Dtum
Login with Facebookk
1920 | November

Komjáthy Aladár - Köszöntő

(Móricz Zsigmondnak)

Olyan ez a tavaszi tájék
mikéntha őszre járna már;
egészségünkre adja Isten -
váljék e bőven tölt pohár.
Szomorú csillag volt az égen
vér hullt a hosszú harc alatt
feledjük el és kezdjük újra
építeni a házfalat.

Mert bár romokban a világ
remény tán mégis csak akad;
szegény magyar mivel mulasson?
szőjjön hát boldog álmokat.
Terem még bor, jó búfelejtő,
földeden gyászos Hunnia
nincs veszve addig Magyarország,
amig bora van, innia.

Aranykupám szivemre jer
rajzolj egy boldog nagy hazát,
hányszor hallgattam dombok alján
suhogva pengni víg kaszát.
Aratók szivós barna népe
járt ott, míg hullt a napsugár
legénye bronz volt és a lánya
hajlékony, ringó, szép sudár.

Haj! Óceanum zúg most köröttünk
s köny csillog, mint a harmatos
mezőn, ha jő a hajnal fénye
s édes a csönd, szép áhítatos...
nap serken ott a bíbor égen
s élet borzong a holt rögön
s ki por lett Hunnia földedért
átjárja mély, sötét öröm.

S virágba szökken zengve. Forró
metamorfózis, körfolyam
útjain élet lesz a porból
a semmiből élet lesz olyan
törvények nagy parancsa folytán
melyeket ért a föld s az ég:
ébredj! hát ébredj! néma ország
a gyászból és könyből már elég.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98