Dtum
Login with Facebookk
1915 | Május

A munkás védelme

A világháboruban az fog gyözni, akinek nagyobb a gazdasági ismerete. S mert Németország ereje és vele a mi gazdasági erönk azon a réven, hogy legyőzhetetlen, a katonai hatalmuk szinte kimerithetetlen, nincs kétség a végső győzelmünk iránt. Az itt közölt munkásvédelmi berendezés is tanusitja azt, mert míg a hadban álló ellenfeleink minden üzeme a háborura vonatkozik, Németország belső élete arra is ráér most, hogy a munkásvédelmi berendezések kötelezővé tételét rendelje el a különböző iparágakban.


Olvasóink bizonyára emlékeznek két régebbi cikkünkre, ahol a házak homlokzatának tisztitásáról szólottunk, amelyet homokfuvó készülékek segélyével végeznek Párisban. Azóta a homokfuvó készülékek óriási elterjedtséget nyertek, s ma már az északi államok városai, ahol a termésköből való épités igen nagyon alkalmazást talál, lépten nyomon használják a homokfuvó gépszerkezetet.

 

Alapjában véve ezek a homokfuvógépek nem ujak. Hiszen az üveggyártásban már igen régen ismerik. A homályos üvegek, az üvegfelületekre alkalmazott mindenféle rajz és felirás már ezelőtt is homokfuvóval készült. Ezekhez a munkákhoz igen parányi erő, kis átmérőjü fuvócső kellett, s ezért a fuvóval dolgozó munkás védelme nem is volt nehéz technikai kérdés.

 

A munkás dróthálós szemüveget tett föl, s ez megis védte a könnyen sérülő testrészeket az arcon. Más volt a feladat azonban most, amikor a homokfuvás nagy tömegü homokot nagy csőfelületen ont ki magából, s a homokot nemcsak homlokzatok tisztitására, hanem a fémeknek a csiszolást helyettesitő fényesitésére is használják.

 

Ez a csiszolás a fémfelületekből igen sok finom szálu, de mérges tartalmu anyagot választ le, s elég, ha az ember bőrének finoman vékony felületére rakódik le, s ott az izzadtsággal elvegyülve még nagyobb tömegét vonzza magához az ártalmas fémrészeknek, a munkásokon máris fémrozsda okozta mérgezési tüneteket tapasztaltak. Megkisérelték a védelmet olyan módon, hogy a szemet szemvédö üveggel látták el. A szem körüli részeket finom dróthálóval fogták be, míg a többi részét az arcnak sürü, tapadó olajjal vonják be.

 

Mindenekelőtt rájöttek arra, hogy a drótháló nem védi meg a szemkörüli részeket, mert a lepattogó fémrészek, finom por alakjában a legfinomabb szöveten is áthatolnak, s mert éles sebességük van, a bőrön lévő olajréteget, de magát a bört is egyszerüen átfurják, s tényleges fájdalmat okoznak, valamint a mérgező hatásukat a számtalan nyilt seben könnyen véghezvihetik. Nem volt nehéz rájönni arra, hogy a fejet egészen be kell boritani valami védő sisakkal. Még ennél a megoldásnál is sokféle változat állott elő, amig a képen föltüntetett mentő-védőkészülék formája kialakult. Ez a védőkészülék nemcsak a szemet, de egyszersmint a tüdőt is megvédi a mérgező poranyagtól.

 

A készülék áll egy papirosból préselt sisakból, amelynek külső felülete acéllemezzel van burkolva. A tetejétől lefelé egy szélesebb része van a süvegnek, amelyről igen erős bivalybőrgallér hull alá, amely befedi a vállakat és a nyakat köröskörül. Elöl a szemnél egy négyszögletes ablak van erös üveggel beállitva, hogy az légmentes záródásuak felel meg. EZ a siska igy még nem felel meg a rendeltetésének, mert hiszen alaposan elzárja a levegőt a szájtól, amelynek semmi nyilása sincs a sisakon.

 

A megoldása ennek a kérdésnek a következő: A sisak tetején lévö szelep egy csövezetékkel van összekötve, amelyen át friss levegőt szoritanak a sisak alá. Ezt a levegöt kapja a munkás, míg az elhasznált levegö a nyakon levő nyilásban kötött csövön át távozik. Erre a buvársisakra éppen a légzés miatt jöttek rá az emberek.

 

Mert amig csak arról volt szó, hogy a munkahely felé forditott testrészt, vagyis annak börfelületeit kellett védeni, a fél sisak, helyesebben álard is megfelelt, de mihelyt a tüdő védelméről is szó kellett, hogy essék, nem maradt más megoldás, mint a teljes buvársisak.

 

E készülékek segélyével most már mindenféle fémfelület a legfinomabb szemcsés leválasztás mellett is a munkás egészségének teljes védelmével megtisztitható. Képünkön öntvénydarabok csiszolását végzi egy ilyen sisakos munkás. A finom lisztszerü homokanyag a mellett lévő nagy tartályban van, amelynek fenekén van egy csapszerkezet, s ehhez csatlakozik a levegőnyomást közvetitő erőrendszer.
Megoldható a kérdés ugy is, hogy a tartályból áramlik ki a nyomás alól szabaduló süritett levegő, amely maga után huzza a finom homok szemcséket.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Miből él a szegénység? Miből él a szegénység?
Ilyenkor tavasz táján a pénzből legkevesebb, a szegénységből pedig a...
Vaszary János új képei Vaszary János új képei
Ezerkilencszáztizenkettő márciusában, szóval kerek hét évvel ezelőtt...
Az OTE pályaversenye Az OTE pályaversenye
A szezon első pályaversenyét ma rendezte az OTE Hévizi-uti pályáján....
Tisza beszéde és a horvátok Tisza beszéde és a horvátok
Örvendetes megnyilatkozások hangzanak Horvátországból, nemcsak a...
Válság Francziaországban Válság Francziaországban
Egy augusztus 11-iki berni távirat jelentette azt a feltünő hírt,...
Kétszer is vezetett Bécsben a magyar csapat, végül az osztrákok kerekedtek felül Kétszer is vezetett Bécsben a magyar csapat, végül az osztrákok...
Ausztria – Magyarország 3:2 (1:2) Zsúfolt nézőtér előtt, Figl...
Senki sem tudja, hogyan alszik el Senki sem tudja, hogyan alszik el
A mai világban bizony mindenkinek alapos napi porció jut a...
Repülőgépen raboltatta el gyermekét Budapestről egy amerikás...
Amerikai ízű gyerekrablási ügy foglalkoztatja az államügyészséget....
Procter őrnagy, angol konzervatív képviselő nyilatkozata
Magyarország egyik legrégibb barátja, Henry Procter őrnagy, angol...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98