Dtum
Login with Facebookk
1918 | Január

Az elektromos tér hatása a színképre

Az elektromosságra és az anyag szerkezetére vonatkozó modern elméletek azokon a kisérleti tényeken nyugszanak elsősorban, melyekkel Zeemann, holland tudós megmutatta, hogy a mágneses térbe helyezett fényforrás színképi vonalait meghatározott törvények szerint új vonalakra bomlanak szét.

E classikus kísérletek analogiaszerű vonatkozásai és az elméleti megfontolások elvezettek ahhoz a további kérdéshez is, mi történik a színképpel, ha a fényforrást mágneses tér helyett elektromos térbe helyezzük. Ebben az esetben a kísérleti nehézségek jóval nagyobbak, mint a Zeemann-effectusnál és így érthető volt, hogy elég hosszú ideig nem sikerült a kérdésre kísérleti tényekkel feleltet adni.

Végre 1914-ben jelentette J. Stark, aacheni műegyetemi tanár, hogy sikerült elektromos térrel a színképi vonalakat épúgy szétválasztani, a hogyan az a Zeemann-effectusnál történik. E kísérletek leírása és értelmezése azóta több szakközleményen kívül külön könyvben is megjelent, ennek alapján ismertetjük mi is ezt az elméleti szempontból is nagyfontosságú eredményt. Stark az ő kísérleteinél fényforrásul a cső-sugarakat használta, tehát nem közönséges fényforrást, Bunsen-lángot vagy más effélét.

Ez utóbbiakkal a színképi vonalaknak elektromos térrel való szétválasztása mindezideig nem is sikerül. Úgy látszik, hogy a sikert a csősugarakban szereplő elektromos töltéssel ellátott részecskék biztosítják. Kiváló kutatók (J. Stark, W. Wien, J. J. Thomson stb.) búvárkodásának köszönhetjük, hogy a csősugarakban lefolyó jelenségek fővonásaikban ma már ismeretesek. Biztosan megállapított fényeknek a következőket tekinthetjük.

A csősugarakban pozitiv töltésű atom- illetve molekulaionok vannak: töltésük egyszeres vagy többszörös lehet. Bizonyos esetekben a csősugarakban negatív és az eddig megvizsgált összes esetekben neutralis részecskék is vannak. A positiv és neutralis részecskék töltése, ha a sugárzás valamely gázon át történik, általánosságban nem marad változatlanul. A neutralis részecskék, ha nyugvó gázmolekulákhoz ütődnek, ionozódnak, egy, két vagy több elektront elveszítenek s positiv atomionokká alakulhatnak át.

Másrészről a positiv egyértékű atomionok egy, a kétértékűek két elektron reárakódása által neutralis részecskékké, illetőleg a többértékű positiv atomionok alacsonyabbrendű positiv atomionokká alakulhatnak át. Az ionozódás és elektronozódás, e két ellentétes folyamat mozgó egyensúlyi állapotot teremt, melynek eredménye az, hogy a csősugarak egy része állandóan neutralis, illetve positiv töltésű. Ha a csősugarak irányításával párhuzamos elektromos teret teremtünk, a sugarak positiv része gyorsulást kap, a neutralis sugarak pedig változatlan sebességgel haladnak.

A csősugarak által kiváltott fénysugárzást J. Stark vizsgálta meg behatóan. A csősugarak színképében azon géz színképi vonalai jelennek meg, a melyen át a csősugarak mozognak. Ha az átfutott gáz különbözik attól a gáztól, a melyből a csősugarak létrejöttek, e színképi vonalakat a sugárzás tengelyére vonatkoztatott bármely irányból nézve ugyanazon változatlan helyzetben látjuk. Ez a nyugvó intensitás. Ha ellenben az átfutott gáz ugyanolyan összetételű, mint az, a melyből a csősugárrészecskék keletkeztek, akkor kétféle színkép jelentkezik.

Először is látjuk a nyugvó intensitás vonalait a rendes spektralis helyen, bármilyen legyen is a nézés iránya, másodszor pedig egy többé-kevésbbé széles sávot látunk, ha a csősugarak irányában vagy azzal ellentétesen nézünk. Ez a sáv az első esetben a rövid hullámhosszúságú, a második esetben a nagy hullámhosszúságú oldalon jelenik meg

. Ha a nézés irányát e két irány között lassan elforgatjuk, a sáv mindjobban összehúzódik, közeledik a megfelelő nyugvó színképi vonalhoz, végre, ha a nézés a csősugarak tengelyére merőlegesen történik, azzal összeesik. Ezt a mozgó intensitású sávot azok a mozgórészecskék emittálják, melyek a csősugarakat alkotják.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A szászok a magyar helynevek ellen A szászok a magyar helynevek ellen
A segesvári szászok is, követve a brassói, szebeni, beszterczei...
Népszámláló gépezet Népszámláló gépezet
Az utóbbi évtizedek óta, mint ismeretes, az államok igen nagy sulyt...
Közlekedési kishírek Közlekedési kishírek
A legujabb bácskai vasutvonalnak, a szond-hódsági vasutnak, épitési...
A medve mint időjós
A nép hite szerint a medve február 2-án felébred nehéz téli álmából...
A Szovjet-Unió és Amerika esetleges hadbalépése A Szovjet-Unió és Amerika esetleges hadbalépése
Genov, közismert bolgár ujságiró az Utro hasábjain az Egyesült...
Iparfejlesztési akciók az elmult évben Iparfejlesztési akciók az elmult évben
Az 1912. évi költségvetés indoklása szerint az 1910. évi szeptember...
Egy katonarab szökése golyózáporban Egy katonarab szökése golyózáporban
Izgalmas eset történt a minap Kolozsváron: a fellegvár...
A belga király a belga sportért A belga király a belga sportért
Albert belga király modern uralkodói programmját és szociális...
A polgármester leánya A polgármester leánya
A freibergi esküdtszék a minap halálra ítélte a volt brandi...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98