Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1915 | Június

Uszo vilagito-tornyok

A mi Adriánk déli részén apró kis korallzátonyok, kisebb szigetek partjain világitótornyaink vannak. Ezekben a tornyokban lenmagolajlámpa ég, s erős sugártörésű lencsék vetitik szét a fényt a tarajos tenger hullámokra, hogy figyelmeztessék a hajókat a biztos mélységü tengeri utra, nehogy a korallszirtek kemény élein zuzódjanak össze a hajók bordái. A tornyoknak őrei is vannak. Szegény dalmát, vagy isztriai hajósemberek, rendesen kivénhedt, elöregedett, nehéz munkára már nem való halászok, akik öreg feleségükkel ott élik le hátralévő napjaikat s évszámra nem esznek mást, mint száritott halat, s maguksütötte keshedt kenyeret. Az a dolga az ilyen világitótorony őrének, hogy a lenmaglángot nappal leoltsa, estenden meggyujtsa. A nyomorult, kényelmet alig nyujtó toronyszobából télen-nyáron, esőben, hóban, viharban fölmászik a torony legfelső kamrájába, a lámpába, s ott elvégzi az oltás-gyujtás örökkön át egyforma munkáját, azután le csoszog megint a szobájába, s ott vájra, mig ujra megjön munkájának órája. A tornyok rendesen benn állanak a vizben egy-egy vizfelület alatti magasabb sziklacsucson, a torony lábát a hullám övezi, s igy a toronyőr bár szárazon él, benn van a tengerben, s csak néhanap, csöndes tengerviz idején ül csónakjára, hogy valamit bevásárolni a partra evezzen. Nincs ezeknek az embereknek a világon semmi értékes holmijuk, talán egy rend ünneplőruhán kívül semmiféle kézbevehető tárgyuk, az élelmiszerük is a legsilányabb, s az ivóvizük is poshadt, állott. Évszázadok óta élnek ezek az emberek a déli Adria hullámtöréses partjaihoz közel, bántatlanul, háboríttatlanul. A régi világ tengeri kalózai sem bántották őket, s ime a huszadik század kulturemberei, a franciák, a modern csatahajók rettenthetetlen hősei a most duló világháboruban megtámadták az osztrák-magyar világítótornyokat, az őröket bántalmazták, holmijaikat elrabolták, s a tornyokat összelődözték. Ez a hősi cselekedet jut eszünkbe, amikor a Panama-csatorna automatikus, uszó világitótornyainak képeit látjuk. Önkénytelenül az jut eszünkbe, hogy a franciák vandalizmusa a közt szolgáló, a békés embereket kielégítő világitótornyokat csak a tehetetlen düh miatt pusztitotta el, s ha ezernyi ezer ártatlan ember pusztulása nem elég barbarizmus, a világitótornyok őreinek bántalmazása a legsötétebb büne a kulturmezbe öltözött vad nyugati hordának. Amint minden ősi, régi technikai berendezés helyet csinált már a legujabbkori technikai alkotásoknak, a világitótornyok régi formái is lassanként átalakulnak. Már maga a világitóanyag is. Ma már elektromos áram adja a hatalmas fénycsóvát, s ahol ez nincs, acetiléngáz helyettesiti az ősrégi lenmagolajat. De megváltozott az a felfogás is, hogy a világitótorony csak helyhez kötött állapotban felel meg rendeltetésének. Mikor a Szuez-csatorna épült, igen fontos problemája volt a csatornahajózásnak a világitás kérdése is. Az első terv, amely kivitelre is került, a szilárd alapu toronyépitmény volt. Ilyen világitótorony néhány van még ma is üzemben, de ezek mellett van még néhány fényszóró állomás is, ahol hatalmas méretü elektromos lámpa veri szét fénynyalábját a csatorna vizére. Ezekhez a berendezésekhez mindenekelőtt állandó emberi erő kell, ami nem is volna baj, hiszen eddig is igy történt a hajózás segitése. Az amerikaiak azonban igen bölcsen azt gondolták, hogy a világitás elsősorban a lámpa feladata, amelyet nem szabad függővé tenni a lámpakezelő őr megbizhatóságától, egészségétől és egyéb emberi gyarlóságtól. Rájöttek, hogy a világitótorony akkor a legértékesebb, ha hordozható, ha a helyhez kötöttség teljesen megszünik. Ebből a célból először olyan világitótornyokra gondoltak, amelyek a csatorna vizében valamely mechanizmussal haladnak a csatorna egyik végétől a másikig, de mert ez a sok zsilip miatt nem volt keresztülvihető, az itt képen bemutatott uszó, helyesebben lebegő tornyok alkalmazását találták célravezetőnek.

Ezekben a tornyokban acetiléngáz ég, automatikusan csukódik és záródik, s minden emberi segitség nélkül négy hónapra elegendő világitási anyagot tartalmaz.

Vas állvány van ráerősitve egy uszó bójára, amelynek szélein kihorgonyzásra alkalmas vasbakok vannak szerelve. A torony tetején van a lámpa, amelynek szerkezete a legegyszerübb. A lámpa alján van a gázfejlesztő kazán, amelyből cső vezet föl az égőig. Az acetiléngáz fejlesztéséhez szükséges viz a calciumkarbid fölötti tartóban van, s csak annyi ömölhetik ki belőle, amennyi gáz elfogy az égőn. Ez a szabályozó igen pontos műszer, amely a gáz térfogatának megfelelő nyomást a viz kiömléssel kapcsolja össze. A gáz égési termékei a lámpa tetején távoznak. A lámpa közepén van a recés üveglencse szerkezet, amely a fényt osztja szét minden irányban. Az acetilán fénysugarai a pillangóégőt körülvivő hengeralaku üveglencsén át jutnak a fényszóró üveglapokra. A világitótorony a vizen lebeg, de azért le van horgonyozva a csatorna fenekére. Ha a lámpát kezelni kell, föloldják a horgonyt és elvontatják a tornyot a partra. Ott állvány áll, amely mellett a lámpát kényelmesen tisztogathatják, tölthetik, javithatják. Az eddigi használat mindenben kielégitő eredményt adott.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Panama csatornán úszó bólyákon fölszerelt világító tornyokat használnak. Ezek ellentétben a szilrád alapzaton épült világító tornyokkal, nem emberi kezeléssel égnek, hanem automatikusan 4-6 hónapig is világítanak acetiléngáz fénnyel. Az uszó világító tornyok automatikus acetilén lámpájának hosszmetszete. Alul van a gáztartó, amelyből cső vezet föl az égőkig. Az égőt üveghenger fogja körül amelyen kívül vannak a rovátkos prizmák a fényszórás céljából.
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Ki hamisította egy 28.000 pengős váltóra a Richter vegyészeti gyár többszörös milliomos tulajdonosának, Richter Gedeon fiának, Richter László dr.- nak a nevét? Ki hamisította egy 28.000 pengős váltóra a Richter vegyészeti gyár...
Richter Gedeon dusgazdag vegyészeti gyáros fia és egyetlen örököse, a...
Az uj francia közlekedési szabályrendelet Az uj francia közlekedési szabályrendelet
A francia közmunkaügyi miniszter által egy közlekedésügyi szabályzat...
Az országgyülés feloszlatása Az országgyülés feloszlatása
A képviselőház szeptember 3-ikán ült össze nyári szünet után. Nagy...
Milyen a tenger feneke? Milyen a tenger feneke?
A tengerek fenekének rejtelmes világát elrejti előlünk az...
Az angolok bombái Az angolok bombái
Az angol katonák dum-dum golyókkal lövöldöztek. Az ez ellen való...
Szabó Miklós és Bódossy Mihály győzelme az Amszterdamban Szabó Miklós és Bódossy Mihály győzelme az Amszterdamban
Az angol atlétikai bajnokságokon diadalmasan szerepelt magyar...
Kairó válogatottjait újra legyőzte a Ferencváros Kairó válogatottjait újra legyőzte a Ferencváros
Ferencváros – Kairói válogatott 2:1 (0:0) A magyar...
Híres emberek magánélete -  három Chamberlain Híres emberek magánélete - három Chamberlain
A Chamberlainek családfájukat nem vezetik vissza Hódító Vilmosig....
Táviratváltás az uj horvát külügyminsizter és a magyar miniszterelnök...
Mehmed Alajbegovics, az uj horvát külügyminiszter kinevezése...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98