Dtum
Login with Facebookk
1920 | Augusztus

A fajhigiénia alaptévedései

Ha az ember laikus fejjel valami modern fajhigiéniai könyvet olvasott, rendszerint többé-kevésbé lehangoló érzése marad utána: a szakemberek legtöbbje pesszimizmussal nézi a kultúr-emberiség jövőjét, s kutatásuk arra szeret irányulni, hogy e mellett a pesszimizmus mellett argumentumokat gyűjtsön. Teljes tudományos értékű-e ez a kultúrpesszimizmus? Valóban dekadenciában vannak-e a művelt népek és velük lehanyatlással fenyeget-e az emberi kultúra?

Élvezettel és megnyugtató tanulsággal olvastam egy kitűnő budapesti orvosnak, dr. Tomor Ernőnek tanulmányát, amely Grundírrtümer der heutigen Rassenhygiene címmel jelent meg nemrég Lipcsében, Kurt Kabitzsch kiadásában, mint különlenyomat a Würzburger Abhandlungen című orvostudományi folyóiratban.

Dr. Tomor határozottan ellentmond ennek a divatos kultúrpesszimizmusnak, nem tudományos, hanem szépirodalmi természetűnek, hangulati eredetűnek tekinti. Hangsúlyozottan állítja fel a tételét, hogy a kultúrélettel összefüggő bajok és beteges jelenségek nem érintik magát az emberi fajt, a körülményekből és nem a kultúrából magából származnak és kellő intézkedésekkel kiküszöbölhetők. Okfejtése nagyon világos és logikus. Kimutatja a kultúrpesszimizmus hirdetőinek módszerbeli és gondolkodási hibáit, a fogalmak összecserélését és váltakozó értelemben való használatát, az anyagot szállító statisztika téves értelmezését, s az így nyert megállapításokból vonja le következtetéseit.

A kultúrpesszimisták leggyakrabbi tévedése szerinte az, hogy a tehetséges családok kipusztulásáról beszélnek. A felszínen lévő vezető osztályok családjai gyorsabban, vagy lassabban elenyésznek, helyükbe az alsóbb osztályokból emelkednek fel a tehetségek, ezzel az alsóbb osztályok tehetség-készlete folyton fogy és - ha hinni lehet a kultúrpesszimistáknak - idővel annyira el fog fogyni, hogy az alsó osztályok csupa tehetségtelen butákból fognak állni, a felsőbb rétegeknek nem lesz honnan meríteni a kipusztult tehetségek helyébe való pótlást, s ezzel az egész emberiség elbutul és a kultúra tönkremegy.

Ezzel a pesszimisztikus jóslással szemben Tomor igen meggyőzően mutat rá arra, hogy először is ennek a gondolatmenetnek a hívei összetévesztik a sikert és pedig mindig csak a gazdasági sikert a tehetséggel, ami már magában is súlyos tévedés. Másodszor meg rosszul alkalmazzák a statisztikát, mikor csakis a házassági és a törvényes születési statisztikából következtetnek. Aki a dolgot biológiai szempontból nézi, annak figyelembe kell vennie a házasságon kívüli szaporodás tényezőjét is, amelyet a statisztika nem mutat ki.

 

A felsőbb társadalmi osztályok tagjai szerfölött gyakori érintkezésben vannak az alsóbbakkal - különösen a férfiak a nőkkel - rengeteg a száma azoknak a törvénytelen ivadékoknak, akik a vezető társadalmi osztályokhoz tartozó apa és proletáranya érintkezésének köszönhetik életüket, s akik aztán túlnyomó többségükben bennmaradnak a proletársorban. Ezen a csatornán a vezető osztályokba jutott tehetséges emberek csíraplazmája folyton visszaáramlik, le az alsóbb osztályokba, s valószínűleg kiegyenlíti azt a veszteséget, amelyet ezek az alsóbb osztályok a felsőbbekbe fölvergődött tagjaik révén vesztenek.

 

A csíraplazma ily módon folytonos körforgásban van, az egymástól családilag elzárkózott társadalmi osztályok tagjai a házasságon kívül folyton elegyednek, miáltal a tehetségek mennyisége biológiailag tekintve, állandó marad. A kultúra dekadenciáját jósló pesszimizmus tehát a statisztikával bánni nem tudás eredménye.

Tomor tanulmánya velős és meggyőző logikájú fejtegetéseivel nemcsak a kultúrpesszimizmus veszedelmes hangulatának eloszlatására alkalmas, hanem a legfontosabb pontok egyikén helyesbíti a fajhigiéniai kutatás módszereit, s ezzel jelentős lépéssel viszi előbbre ezt a még kiforratlan, de a jövőre nézve nagy fontosságú tudományt.

 

Schöpflin Aladár

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Ady Endre: A harcok kényszerültje
Nem kivánta lelke-teste, De harcolni mégis harcolt, Kereste vagy...
A Sphinx pusztulása
A nagy egyiptomi Sphinx, a világ legnagyobb és tán legrégibb...
A német emlékek megsemmisítése Elszász-Lotharingiában A német emlékek megsemmisítése Elszász-Lotharingiában
A franciák nagy gyorsasággal igyekeznek eltüntetni a megszállott...
A Magyar Acél tőkeemelései A Magyar Acél tőkeemelései
A Magyar Acélárugyár Rt. tőkeemelési tranzakciói azonkívül, hogy a...
Protekció Protekció
Valamikor ez a népi magyar szó jelentős fontosságu volt a magyar...
Automobil-expressz Automobil-expressz
Tulajdonképp még ez a név sem közeliti meg azt, a mit általa ki...
Thaly Kálmán - 1839-1909 Thaly Kálmán - 1839-1909
Thaly Kálmán országgyűlési képviselő, a függetlenségi párt oszlopos...
Építőiparunk bajai Építőiparunk bajai
A választások özönével vetették felszínre az egyes iparágak sérelmeit...
A munkanélküliség A munkanélküliség
A szakszervezetek a munkanélküliség ügyében egybehivott országos...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98