Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1917 | November

Kernstok Károly


Kernstok Károly neve a magyar festőművészet utolsó hét nyolc esztendejében jelszó, program volt. Mag, mely maga köré jegecesítette a fiatal festőnemzedék törekvéseit, forradalmi akarását. Dicsérő és ócsárló ítéletek, felületes és komoly viták gyúpontja volt e név, anyaga magasztalásnak, szidalmaknak, irány, politika és sok minden.

Kiállított munkáit szokatlan érdeklődéssel szemlélte a képet néző közönség és mindazok kik nem az egyes kiállítások adottsága, egy-egy kép festői, vagy irodalmi tartalma, a megcsinálás mineműsége szerint értékelik a művészt, már-már pozitív formában látták e nem mindennapi feladatok megoldására hivatott művész pályájának további lehetőségeit.

 

A megkezdésekből, utalásokból, a monumentális nekilendülésekből kiépítették Kernstok jövendő művészetét és e művészetet több generáció hitvallásának, tanulságának, fundamentumának vélték. Feltevésük jogos volt. Mert alig van magyar festő, ki annyi új lehetőséget tárt volna fel, annyi új értéket mutatott volna, mint Kernstok.

A régi műcsarnoki tárlatokon kiállított Szilvaszedők, majd az Emauszi ifjak, Hajóvontatók, ha nem is mutatták oly észrevehető módon egy új művészet kibontakozásának irányvonalait, kitűnő festői kvalitásokat tartalmaztak a napi termelésen magasan felette álló, banalitástól olcsó hatásokra való törekvés jeleitől mentes komoly munkák voltak.

E képek a naturalizmus jegyében születtek, de mi sem állt távolabb mesterüktől, mint a röghöz kötöttség, a jelenségek fantáziátlan, száraz konstatálása, a tovább nem fejleszthető, ki nem mélyíthető formalizmus kilátástalansága.

Kernstok meleg emberi érdeklődését, részvétét rendkívül erős intellektualitás irányította és így mi sem természetesebb, hogy a rohanó idő, mikor elsuhant a naturalista akadémia felett, tabula rasat csinált, átrevideálta mindazt, amit szilárdnak, megmásíthatatlannak talált, megmérte múltjának minden fázisát, önmagát, művészetét, termelt értékeit. E bonyolult agymunka látható külső eredménye a M. I. É. N. K. kiállításán mutatkozott; a Lederer családról festett arcképén a formákat, a színek akadémikus értelemben vett harmóniáját felbontja a napfény tüze.

 

Mint drágakövek sziporkáznak, az égő, tündöklő színek. Később már teljesen kivetkőzött a naturalizmusból. A színek megvesztegető ragyogását, pompázó harmóniáját aszkétikus monochromiával cserélte fel, figuráiban szélesen felszántott kontúrok domináltak. A test formáit, a mozgás szigorú ritmusát hangsúlyozta mindenekfölött és mellette háttérbe szorult minden. Ekkor még csak az egyes figurák testének szerkezete érdekelte, azt elemezte boncolta szakadatlanul.

A művész e periódusából egész sereg tollrajz ismeretes. E tollrajzok borotva éles kontúrjai szinte érzéki lendülettel határolták körül a derék, a tompor hajlását, a keskeny combok, hosszú karok feszülő izmait.

Később a figurák - emberi és állati alakok - sokaságát vitte vászonra. Széles nyakú széles szegyű lovakon meztelen fiúk teste magasodik, a mozgás sokfélesége, a testek formai változata szoros rendben, szigorú összhangban csendül össze.

A háttér hegy, víz, néhány fa; és a figurák aláhúzott hangsúlyozott szerkezetének megfelelően a természet is csupán a konstruktív értéke szerint jelentkezik a képeken.

A színek, a fény és árnyék jelenségei másodrangú komponensek voltak és inkább alátámasztották, valószerűvé tették e lenyűgöző formaépítést. Szuggesztív erő, monumentalitás, férfias tömörség lobogott e vásznakon. E művészet közvetlen elődeit, példaképeit hiába keressük más nemzetek művészetében (mert Marées, vagy Hodler, vagy a fiatal franciák, csupán távoli vonatkozásokban egyeztek Kernstok törekvéseivel). Hittük, hogy Kernstok erős, tudatos festőnemzedéket nevel fel, mely a belőle kiáramló impulzív energiákat megsokszorozza és eleven, nagyszabású művészetre váltja.

De kiszámíthatatlan az ember lelkisége. A mélyen rejtőző mozgató erők külső vagy belső hatások alatt szédítő iramot, vagy megállást parancsolnak, az előre kiépített útról félreterelik a teremtő művészt, vagy új utat szabnak meg számára.

Kernstok Károly művészetében is oly változás állt be, melyre nem számítottak sem a mester barátai, sem az ellenségei. Ezt aligha a háború és a vele együttjáró izoláltság idézte elő, mert a Művészház utolsó kiállításán levő kis arcképből már sejthető volt a bekövetkező változás. De ez kisigényű, kisméretű akvarell volt, mely stúdiumnak, ötletnek is tetszhetett és belőle még nem lehetett a festőnek újabb irány felé való terelődését teljes határozottsággal kiolvasni.


Az Ernst múzeum most megnyílt kiállításának anyaga aztán, mely Kernstok utolsó négy esztendei munkálkodásának eredménye, merőben új értékelésre szorítja a szemlélőt.

Ez új képekből hiányzik a program, távolba nyúló célok világos és félreérthetetlen hangsúlyozása. Nem oly monumentálisak, mint korábbi munkái, de annál több bennük a bensőség, annál intenzívebbek, emberiebbek. Az élet realitásai a művészt ez újabb periódusában nyilván erősebben, közvetlenebbül érdekelhették, mint azelőtt.

 

E képeit nem feszíti a mozgás, a száguldó vonalak lendülete. A vonalritmus feloldódik a színek szövevényében, az alakok nyugalmasan helyeződnek el a térség határai között és az ember, az eleven test, nem kizárólagos domináns többé, hanem mellérendelt valami, a természet többi jelenségeinek egyenértékese. Kernstok kivételes tehetsége, kulturáltsága az új feladatok megoldásában is nagy értékekkel gazdagította művészetünket. Festőisége még nyilvánvalóbb, mint ahogyan korábbi alkotásaiban mutatkozott.

 

A vegetáció, az atmoszférikus jelenségek szépségei meleg zengéssel muzsikálnak újabb képein. Nagy művészek ihletettségével követi az elsuhanó pillanatok felvillanását, kifürkészi, megrögzíti a tűnő, változó dolgok lelkét, legbensőbb lényegét. Téli képei szubtilis, leheletszerű alkotások. Felhős tájai, lankát, erdős dombot, fodrozó folyamot, szélesen elterülő legelőt ábrázoló vásznai a meghatódás, a természet szeretetének nagyértékű dokumentumai. Nagy férfi-aktja nem kapcsolódik egybe eléggé a háttérrel.

 

A fürdőnők című képéhez készült kisebb tanulmányok frissebbek, harmonikusabbak mint a nagy kompozíció. E kisebb stúdiumokon (valamennyi önmagában is lezárt kész mű) az egyes női alakok megmozdulásának nemes ritmusa lágyan továbblendül a tájék gyengéden egybehangolt vonalaiban, a napsütés enyhe ragyogásában. Hamvas tónusú nagy tájképe (háttérben az esztergomi bazilika) a kiállítás egyik legerősebb darabja.

 

Mintha eleven emberi szó, hallható meggyőző beszéd szólna hozzánk, a természeti erők megmásíthatatlan törvényszerűségének messzire hangzó igéje. A hegynek, égnek, felhőnek, fáknak, a megcsinálás materiális, technikai mozzanatain felül álló szubsztanciája.

Kilátás című képe méltó társa e tájképnek. Legyező alakban szétnyíló falombok alatt magános férfi áll. A figura függőleges tömege átszeli és egyensúlyban tartja a kép vízszintesen és hullámosan futó vonalait. A lombok alatt álló alak mögött félkör alakú kivágás módjára halovány hegyek, elmosódó dombok tünedeznek fel. Megkapó kép.

Mint kompozíció is elsőrangú. Az ösztön és a tudatos agymunka együttműködésének szerencsés eredménye. Egyben bizonysága annak, hogy Kernstok nem szakított végleg régi irányával és mindaz, amit az utolsó esztendőkben produkált, felkészülés újabb emelkedésre, még nagyobb teljesítményekre.

E felfrissülés, gazdagodás, bizonyára csak erősebbé teszi őt. Jósolni nem lehet, de nem hisszük, hogy tévednénk, mikor azt reméljük, hogy e nagy dolgok véghezvitelére predesztinált, megállást, tespedést nem ismerő és erejének teljességében levő művész még nem mondta ki az utolsó szót.

 

Bálint Aladár

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Kernstock Károly : Krisztus és az emauszi ifjak Kernstock Károly  : A szilvaszedők
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A mozgóképszínházi apróságok A mozgóképszínházi apróságok
A napilapok közölték hogy a mozgóképszinházakat, miután a...
Schöpflin Aladár: A fiatal Arany Schöpflin Aladár: A fiatal Arany
Hosszan-szélesen elterülő alföldi város. Nagyon tágas főutcáján...
Válság fenyeget Mandzsuriában? Válság fenyeget Mandzsuriában?
Nagyon fontos most a mandzsuriai kérdés is, mely az utóbbi napokban...
Hússzor akkora az autóbiztosítási díj Magyarországon, mint Németországban Hússzor akkora az autóbiztosítási díj Magyarországon, mint...
A Királyi Magyar Automobil Club új adminisztrációs helyiségeiben...
Lipski őrvezető, Lengyelország volt berlini követe beszél az augusztus 31-i történelmi éjszakáról Lipski őrvezető, Lengyelország volt berlini követe beszél az...
Érdekes riportot közöl a Paris-soir Lipskiről, Lengyelország utolsó...
Iparos védegyesület Iparos védegyesület
Az országos iparegyesület több izben és behatóan foglalkozott az...
A kávéház történetéből A kávéház történetéből
Budapestet mi szeretjük a kávéházak városának nevezni. Sőt a...
Három nagy magyar teniszgyőzelem Lengyelországban Három nagy magyar teniszgyőzelem Lengyelországban
A Lengyelországban portyázó magyar teniszválogatottról csak rövid,...
Megtorlást kíván a párizsi sajtó Megtorlást kíván a párizsi sajtó
A közvéleményt ujabb felháborodásra ingerelte az angol kormány rádión...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98