Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1917 | December

Kodály Zoltán - A Waldbauer-Kerpely négyes első hangversenye

November 18.

 

Waldbauerékat is elsöpörte a háború, s ezzel nemcsak világsikernek indult pályájuk szakadt meg; több annál, fontosabb négy ember magánügyénél. Letűnésükkel abbamaradt, ami valahogyan, lassan, mégis elkezdődött: a magyar közönség hozzánevelése a muzsika legnemesebb fajtájához.

Aggodalmas volna szerfölött, ha nem volna ennek is háborús magyarázata, hogy ekkora zenefogyasztó város, éveken át ennyire meglehetett vonósnégyes nélkül. Így is bizonyos, hogy a magasabb rendű muzsika szeretete nálunk nem valami mélyen gyökerezik. De Waldbauerék föllépte megmutatta: van közönsége a kvartett-zenének, van kiért újrakezdeni a munkát.

Aki még nem felejtett el örülni, örülhetett, hogy újra összekerültek. Eltűnhettek volna csakúgy, mint annyi más ritka növény. Magyarország virágos kertjéből; annyi kedves arc egykori vasárnap délutánjaik közönségéből. (Most eljöttek azok is: ott ültek, bár nem mindenkinek láthatóan.)

Akár a "Sors bona", akár a legeslegfőbb Parancsnok védte őket a tűzesőn keresztül: bizonyos, hogy küldetésük van, s most már embereken múlik, hogy annak is élhessenek.

Amit ma produkáltak, régi színvonalukat mechanikai tökéletességben elérte, belső kialakultságban jóval meghaladta. Pedig ez a produkció a katonai szolgálat engedte néhány szabad napnak, az ország két végéről való ünnepnapi összeutazgatásoknak eredménye.

A legmagasabb tökéletesség útja nyitva van előttük; nem kell egyéb, mint hogy hétköznapjaikat is munkájuknak szentelhessék.

*


Műsorukon a klasszikusok mellett mindig szóhoz jutott a mai kor. Ezúttal Mozarton kívül: Reger (Esz-dúr négyes) Debussy (csellószonáta). Az immár elköltözött Reger igazi germán művének elragadóan lelkes előadása közben, sok részlet szépségén meg-megcsodálkozva, Stendhal szavaira kellett gondolnunk: "Le caractčre de la beauté en Italie, c'est le petit nombre des détails et, par conséquent, la grandeur des contours."

Debussy szonátája mintha újabb, konstruktívabb irányú fejlődésének akarna irányjelzője lenni. A címlapon, régies rajzú betűkkel, régies nyelven megígért 6 szonáta talán meglepetést hoz majd azoknak, akik oly hamar szeretnek temetni.

 

Formátlanságtól egyébként eddig is megőrizte őt valami ősi latin örökség, még legakartabban forma nélküli darabjaiban is. Ebben a művében, a kevésbé súlyos mondanivaló mellett is, sok jó tulajdonságot találunk: tökéletes ízlést, a gondolat és forma teljes egyensúlyát, dagálytalan, precíz rövidséget, egyszerűséget és jóhangzást.

A szonáta zongoraszólamát Bartók Béla játszotta. Idestova tíz év óta a legtöbb érdekes, új zongorásmuzsika bemutatója az ő nevéhez fűződik.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Zeneakadémiánk fénykora
Szabó Ágnes

Erkel Ferenc ösztönzésére és vezetésével nemzetközi összehasonlításban is korán, 1853-ban jött létre az első állandó magyar szimfonikus zenekar, a Filharmóniai Társaság együttese. E gyorsan fejlődő zenei intézmények adnak magyarázatot arra, hogy például Dohnányi és Bartók, pozsonyi tanulmányaik után, elődeiktől eltérően miért nem a bécsi, a berlini, a párizsi vagy a brüsszeli zeneakadémia bevált útját választották, s miért kerültek a budapesti Zeneakadémia vonzáskörébe.

 

Dohnányi és Bartók választása az akkor még fiatal akadémia hírnevét dicséri, miközben épp általuk alapozta meg az intézmény történetének legfényesebb korszakát. A zongoraosztály kezdettől az intézmény erőssége volt, főként a Zeneakadémia két alapítója, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc miatt.

 

Nemcsak Liszt, a 19. század vitathatatlanul legnagyobb zongoristája vezetett mesteriskolát, hanem a még idős korára is (utoljára nyolcvanévesen, 1890-ben) kiváló pianistaként pódiumra lépő Erkel is zongoraoktatást (és nem zeneszerzést) vállalt. Dohnányi Ernő 1894-ben, Bartók Béla 1899-ben nyert felvételt. Ekkor már sem Liszt, sem Erkel nem élt; a zongoraosztályt Liszt egyik kiváló magyar növendéke, Thomán István  vette át.

 

Dohnányi őérte, a fiatalabb pályatárs, Bartók pedig Dohnányi példájára és tanácsára jelentkezett a budapesti Zeneakadémiára, amely néhány év leforgása alatt a fiatalok körében hamar vonzóvá vált. 1892–1907 között Dohnányin, Bartókon, Kodályon, Weineren kívül itt folytatta tanulmányait a később hírnevessé váló operettszerző-triász:

 

Kálmán Imre, Huszka Jenő és Jacobi Viktor, valamint Antalffy Zsiross Dezső, kora legjelentősebb magyar orgonistája, Reiner Frigyes, a világhírű karmester, Lichtenberg Emil, a magyar egyházi kóruskultúra úttörője, a fiatalon elhunyt Kovács Sándor, a zenepedagógia és zenepszichológia elméletének megalapozója, a hegedűs Waldbauer Imre és a csellista Kerpely Jenő, az új magyar zene szolgálatába szegődött vonósnégyes két pillére. Az ő tevékenységük jelentette a 20. század első évtizedeinek magyar zenetörténetét.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az olasz gépfegyver Az olasz gépfegyver
Az elmult napokban hire jött annak, hogy az olasz hadügyminiszter...
Bethlen és Vass minisztertanács utáni vitája a választójog titkosságáról Bethlen és Vass minisztertanács utáni vitája a választójog...
Tekintettel arra, hogy a költségvetés parlamenti vitája, az ellenzék...
Magyarország vizipoló-bajnoksága Magyarország vizipoló-bajnoksága
A Magyar Uszó-Szövetség rendezésében vasárnap délelőtt került...
Kristályképződés mágneses térben Kristályképződés mágneses térben
Kristályképződés mágneses térben. Már azelőtt is többen vizsgálták a...
A "Ma" csoportos kiállítása
A "Ma" című folyóirat maga köré gyűjtött néhány fiatal festőt,...
Lord Kelvin Lord Kelvin
Az angol tudósoknál szinte szabályszerű hosszú élet után halt meg...
Az éjszaki sarkon Az éjszaki sarkon
Annyi expedicziót szerveznek és indítanak útnak mostanában a sarkok...
Uralkodók szivarjairól Uralkodók szivarjairól
Általában azt hiszik, hogy az uralkodók mind méregdrága szivarokat...
Nyomott közgazdasági helyzet Nyomott közgazdasági helyzet
A nyomott közgazdasági helyzet komoly aggodalmakat okoz nem csupán a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98