Az Izvesztija jelenti, hogy Moszkvában nagy összeesküvést lepleztek le. Az ellenforradalmárok már régóta készültek fegyveres felkelésre, hogy ezzel meggátolják a csehek ellen való csapatküldést. A szervezet szoros összeköttetésben állott Alexejev tábornokkal, aki tanácsaival látta el a vezetőket. A felkelés kitörésének napját augusztus 2-ára tervezték, de a tisztek lajstromozásának hirtelen történt elrendelése, valamint az a rendelkezés, hogy sok lakást stratégiai okokból megszállottak, megakadályozta ezt.

Letartóztatott fehérgárdistáknál megtalálták a fegyveres felkelés pontosan kidolgozott tervét. Eszerint elsősorban a kormány épületét és az arzenált akarták megszállni, azután a Kreml palotáját tüzelés alá fogni. A várost kerületekre osztották be, megjelölve azokat a házakat, ahová gépfegyvereket raknak. Templomokra és magasabb házak padlására is akartak géppuskákat, sőt ágyukat is felvinni, a Kreml lövetése céljából. Igy a mindszentek templomára, a Miklós-templomra, a lelencházra és a Lozenkov-féle gyár padlására. Az összeesküvés nyolc vezetőjét letartóztatták és agyonlőtték, köztük Poljanszkit, aki az egész mozgalom lelke volt, és Asztavjevet, a 96. lövészezred volt parancsnokát.

A szervezet egyes, tiz tagból álló csoportból áll, ugy hogy egy tag tiz részesnél többet nem ismert. Pénzbeli segítséget az ántánt nagy mértékben nyujtott, ugy hogy, egy résztvevő fizetése havonta meghaladta az 500 rubelt.

A lapok azonkivül beszámolnak a vologdai, vladimiri, wjatkai és oreli kerületekben előfordult felkelési kisérletekről, amelyeket véresen elnyomtak. Livniben (Orel kerületében) a kormánycsapatok veszteségei nagyok voltak. Azonkivül mintegy 300 fehérgárdistát megöltek. Pétervárott 20 embert agyonlőttek, köztük a Krasnoje Seloban állomásozó ezredhez tartozó tiszteket, azonkivül a külügyi népbiztosságnak három biztosát, akiket megvesztegetés gyanuja miatt vezettek elő. A Pravda egyik vezető cikke az egész bourgoisia elfogatását követeli.

Moszkva. aug. 24.