Dtum
Login with Facebookk
1915 | Március

Ismét Japán

A-vihar kezdetén, nyomban azután, hogy japán és Németország közt megszűnt a diplomáciai viszony, bátor voltam néhány sort írni a Nyugatban arról, hogy a két nemzet eddigi baráti közeledése nem fog hosszas megszakítást szenvedni. Kifejezést adtam ama nézetemnek, hogy Nippon fellépése következtében az európai nagyhatalmak olyan arányban fognak károsodni a távol Keleten amilyen urai voltak eddig a helyzetnek.

 

Mondtam, hogy japán keleti hegemoniára törekszik, mert - mint Okakura Kakuzo könyvében olvashattuk - az Ázsia ősi nagy kultúráját teremtő erők letéteményesének tartja magát és nem hagytam említés nélkül, hogy a kelő nap országának története nagy receptív és exkluzív korszakok váltakozásából áll.


Az események mindeddig nem akarták meghazudtolni akkori sejtéseimet, sőt ,a már olyan hangok is hallatszanak a távol Keletről melyek valósággal rádupláznak szerény megjegyzéseimre. Tsingtau ugyan elesett, de a német foglyokkal tüntető előzékenységgel bánnak a romantikus szitakötő szigeten. Sok álmodozó és bölcselő germán ifju érte el most akaratlanul is régi célját: megismerkedett azzal a misztikus erővel ható világgal, mely felé a jobb időkben, a Sárga Tenger partjain folytatott hősies párviadal előtt, hazulról táplált rokonszenv vonzotta.

 

És Japán is tudja jól, hogy még igen sok tanulni valója van Németországtól. Alaposabb, szolidabb mestert a jövőben sem választhat. Az entente hatalmak felsülése pedig csakugyan „isteneknek való látvány”. Nagyobb megaláztatás nem is érhette volna őket. Arra kellett ébredniök, hogy álszövetségesük belátott kártyajukba az első pillanattól kezdve. Ismerte gyengeségüket.

 

Sürgősebbnek tartotta, hogy a németekkel intézze el ügyét. Tudta előre, hogy a háború után az angol és az orosz nem ronthatja számításait, a némettel pedig kiegyezhet - valahogyan India árán, mely kincsesházat már is igen jól ismernek a német kereskedelmi utazók. Nem sajnálom tehát, hogy annak idején teleírtam e néhány sort, jóllehet nem szoktam politikával foglalkozni.

 

Nincs okom visszavonni azt amit egy éve nyilvánosan is mertem hangoztatni, hogy a távol Kelet természetes ellenségének erejét kulturális hivatásából kifolyólag paralizálja. A faji szempontok sohasem oly fontosak, mint éppen ott. Az intranzigens moszkovita szellem ott kelt legnagyobb visszahatást. Japán és később Kína terjeszkedése viszont annál előnyösebb lesz a jövőben a turánság szempontjából.


Ami pedig most következik, a történelem ismétlődése kell hogy legyen Japán nem fél formaszerinti szövetségeseitől, tehát elindul újra Kína ellen. Most már egyszerűen azért, hogy hatalma alá hajtsa a sárga óriást. Nem most vállalkozik rá először. Megpróbálta már a 16. század végén is, de a mennyei birodalom seregeinek akkor még nem volt nehéz megtömi a vasmarku Hideyoshi erejét.


Nippont ma már népének szaporasága is nagyarányú terjeszkedésre kényszeríti, kínaiak azonban még szűkebbnek érzik birodalmukat. Kulturájuk pedig könnyen talált mindig utat a határokon túl. A keletázsiai műveltség a kínaiak alkotása. Japán minden újjászületése kínai renaissance volt egészen az 1868 reformig; sőt ami azt megelőzte, az is bevándorolt kínai tudósok és művészek munkájának nevezhető.

 

A távol keleti népek erkölcsi ereje ma is az ős kínai társadalmi hagyományokban, elsősorban Kung Fu-tse tanításában gyökerezik. intenzívebb egységesítő és szervező erő egyetlen ethikai rendszerben nem rejlik. Ha Japán szervezni akarja Keletázsiát és erőssé tenni a nyugatról jövő térfoglalással szemben, kínai szellemben kell végrehajtania a reformot.


És a világ meg fogja látni újra a csodát, mely megismétlődött valahányszor a kínai fegyverek gyengéknek bizonyultak abban, hogy az idegen inváziót megakasszák. A barbárok bejöttek, győztek és kínaiakká lettek. E vérnélküli győzelem fényesebb és tartósabb annál, amit fegyverrel lehet aratni. Titka csábító erővel hat ránk nyugatiakra is és ellenállhatatlanul vonz mindenkit, aki egyszer kelet felé pillantott, hogy magába szívja a sárga veszedelmet.


Felvinczi Takács Zoltán

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Gellért Oszkár -  Versek Gellért Oszkár - Versek
Őszi est a budai balkonon Valahol a Parlamentnél Vörösen kelt...
A dunai Cambridge – Oxford mérkőzés A dunai Cambridge – Oxford mérkőzés
Pünkösd vasárnapján fellobogózott hajó áll az Eötvös –téri...
Kunszentmiklós-dunapataji helyi érdekű vasut Kunszentmiklós-dunapataji helyi érdekű vasut
A kunszentmiklós-dunapataji helyi érdekű vasut Kunszentmiklós, Tass,...
Rövidek Rövidek
Fejér vármegye központi választmánya Griger Miklós elárvult...
Amit a vérerek betegségeiről tudni kell, a vérerek görcse Amit a vérerek betegségeiről tudni kell, a vérerek görcse
Miként a nagyvárost a vízvezeték és gázcsövek bonyolult hálózata, úgy...
A Magyarországi Kárpátegyesület  közgyűlése A Magyarországi Kárpátegyesület közgyűlése
A Magyarországi Kárpátegyesület mult vasárnap tartotta XXXIII....
Pénteken délelőtt tíz órakor hirdet ítéletet a népbíróság Imrédy Béla bűnügyében Pénteken délelőtt tíz órakor hirdet ítéletet a népbíróság Imrédy Béla...
A Zeneakadémia nagytermének közönsége már jóval a kitűzött időpont...
Megtámadták a Kézműáru rt. megalakulását Megtámadták a Kézműáru rt. megalakulását
A Kézműáru rt. felől több fővárosi lap a napokban szenzácziós hir...
A MAC ping-pong versenye A MAC ping-pong versenye
Tradicióihoz híven a MAC. verseny kiírásával alkalmat nyújtott arra,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98