Dtum
Login with Facebookk
1917 | Június

Amerika, mint a világ bankárja

Budapest, 1917. jun. 6.

A nemzetközi forgalom, a nemzetközi pénzpiac a háboru következtében és a háboru alatt szintén nagy és előzőleg nem remélt átalakulásokon ment keresztül, amelyek minden valószinüség szerint a háboru után is jó ideig fenn fogják tartani azokat az uj viszonyokat, amelyek éppen az emlitett átalakulások következtében előállottak. A legnagyobb átalakulás éppen Amerikának, illetőleg az Egyesült-Államoknak az ó-világhoz való viszonyában állott be, még pedig mindjárt a háboru megindulásától kezdve. 

Angliának egyelőre tartania kellett pozicióját, amely őt részben a világ bankárjává, részben a nemzetközi pénzpiac középpontjává avatta és minden financiális erejét sorompóba állitotta, hogy pénzügyi presztizsét és nemzetközi helyzetét sértetlenül megóvhassa. Ez volt az oka, amiért az angol bank nem szüntette meg az aranyban való fizetését a háborunak első, mindent magával ragadó pánikjában sem. És ennek az önuralomnak és bizalomnak köszönhette, hogy a háboru első hónapjaiban, a harctéri csapások dacára is képes volt megtartani a bizalmat maga iránt.

A háboru első hónapjait azonban egyuttal az is jellemezte, hogy Amerika 1914. november haváig jelentékeny mennyiségü aranyat volt kénytelen átengedni az angol banknak, illetőleg a bank ottawai fiókjának, ahová a fizetéseket London helyett a buvárhajóktól való félelem következtében utalni kellett. Az Ottavában történt fizetést az angol törvény olyannak tekintette, mintha a fizetés magában Angliában teljesittetett volna. 

Kevés idő mulva ez a tekintélyes aranyáram megváltozott, a londoni váltóárfolyam a normális szinvonalra sülyedt és a Kanadába való aranyszállitás az Egyesült Államokból is megszünt, mert Anglia addigra lebonyolitotta összes, az amerikai piacokon fennálló és rövid lejáratra szóló követeléseit.

Az aranyáram most az ellenkező irányban indult meg, még pedig sokkal nagyobb mértékben. Csak az 1915. évben 451 millióval többet, mint bármelyik előző évben és ennek az óriási aranyösszegnek két-harmadát Anglia és Kanada szolgáltatták. Mig azonban Angliának a háboru elején Amerikából ugy sikerült aranyat szereznie, hogy a vele szemben eladósodott Amerikától követeléseinek egy részét behajtotta, addig az aranyáramnak Amerika javára való fordulását már a háboru következtében megváltozott gazdasági tényezők idézték elő. Mindenek előtt a gabonatermelés és forgalomban beállott változások.

Az 1914. évben az amerikai gabonatermelés 891 millió bushel-ra emelkedett, vagyis 17 százalékkal haladta meg az előző évit, a másik nagy gabonatermelő piacot, Oroszországot ellenben a német hajók blokád alá helyezték. Ugyanabban az évben viszont az európai, kanadai és ausztriáliai buzatermés jelentékenyen csökkent, ugy, hogy az Egyesült- Államok az 1914-15-iki évben 245 millió dollár értékben több buzát importáltak, mint az előző évben. A buza a következő, 1915. évben is lehetővé tette ezt az aranyesőt, mert az 1915. termés elérte az egy milliárd bushelt és csak az 1916. évi termés volt gyöngébb. 

A másik tényező volt, amely az aranyesőt elősegitette, 1915. tavaszától kezdve az óriási municiószállitás, amelyet Amerika az entente rendelésére teljesitett. Erről az azóta megindult szállitásról nincsenek számszerinti adataink, de jellemző, hogy a Wall-Street becslése szerint már 1915-ben elérte a milliárdot.

Később a rendelések hanyatlottak, de azért a nagy amerikai vállalatok nyereségei, amelyekből a szállitásokra következtetést lehet vonni, még mindig jelentékeny foglalkoztatásról tanuskodnak, bár e tekintetben az amerikai ipar munkakörét lassanként átvette legalább részben az angol és francia municiós és általában a tüzérségi ipar.

Jelentékenyen emelkedett a háborus években az Egyesült-Államoknak ipari termése és iparcikkekben való kivitele is, még pedig olyan területekre és földrészekre, ahol előzőleg az amerikai ipar meghátrálni volt kénytelen az európai államok iparcikkei előtt. Igy például már 1915-ben az Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába való kivitel iparcikkekben 42 millió dollárral haladta meg az előző évek exportszámait. Dél-Amerikába való kivitele pedig ugyanezekben a cikkekben 54 millió dollárral növekedett.

Ez az ipari kivitel 1916-ban még emelkedett és érdekes, hogy például az Egyesült-Államok 158 millió dollárt veszitettek a Németországba és Ausztria-Magyarországba való kivitel csökkenése következtében, de ezt bőven kárpótolta a Hollandiába és a skandináv államokba való kivitelnek 182 millióval való növekedése. 

Amerika e tényezők következtében nemcsak óriási aranykészlet birtokába jutott és mezőgazdasági, valamint ipari berendezésével elfoglalta a hadviselő államok helyét, de egyuttal poziciója is teljesen megváltozott. Az események arról tanuskodnak, hogy Uncle Sam nem hibázott és nem mulasztott el semmit. Már 1915 elején az angol kormány kénytelen volt kijelenteni, hogy az angol tőkét a háboru tartama alatt kizárólag Anglia és szövetségesei részére kénytelen rezerválni, minek következtében a háboru alatt egyedül a newyorki piac állott a semleges és tengerentuli országok kölcsöneinek rendelkezésére.
A new-yorki piac ugyan óvatosan karolta fel ezt a neki szokatlan üzletágat, de azért sok száz millióra menő kölcsönt nyujtott a délamerikai köztársaságnak, Kanadának, Svájcnak és a skandináv államoknak, ugy hogy New-York tényleg a nemzetközi pénzpiac középpontjává lett. Mig 1915. elején a nemzetközi forgalomból származó váltók leszámitolását a newyorki bankok még nem gyakorolták, 1915. végén már 100 millió dollár ily váltó volt birtokukban és beleélték magukat a nemzetközi áruforgalom financirozásába, amely egyrészről jelentékeny devizaüzlettel járt, másrészről a fölösleges üzleti tőkét a new-yorki bankokhoz terelte.

Hozzájárult, amint ismeretes, hogy 1915-től kezdve az amerikai bankok az entente-államoktól nemcsak a náluk levő amerikai értékeket vásárolták vissza, hanem az entente-államainak körülbelül két és fél milliárd dollár hadi kölcsönét is átvették folyton sulyosbodó feltételek mellett. 

Mindezek a tényezők a nemzetközi pénzpiac gócpontjává avatták Amerikát és érthető, hogy ezt a kivételes poziciót Amerika kihasználni igyekszik. Ha az amerikai nyilatkozatokat olvassuk, azt látjuk, hogy az óvatos amerikai pénzvilág egy része nem bízik abban, hogy ezt a poziciót megtarthatja, mert Amerikának magának is óriási tőkére van még szüksége.

Az amerikai törekvések ujabban, ugy látszik, arra irányulnak, hogy a háborus konjunkturát éppen üzleti érdekből lehetőleg kinyujtsák, hogy ezzel is lehetőleg biztositsák Amerika fölényét a világ gazdaságában. Anglia ezt a törekvést kétségkivül észrevette, de a sors ironiája, hogy ezt a törekvést támogatni kénytelen a másik vetélytárssal való harcában.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
New York felhőkarcolói nappal New York felhőkarcolói éjjel, amikor ki vannak világítva
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A háboru pénzforrásai A háboru pénzforrásai
A mult század háboruinak költségeit tulnyomó részben a bankóprés...
A Lutin kollégái A Lutin kollégái
Az egész világot megrendítette annak a katasztrófának a híre, amely a...
Aquincumi újdonságok Aquincumi újdonságok
Az aquincumi múzeum a főváros áldozatkészségéből és vezetőjének, dr....
Huszonegy tagja lesz a liberális pártnak és ötven a blokknak Huszonegy tagja lesz a liberális pártnak és ötven a blokknak
Rassay Károlynak a héten elmondott beszédét politikai körökben...
A czár betegsége A czár betegsége
Alig épült föl az orosz czár a tifuszból, már is hirek érkeztek...
Készülődés az általános sztrájkra Makón Készülődés az általános sztrájkra Makón
Makó városát általános sztrájk fenyegeti. Április 29-én sztrájkba...
Elektro-kultúra
Azok között a nagyjelentőségü természettudományi vizsgálódások...
Kosztolányi Dezső - A huszonhétéves költő Kosztolányi Dezső - A huszonhétéves költő
Különösen, hogy most, mikor emlékeznem kell, csak ez jut eszembe. Ha...
Mulatság a lövészárokban Mulatság a lövészárokban
A harcztérről kedves levelet hozott a posta a Magyar Figaronak. A...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98