Dtum
Login with Facebookk
1920 | Augusztus

Dobé visszavonta a főtárgyaláson tett beismerő vallomását

Ujabb tanukat hallgatnak ki, akik alibijét bizonyitják
A vasárnapi főtárgyalás részletei


A mai tárgyalás Landau Ernő orvostanhallgató kihallgatásával kezdődött.
Mondada: Emlékszik ön arra, hogy október 28-án a tizenegyes katonatanács ülésezett és ha igen, hol és milyen körülmények között?
Landau: Mikor visszajöttem Óbudáról, felmentem jelentést tenni, be akartam nyitni a tizenegyes bizottság szobájába, amely csak kopogtatásra nyilt ki és mondták, hogy várjam meg, amig az ülés véget ér. Ott volt a tizenegyes bizottság. Csernyák és Friedrich.
Mondada: Nem tünt önnek fel, hogy a tizenegyes tanácsban civil is van?
Landau: Azt tudtam, hogy Friedrichnek és Fényesnek van a Károlyi-párti politikusok közül egyedül bejárása a katonatanácsba.
Mondada: Arról nem tud, hogy ki volt a nemzeti tanács delegáltja a katonatanácsban?
Landau: Friedrich s a katonatanácsnak a nemzeti tanácsba delegált tagja Csernyák volt.
Mondada: Hol töltötte ön az október 28. 29-e közti éjjelt?
Landau: Vagy a Hamburg-, vagy a Simplon szállóban. Láng zászlós lakásán. Éjjel Lachne feljött az Astoriába és mondta, hogy a pártot körülfogták a csendőrök, mire Láng felajánlotta nekem lakását. Mikor a Király-utcába befordultunk, mondta, hogy ő van megbizva Lukachich láb alól való eltevésével.
Mondada: Nem mutatott önnek Hüttner egy levelet, amely százezer korona jutalmat igért Tisza István gyilkosának?
Landau: Nem.

Október 31-én délután

Sztupka őrnagy-hadbiró: Október 31-én délután kapott ön egy megbizást. Mi volt az?
Landau: Félhárom és három óra között felmentem az Astóriába, a folyosón elém jött Friedrich és mondta: Hála Isten, hogy eljöttél, egy órája keresek közületek valakit. Azután bemutatott egy urat, egy mátyásföldi jó ismerősét, aki karhatalmat kér Mátyásföldre a fosztogatók ellen. Irásbeli paranccsal felküldött a bosnyák laktanyába karhatalomért, de ott nem kaptunk, végre este a városparancsnokságnál kaptunk karhatalmat Heltaitól.

Friedrich és Hüttner viszonya

Dr. Török: Ön azt mondta, Friedrich István jó viszonyban volt a katonatanács tagjaival. Jó viszonyban volt-e Hüttnerrel?
Landau: Amennyire pontosan vissza tudok emlékezni, jó viszonyban volt mindegyikkel. Egy momentumról tudok. A lánchidi tüntetés után Friedrich és Csernyák bejött a pártba, behivták a szobába Hütnert és János Andort, engem és másokat pedig kiküldött, mivel bizalmas beszélni valójuk volt.
A tanut vallomására megeskették.

Vallomás irásban

Feszler Antal százados a tárgyalásra nem érkezett meg, távirati uton jelentette, hogy beteg, mire a biróság elrendelte a nyomozat során leadott vallomásának felolvasását. Az irásbeli vallomás lénytelen.


A következő tanu dr. Balogh János, akit fogházőr kisér.
Mondada: Miért van letartóztatva?
Dr. Balogh: A székesfehérvári forradalmi törvényszék vádbiztosa voltam. Székesfehérvárott tartóztattak le, onnan Siófokra vittek, ahol megismerkedtem Girtler Aladár huszárfőhadnagygyal. Panaszkodott nekem, hogy a Tisza-gyilkosság ügyében vallatják, holott ő abban nem részes, arról többet tud Friedrich, aki Mátyásföldön a gyilkosság előtt néhány nappal mondta neki, hogy Tiszát el kell tenni láb alól.
Mondada: Tudomása van önnek arról, hogy Girtler Aladár a Tisza-családdal rokonságban van?
Balogh: Azt tudom, hogy előkelő rokonsága van.
Mondada: Forradalmi szerepléséről elmondott még önnek valamit Girtler?
Balogh: Mondotta, hogy valami magasabb megbizatása volt, azt is tudom, hogy kint volt Csehországban.
A biróság a tanut megesketi.


A következő tanu dr. Katona Nándor, akit szintén fogházőr kisér a terembe. Baloghgal együtt volt letartóztatva. Siófokon is vele volt és Baloghtól hallotta a Girtlerrel való beszélgetés részleteit.

Még egy irásbeli vallomás

Távozása után Sztupka őrnagy-hadbiró ügyész inditványozza Girtler Aladár Siófokon felvett jegyzőkönyvének felolvasását.
Géczy jegyző olvassa a vallomást, mely részletesen ismerteti az októberi forradalom eseményeit és Lukachich megszöktetésének körülményeit.
Ezután leirja, hogyan kiáltották ki a köztársaságot. A hadügyminisztériumban propaganda-osztály alakult meg Pongrácz főhadnagy elnöklete alatt, amelynek az volt a célja, hogy a frontról az országba érkező katonákat az ország határán fogadja és hogy felhivja az ország határának megvédésére, nehogy az országban bolsevizmus legyen. E célra a különböző pesti bankok másfélmillió koronát adtak. Mielőtt ez a bizottság müködését megkezdte. Pogány József azon a cimen, hogy Pongrácz főhadnagy a pénz egy részét elsikkasztotta Czenner főhadnagy és más tisztek által, akik az ő Katonatanácsához voltak, az egész propaganda-osztályt letartóztatta és igy a propagandát magához ragadta. A hadbirói vizsgálat kideritette, hogy az egész pénz megvolt és a vádlottakat szabadon is engedték.


Sztupka őrnagy-hadbiró: Gürtler Aladár főhadnagy elhalálozott, ezeknek az irásoknak az eredetiségét Freiszberger századossal igazolhatom. Leszögezni kivánom, hogy október 30-án a nagyváradi gyalogezredhez hárman, Károlyi, Friedrich és Buza Barna tartottak beszédet.

Ezek az emberek a fejükkel játszanak…

Ezután dr. Koltai Sándort, a Károlyi-párt régi tagját hallgatja ki a biróság.
Mondada: Mit tud ön a Katonatanácsról?
Koltai: Katonákat láttam a pártban, de nem tudtam, hogy az Katonatanács volt. Egyszer a párt egyik szobáját zárva találtam, kijött egy ur és kérdésemre, hogy miért tartják zárva a szobát, azt mondta, hogy kérdezzem meg Friedrichet. Friedrich azt mondta: Ezek az emberek a fejükkel játszanak, tehát nem lehet ki-bejárni hozzájuk.
Mondada: Mikor a szoba ajtaja kinyilt, Friedrich bent volt a szobában?
Koltai: Nem. Friedrich kint volt.
Dr. Lévai: Hogy lehet az, hogy a Lánchidi tüntetésben az idősebb tagok is részt vettek?
Koltai: Friedrich István az után a kijelentése után, hogy menjünk, szólt nekem és Buza Barnának. Gyertek, legalább lesz egy pár ember, aki küldöttségileg József főherceghez mehetne, hogy intervencióra kérjük, hogy akadályozza meg a fejleményeket.
Dr. Sadr a következő „tanu” előadja Lachne szerepét a kifizetéseknél.

Hüttner: A nálam nagyobb bünösök szabadon járnak

A következő tanu Asztalos György.
Mondada: Ismeri Hüttner főhadnagy urat?
Asztalos: A Markó-utcai fogházból ismerem a mult év november óta. Tudniillik ott teljesitek katonai szolgálatot. November 30-án kaptam egy cédulát, hogy Hüttner Sándort vigyem fel Kovács vizsgálóbiróhoz. Akkor láttam először.
Mondada: Jelen volt a kihallgatáson?
Asztalos: Igen.
Mondada: Mikor a kihallgatásról visszavezette Hüttnert, beszólt önnek valamit?
Asztalos: A folyosón kért tőlem cigarettát, kérését azonban nem teljesitettem. Később mondta, hogy ha hosszabb ideig lesz bent a cellájában egyedül, megőrül. Mig én be vagyok zárva, mondta, a nálam nagyobb bünösök szabadon járnak. Én kérdeztem, kik azok, azt mondta, Friedrich. Mondtam neki, ne meséljen ilyeneket, csak menjünk le a fogházba. Akkor szivére tette a kezét és azt mondta: Isten engem ugy segéljen, hogy mind igaz, amit bent mondtam az irodában.
Mondada: A kihallgatáskor is beszélt erről Hüttner?
Asztalos: Friedrichről beszélt. Az irodában bent volt Kovács vizsgálóbiró, a jegyzőkönyvvezető és egy idegen ur. Mikor én bevezettem a foglyot, a vizsgálóbiró kérdezte tőle, ismeri-e azt az idegen urat. Azt mondta, ismeri. Paksy detektiv volt. A vizsgálóbiró kérdezte tőle: Hol és mit beszélt vele? Hüttner azt mondta, hogy mikor a rendőrségen le volt tartóztatva, ott beszélt vele és panaszkodott neki, hogy a rendőrségen megverték, kemény helyre fektették és hogy három nappal ezelőtt megtudta, hogy őt szembesiteni fogják Friedrichchel. Miután félt, hogy a rendőrségen még jobban megverik, Friedrich István helyett felismerte Kérit.
Mondada: Tehát Friedrichre azt mondta, hogy az Kéri.
Asztalos: Igen.
A biróság a tanut megesketi.


Ezután Legrand Ferenc jogszigorlót hallgatta ki a törvényszék. Előadja, hogy becsületsértés miatt vizsgálati fogságban van. Itt ismerkedett meg Hüttnerrel. Akkor hozták Kassáról a rendőrségre. Azt mondta, hogy a rendőrségen először erőszakkal akarták vallomásra kényszeriteni. A Friedrichchel való szembesitést is elmesélte.
A biróság a tanu megesketését mellőzte.

Makra hadnagy Hüttner vallomásáról

Sztupka őrnagy Friedrich István kihallgatása alkalmával hivatkozott Makra Lajos alhadnagyra, aki azt igazolja, hogy Hüttner Sándor és Bleyer Ede hadapródjelölt összebeszéltek és igy tettek megegyező vallomást. Az őrnagy ezután Makra Lajosnak elöljáró parancsnoksága utján beterjesztett jelentését ismertette. E szerint az alhadnagy szolgálata közben azt tapasztalta, hogy Hüttner főhadnagy a törzsfoglárral beszélgetésbe elegyedett és a beszélgetés végeztével egy civil ment Hüttnerhez. Makra megkérdezte, ki ez a civil, mire a törzsfoglár azt mondotta, Bleyer. Makra Lajosnak az eset nem tünt föl, mert azt hitte, hogy a civil Hüttner védője. A napilapokból értesült, hogy Hüttner tökéletesen megegyező vallomást tett, mint a tárgyalásvezető birónak feltünt.
A fogházparancsnokság jelentését ismertette ezután Sztupka őrnagy. E szerint Makra Lajos alhadnagy jelentése nem fedi a valóságot. A foglyok őrizésére vonatkozó szabályokat mindenkor betartották. Ha pedig az őrparancsnok azt látja, hogy szabálytalanság fordult elő, azt a mindenkori budapesti katonai városparancsnokság utján tartozik bejelenteni. Az, hogy Makra Lajos ezt a szolgálati utat nem tartotta be, arra mutat, hogy ez az ő részéről politikai egyéni akció. Megállapitható a jelentésből, hogy a foglyok sétájának megtartásánál semmiféle szabálytalanság nem történt. Különös gonddal ügyelnek arra, hogy a Tisza-ügyben letartóztatottak egymással ne érintkezhessenek és közülük egyszerre csak egy sétálhasson. A fogházparancsnokság jelentése megemliti végül, hogy az őrség részéről bizonyos ellenszenv volt érezhető a vádlottakkal szemben, aminek kifejezést is adtak. Ennek megszüntetése iránt megtette a szükséges intézkedéseket.

A bizonyitás kiegészitését kérik Dobó alibijére

Ezután dr. Lévai Tibor, Dobó István védője, tesz inditványt a bizonyitás kiegészitésére. Tekintettel arra, hogy a katonai bünvádi perrendtartás 283. §-a értelmében a vádlottaknak beismerő vallomása egyáltalán nem számit a tekintetben, hogy a biróság a bizonyitást teljesen, épp ugy a vád, mint a védelem érdekében lefolytassa, kötelességem – bármilyen ellenszenvesen állittatott is be itt véglegesen – az igazság kinyomozása érdekében azt amit velem egyesek korábban közöltek, feltárni és az erre vonatkozó tanuk kihallgatását kérni. Több kelenföldi vasutas és tengerészlaktanyához tartozó egyén kihallgatását kéri, akik igazolni tudják, hogy Dobó a merénylet elején hol tartózkodott.
Mondada: Mi a megjegyzése Dobó?
Dobó: Kérem a tanuk kihallgatását.

Dobó visszavonja a vallomást

Mondada: Ön eddig beismerő vallomást tett, beismerte, hogy október 31-én délután Hüttnerékkel, Pogánnyal, Horvát-Sanoviccsal és Sztanykovszkyval együtt belépett a hallba és jelen volt, amikor Tisza István grófot agyonlőtték. Fenntartja ezt a vallomását, vagy nem?
Dobó: Nem tartom fenn.
Sztupka őrnagy-hadbiró: Ámbár ugy tudom, hogy a terhelő tanuk mellett az eddig bejelentett összes alibi-tanuk be vannak idézve, miután az objektiv igazságot keressük, hozzájárulok ahhoz, hogy méltóztassék ezeket is megidézni.

Hüttner védője Dobó tanunak elutasitását kéri

Dr. Török: Elleninditvánnyal élek, méltóztassék a Dobó István védelme által előterjesztett bizonyitási inditványt elutasitani. Én Hüttner védője vagyok. Hüttner Sándor szavahihetőségének rovására menne az, ha most ellenbiztosítást foganatosíttatnék. Hivatkozom arra, hogy Dobó István még most sem tett határozott kijelentést a tekintetben, hogy beismerő vallomását egész terjedelmében visszavonja. A katonai bünvádi perrendtartás 186. §-a szerint a gyanusított megteheti ugyan azt, hogy visszavonja beismerő vallomását, de ennek okát kell adni. Dobó hol letagadta, hol beismerte vallomását. Dobó Istvánnak tisztában kell lennie azzal, hogy itt nem gombjátékot űznek, hanem ez komoly tárgyalás és neki részletes okát kell adnia annak, hogy miért határozta el magát arra, hogy e tárgyalás harmadik hetében beismerő vallomását visszavonja. Beismerő vallomása egybevetve a főtárgyaláson produkált bizonyítékokkal, különösen gróf Almássy Denise eskü alatt tett vallomásával, hogy Dobó Istvánban felismerte azt az egyént, aki vele szemközt állt, lehetetlenné teszi, hogy beismerését könnyelműen ily komoly helyen és ily komoly órában visszavonja. Én tehát a bizonyítás kiegészítése iránt tett indítványt kénytelen vagyok ellenezni.


Lévai: Meglepetésszerűen érte a fölszólítás, mert ha a vád igen tisztelt képviselője részéről jött volna, érthetőnek találnám. Legyen szabad tisztelettel jelentenem, hogy én nyolc-kilenc hónap óta védem Dobót é nekem nem tett beismerő vallomást. Láttam a terhelő momentumokat, tehát nekem ezekre is tekintettel kell lennem, de nem mondhatok mást, mint ami viszont ezzel szemben tény, hogy nekem nem ismert be semmit. Ami a kötelességemet és az igazság kideritését illeti, tény az, hogy azoknak a tanuknak kihallgatása elöl, akik végtére mégis csak objektiv tanuk, akik láttak valamit saját szemükkel, nem lehet elzárkózni. Mindig azt kell vizsgálni, milyen bizonyitó anyag van előttünk. Éppen az előbb hallottunk egy tanut, aki megint másként állitotta be a dolgot, nem lehet leszögezni azt, hogy ennek vagy annak van igaza, de mikor egy ilyen ügyben annyi mindenféle kijelentés hangzott el, akkor a hadosztálybiróságnak nem lehet elzárkózni az elől, hogy meg tudja az igazságot és ezeket a tanukat kihallgassa.


Dobót az "igazság" indította vallomásának visszavonására.

Mondada: Dobó! Mi indította önt arra, hogy beismerő vallomását visszavonja?
Dobó: Az igazság! (Derültség.)
Mondoda: Ne tessék nevetni. (Dobóhoz.)
Figyelmeztetem magát arra, hogy kihívó magaviselettől tartózkodjék, tisztességesen feleljen. Most indokolja meg, miért vonta vissza beismerő vallomását?
Dobó: Miért vontam vissza? Azért, mert én ártatlan vagyok. És miért mondtam azt, hogy ott voltam a multkor, azt majd legutoljára fogom megindokolni teljesen és be fogok mindent bizonyítani. Kilenc és fél hónapig akárhányszor kihallgatott a vizsgálóbiró, akkor is azt mondtam, hogy nem voltam ott, tanuimat is bemondtam és nem hívták meg akkor sem összes tanuimat. Most egyelőre oly helyzetben vagyok, hogy nem mondhatom meg azt, miért és minek következtében mondtam, hogy ott voltam. De majd a tárgyalás végén meg fogja tudni ezt a tekintetes hadosztálybiróság. Nem hogy talán ütöttek vagy vertek volna, mert nem ütöttek, vertek, de más indokom volt arra, amit majd meg fogok mondani.


A biróság az indítványnak helyt ad és a bejelentett tanukat szeptember 4-ére beidézik.
A főtárgyalást holnap, hétfőn reggel 9 óráig felfüggesztették.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98