséges végtagok alkalmazása, mind olyan tényezők, amelyek lehetővé teszik, hogy a rokkantakat a háboru szerencsés befejezése után ne kelljen rokkant-otthonokban és menedékhelyeken elhelyezni, hanem mindenki visszatérhessen otthonába és régi munkahelyére s munkáját a maga és a köz javára ott folytathassa, ahol abbahagyta, mikor hadbavonult.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Sebesült katonáink mechanotherápiás (azaz gépekkel való) gyógyítása. A lábszár mozgatása: a beteg olyanforma mozdulatot végez, mintha a kerékpárt hajtaná; a láb hajlítása és feszítése. Motoros készülék a lábnak gyurásával kenegetésével való orvoslására Lélegzési gyakorlat abból a célból, hogy a mellkas jobban kitáguljon
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98