Dtum
Login with Facebookk
1920 | Szeptember

Vérig vágó erkölcsi sarkanytú

Egy év óta százszor megfogadtam, hogy politikára vonatkozó igét tollam le nem ír. Mivel azonban életünk e napjaiban, a nagypolitika miatt hiányzik a magyar íróknak a szépirodalmi megnyilatkozás lehetősége is, ezért nem tehetem, hogy meg ne szólaljak, mikor most, az első emberséges hangot hallom egy politikustól.

Zsilinszky Endre: "Nemzeti újjászületés és a sajtó" cím alatt egy kis tanulmányt írt, amely gyakran megdöbbentően őszinte tükre az ő gazdag, s mély nemzeti szemléletének.

Zsilinszky Endre abba a típusba tartozik, amelynek kitermelése lett volna az én politikai álmom. Igen, tudom, sokan vannak ilyenek, kultúrmagyarok, akik fajiságukat az európai kultúra tüzében edzették. Éppen a napokban örvendtem ugyan e lelkirokonság egy másik nemes tagjának, aki ugyanerről a problémáról, a nemzeti önismeretről nyilatkozott tanulmányban, s hálistennek gyakran, s egyre gyakrabban hallom ezt a hangot: a jók, férfiak, bölcs fiatal magyarok hangját.

Ez az embertípus bátor és mérsékelt, céltudatos és halk, szilárd és gondolkodó. A magyarságnak nem előcsatárjai ezek, akik vakmerő rohammal száguldanak neki a vad portyázásnak, hanem a derékcsatárok, a törzs, az alkotó elem...

Bár előbb jöttek volna. Igenis, a politikusnál, mint mindig, most is előbb jött a költő. A Költő, aki jelen van e nemzetépítőknek minden tüzében, ízében, savában, erejében.

Hamarabb kellett volna jönniük, de ma sem késő. Tíz év óta legmélyebb fájdalmam, hogy a közép és felső osztálynak jóformán sehol tagja sem akadt, aki tudomást vett volna a szociális problémáról. A magyar úri osztály urakat nevelt, mely a népet maga mellé társul nevelni nem vágyott. Tisza Istvántól hallottam egyszer egy vacsorán a következőket: "Ha Németországban egy földbirtokos megtelepszik, az rögtön megszervezi a falut, szövetkezetet csinál, ír, levelez, gazdasági ügynöke a falunak... Ahol pedig itthon egy magyar földbirtokos megtelepszik, ott felhangzik a cigánymuzsika."

 

Tiszának ez a megjegyzése, amely épp olyan keserű volt, mint élcesen gúnyos, sok mindenben kalauzom volt, még abban is, mikor magát Tiszát támadtam. A magyar földműves és munkás épp oly kevéssé tanulhatta meg Tiszában, mint a magyar nemesség valamennyi ivadékában, szociális vezérét tisztelni, szeretni, s követni: csak az urat félte, respektálta benne s óvakodott tőle.

A mai generáció azonban ezen a téren nagy változást fog hozni.

Hoz szociális érzéket, amit az idők megkövetelnek, hoz szociális tanultságot, amit ez az érzék megkíván és hoz magyar és faji nyugalmat az élet felfogásában, amit a múlt determináltsága őriz meg bennük.

Ma még sötét és zűrös foltok bomlasztják a közéletet, de meg fog mindez jönni, mihelyt az élet megadja hozzá a lehetőséget. És Zsilinszky Endrének igaza van, hogy: "a legnagyszerűbb magyar erők még csak ezután kerülnek napvilágra."

Csak gyorsan, gyorsan, feszült munkába állani. A Zsilinszky Endréknek nem lehet elég gyorsan, s elég sokat tanulniuk, hogy napok alatt pótolják az évszázadok mulasztását. Azt mondja: "a magyar emberből kell kiindulni az új élet új integrálódásának": az ő lépése lépés ezen az úton.

Szemléletét ugyan még sokszor meg lehetne bontani, legfőbb hiánya azonban, hogy vagy nem veszi észre, vagy nem meri konstatálni a mai rendkívüli idők kettős harci állapotát: egy vízszintes és egy függőleges harc folyik ma az egész világon: vízszintesnek nevezem a fajoknak egymás közti harcát, elsősorban az állami szerkezetek egymás elleni térhódító háborúskodását. Függőlegesnek az egy társadalmon belül egymás feletti rétegeknek belső szociális ellentétét.


Az első harc eredményéül készül Európában a három nagy faji közösség: a szláv, germán és román néptengerek kialakulása. A másiknak eredménye lesz a különböző társadalmi rétegek megegyezése, a kasztok megszűnése, a kultúrnívó egységesülése. Az első harciállapot hadvezéreket, katonákat, s háborúkat provokál, a második kulturális és gazdasági elemeknek, tudósoknak és nemzetgazdáknak sorompóba állását a szervezetek élén.

Zsilinszky Endre túlságosan, sőt csodálatosan katona. Az ő mai kultúrállapotával alig is illik össze ez a militáris világnézet. Ő a magyar fajból a világ legjobb katonáját akarja kitermelni. A katonát, aki ölő fegyvert vesz a kezébe, s bírja az éhezést, hideget, meleget, testi fáradságot, fegyelmet, kommandót, együtt dolgozást gépeszű tökéletességig, annak a célnak a szolgálatában, hogy: vezérkari parancsra embereket megölni...

 

Hát hol akarja harcoltatni ezt a magyar katonát? A három nagy fajjal szemben? Vagy azok közül bármelyiknek szolgálatában a másik kettővel szemben?... Hát különben is örökké harcolni fogunk? Hát nem látja, hogy a fizikai harc csak átmeneti állapot annak a magasabb célnak a kedvéért, hogy az emberek békében s megértésben élhessenek egymással. Hogy nem az a jövő katonája, aki öl, hanem aki ölel.

A másik túlzása a zsidókérdés beállítása. Amennyire kétségbeejtő volt az utóbbi évtizedekben már a magyarság tunyasága, a praktikus pályáktól való iszonyodása, az állam árnyékába való menekülése, - amennyire természeti szükség volt már a magyarság eszméletre ébredése, reneszánsza, új világszemléletre állása: annyira kicsinyes és nevetséges úgy tüntetni fel a helyzetet, hogy egy idegen faj egyszerűen elvágta a lehetőséget az uralkodó magyarság előtt, hogy magának tartson meg mindent, ami pedig az övé. Zsilinszky Endre taglalja ugyan a magyar nép eredendő hibáit, vagy inkább hiányait és pedig sokkal keményebben, mint szépirodalmi író valaha tette, de végeredményben mégis csak bűnbak-politikát folytat, a zsidóságban bűnbakot állít: amely felelős minden bajért és köteles elviselni minden büntetést.

Harmadik pont, amelyben nem értek vele egyet: a saját ügyem.

Ha Zsilinszky Endre oly kitűnő és bátor, sőt vakmerő jellemzését meri adni az én munkásságomnak, és pedig olyan elismerő értékeléssel: akkor hogy lehet, hogy nem találja meg azt a morális és belső parancsot, a kategorikus imperativust, amely ugyanezt az embert előre vitte?...

Mindemellett is nem érzem magam távol Zsilinszky Endrétől. Inkább szívem szerint közel érzem magamhoz őt s őket. Hiszen szeretem azokat is, az apákat, akiktől a világnézeti távolság az egymást meg nem érthetés rideg messziségébe taszít: hogyne szeretném ezeknek a fiait, a Zsilinszky Endréket, akik már a mesgyén állanak, akik már a Ťvérig vágó erkölcsi sarkantyútť kívánják a magyarság tömegeire a magyarság vezető szellemeitől, de a régi álmok, bálványok, a régi istenek iránti pietás még karnyújtásra távol tartja őket a korszellemtől.

A Magyarság élete csak most lendül a Jövőbe: de ez a Jövő eljön, s meg nem állíthatja semmi, mert hozzá vezet a via, veritas et vita.

 

Móricz Zsigmond

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Búvár-rekord Búvár-rekord
Baddens Vilmos, Amerika nagyhírű búvára megjavította az amerikai...
Gorkij Gorkij
"Egy kis könyvet akarok írni." Halotti imának "akarom ez a könyvet...
Az igazi Máriaüveg és az üvegkeretek Az igazi Máriaüveg és az üvegkeretek
Szerepe, miként szakadatlan alkalmazása bizonyítja, túlélte a...
Vas István: Ikrek hava Vas István: Ikrek hava
Ebben a kisregényben vagy hosszabb elbeszélésben, melynek alcíme...
Egy tucat gól a Ferencváros Mikulás-napi ajándéka Egy tucat gól a Ferencváros Mikulás-napi ajándéka
Ferencváros – Törekvés 12:1 (5:1) A múlt heti Újpest -...
Strindberg Strindberg
„Mindig örömmel olvasom Strindberget; többet foglalkoztatott...
Hadseregszállítások Hadseregszállítások
A közös hadügyminisztérium, továbbá a magyar és az osztrák kormány...
Biró Lajos levele Korda Mária „Szép Heléna”-filmjéről Biró Lajos levele Korda Mária „Szép...
Néhány hét előtt, newyorki információ alapján, amelynek...
Budapest súlyemelő csapata fölényes győzelmet aratott Pozsonyban Budapest súlyemelő csapata fölényes győzelmet aratott Pozsonyban
Vasárnap reggel fél nyolckor autón indult útnak Budapest válogatott...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98