Dtum
Login with Facebookk
1920 | Június

Határmegállapítás Biharban

A békeszerződés csak nagy vonásokban hozzávetőlegesen a földrajzi pontok megjelölésével határozta meg Magyarország végleges határait és most járják be a határokat azok az ántánt bizottságok, amelyek a megjelölt városok és falvak között pontosan kimérik, hogy meddig fog terjedni a magyar határ.

 

A Hétfői Hírlap munkatársának alkalma volt egy ilyen bizottság kiséretében részvenni a helyszini tárgyalásokon. A bizottság elnöke egy francia ezredes, tagjai egy olasz és egy angol törzstiszt, két román vezérkari tiszt és két magyar tiszt. E bizottság Magyarország keleti részén, Biharmegyében járta a magyar és román határt. Megjelent a határmenti községben, kihallgatta a falvak megbízottjait és ezek alapján döntött afölött, hogy hol lesz a végleges határ.


Sarkad községben kezdte meg működését, ahol percek alatt végzett munkájával, egyszerűen egy egyenes vonalat huzott a térképen a két megjelölt község között és így esett meg, hogy a sarkadik pályaudvar még magyar területen fekszik, de a vasuti raktár már Romániában.

Igen gyakori, hogy ez a térképen huzott vonal birtoktesteket szakít ketté, sőt például Geszten a református lelkész házát Magyarországhoz csatolja, a házat körülvevő kertet pedig Romániához, így aztán a tiszteletes asszony szomoruan nézheti Magyarországhoz tartozó házának verandájáról, hogy mint szedik Romániában tartozó kertjében a román katonák a cseresznyét.


Nagyszalonta községnek és református gimnáziumának van Zsadányban egy ötezerhatszáz holdas legelője az orosi pusztán, amely Magyarországhoz tartozik. Viszont a község, amely szintiszta magyar, Romániához, A nagyszalontaiaknak több mint ötezer marhája döglődik otthon az istállóban, mert nem hajthatják ki a saját legelőjükre, amely nekik már külföld. Méhkeréken is határ egy kut kellős közepén vonul keresztül, úgy, hogy a kut fele Romániához, másik fele Magyarországhoz tartozik.

Ehhez hasonló furcsán széles eredményeket szül és a groteszk kis határmegállapítás, amely azonban itt kegyetlenül belemarkol az emberek szívébe, rengeteg nyomort és szenvedést okozva.
Geszten történt, hogy amikor megjelentek a román tisztek, az őket hozó szekeret a helybeli parasztok egyike megismerte:
- Ez az én szekerem és ez a két ló az enyém. Tőlem rabolták el az oláhok fizetés nélkül, amikor itt jártak.
A francia ezredesnek feltünt a beszélgetés, lefordította magának és amikor megállapította tanuk vallomása alapján, hogy a szekeret és lovat valóban a román megszálláskor a panaszttevő paraszttól rabolták el az oláhok, visszaadatta azt és nem ült többet le egy asztalhoz a kitünő román vezérkari tiszttel.


A határigazgatás komolyságát egyébként az angol törzstiszt tréfás megjegyzése jellemzi legjobban, aki azt mondta:
- Siessünk uraim, kár olyan aprólékosan kiterjeszkedni a részletekre. Elég jól lesz ez a határ arra a pár hónapra.
A bizottságnak egyébként már furcsa is van dolga. A szatmármegyei Tiszabecsnél egy szakasz román katona átkelt a Tiszán és a magyar területen levő korcsmába leitta magát. Két székely csendőr az egész román társaságot letartóztatta, átszolgáltatta a magyar parancsnoknak, aki az ántántmisszió rendelkezésére bocsájtotta a kétes értékű ajándékot. A misszió később nyugta ellenében visszaadta őket a román parancsnokságnak.


Nagyváradról, Biharmegye elszakított székvárosából jöttek menekültek, akiknek egyező és hitelesen megállapítható előadás alapján nyerünk borzalmas képet azokról a rettenetes szenvedésekről, amelyet szerencsétlen testvéreink kénytelen elviselni a románoktól, akiknek gyáva kegyetlensége és uralmi tábolya teljes balkáni mivoltában dühöng.


Nagyváradot, amelynek lakossága ugyszólván teljesen magyar, napok, hetek alatt akarták elrománosítani. Az utcákat román névre keresztelték át, a boltokon csak román cégtáblákat türnek meg, bizonyos alkalmakkor kötelező a román zászlók kitüzése, sőt a román szinek viselése is, Tribuno Bihoreilui címen román lapot adtak ki, amelyet a kutya sem olvas, a magyar lapok pedig tele vannak tömve gyalázatos fordításu román rendeletekkel és így meg vannak cenzurázva, hogy abban ugyan nem talál senki egy eredeti hírt sem.

 

A budapesti lapokat csak csempészve lehet bejuttatni, öt-hatszáz, sőt ezer koronát is fizetnek a derék nagyváradi magyarok egy-egy magyar ujságért és megreszkírozzák azt, hogy akinél ilyen lapot találnak, azt halálbüntetéssel sujtja a román kegyetlenség. Ellenben az ötletes románok Pesti Hirlapot, Budapesti Hírlapot, az Estet és más egyéb budapesti lapokat hamisitanak és ezt ugy csempészik a nép közé, mintha Budapestről érkeztek volna. Persze hemzsegnek otrombábbnál otrombább hazug rémhírektől, amelyek fölött mosolyog mindenki, mert első tekintetre nyilvánvaló, hogy oláh stikkli az egész.


A magyarországi románok teljesen visszavonultak, ellenséges érzelmekkel viseltetnek a nagyromániai uralommal szemben és semmiben sem vesznek részt, amit Bukarestben dirigálnak.

Igy történt meg, hogy amikor Avarescu román miniszterelnök Nagyváradon tartózkodott, ünnepléséből teljesen kivonták magukat a nagyváradi román vezetők és csak szigoru parancsra voltak kénytelenek azon az ünnepi vacsorán is megjelenni, amelyet Avarescu tiszteletére tartottak és amelyre ingyenvonatokon és ellátással szállították elő Biharmegye román parasztjait. E vacsorán történt, hogy amikor Avarescu beszélni kezdet, egy vaskohi román gazda felugrott a helyéről és ordítozva kezdte kiabálni:
- Üssétek agyon ezt a gazembert, ez lövetett Bukarestben a nép közé.
A napokban hozták Kolozsvárról Budapestre azokat a magyar urakat, akiket minden bizonyíték nélkül, teljesen alaptalanul hazaárulással és összeesküvéssel vádolva halálraítéltek és akiket csak az ántánt közbejárása mentett meg. Ma is le vannak tartóztatva, közelükbe sem engednek senkit. Közöttük van Lukács Ödön polgármesterhelyettes, Cserey ezredes, Csécsy alezeredes, Örley közjegyző, Jankovich törvényszéki biró és Csapó főhadnagy.


Rövid idő előtt végeztek ki ártatlanul derék magyar embert: Lányi Viktor repülőhadnagyot és Köncsei tartalékos főhadnagyot, akik, bár előzetesen kiutasították őket, visszatértek Nagyváradra. Köncsei, hogy beteg feleségét meglátogassa, Lányi pedig, hogy ellátogasson felesége sirjához és magával vigye gyermekeit. Köncseit cselédlánya árulta el, aki ezért ötszáz koronát kapott. Mikor észrevette, hogy román katonák jönnek érte, kiugrott az ablakon s a nagypiac felé futott. Megbotlott egy sátor fájába, a románok rálőttek. Öt golyó találta és a katonák bestiális dühvel össze-vissza tiporták hulláját.


Lélekemelően és megindítóan szép az a bátorság, amellyel a város magyarsága minden veszedelemmel dacolva és mindent kockáztatva tüntet állandóan a magyarsága mellett. Minden vasárnap, mindenki akinek erre módja van, zsinóros magyar ruhát visel, a nők korukhoz illő magyar jelmezt vesznek fel, így tüntetve magyarságuk mellett. A románok ökölbe szorult marokkal nézik e néma, de megindítóan szép demonstrációt, ahol lehet, más címen is büntetik is ezek résztvevőit, vasárnaponkint azonba ujra megujul ez a jelentőségében kevésbbé fontosnak látszó, de célzatában hatalmasan szép és mélységes kifejezése a magyar érzés soha el nem muló, semmitől vissza nem rettenő lendületének.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A magyar munkás dicsérete A magyar munkás dicsérete
Iparunk örvendetes fejlődéséről számolt be a minap Varga József,...
Szokoly Alajos első magyar 100 yardos bajnokunk Szokoly Alajos első magyar 100 yardos bajnokunk
A magyar athlétikai élet egyik legkiválóbb alakját mutatjuk be...
Agyunk csodái, az agytekervények Agyunk csodái, az agytekervények
De nézzük csak az állatokat. A bálnának 4700 gram súlyú agyveleje...
Nem kell az operációtól félni! Nem kell az operációtól félni!
- Három sebesültet hoztunk! - állít be a tábori felcserek műhelyébe...
Bérleti (szállítási) hirdetmény Bérleti (szállítási) hirdetmény
Azon állomásokra nézve, melyeken a bérleti időtartam alatt ezred vagy...
Megállapodások a biztositási piacon Megállapodások a biztositási piacon
Mikor hirt adtunk arról, hogy az osztrák életbiztositók julius 8-ra...
Ulster forradalma Ulster forradalma
Hetek óta nincs rendes élet Ulsterben. A lakosság munkabíró része...
Az osztrák fakivitel tilalma Az osztrák fakivitel tilalma
Az osztrák fakivitel tilalma messze hullámzó mozgást indított el a...
Nagy hausse az értékpapirpiacon Nagy hausse az értékpapirpiacon
Az értékpapirpiac a husvéti szünet után viharos hausse jegyében...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98