Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1920 | Szeptember

Zádor Jenő - Dickens

Ötven éve, hogy Dickenst sírba tették, nyolcvannégy éve, hogy a Pickwick megjelent. Harmincnégy éves írói pályája csupa siker és diadal, siker és diadal nemcsak azért, mert a közönség szereti és olvassa könyveit, hanem mert mindegyik kötetéhez egy-egy társadalmi reform megvalósítása fűződik.

Abban az időben, amikor Dickens fellép, recseg és ropog az angol társadalom épülete. A gyáripar éppen hogy felszívta a mezőgazdasági munkásságot, a falvak elnéptelenedtek, az ipari centrumok pedig nem tudják sem kenyérhez, sem hajlékhoz juttatni már azokat, akik a nagyobb bér kedvéért fordítottak hátat a mezőknek. A szegényügy, a gyári törvény, a védővámok, különösen pedig a gabonavám kérdése megoldhatatlan problémáknak látszanak, s soha nem hallott szavakban tör ki Elliott-ból az elkeseredés:

If Hell itself were Britain
Could worse, than this be said?
If devils wer lords in England
They could but tax our bread!

A parlamentben üres szalmacséplés folyik, ide-oda ingadozás: a nyomort közömbösen nézni nem lehetett, viszont a tapasztalat azt mutatta, hogy a szegényeknek a "Speenhamland Act" értelmében való támogatása csak a munkakerülők számát szaporította. A tudomány meglehetősen közömbösen szemléli ezt a küzdelmet: Adam Smith hadat üzen a régi merkantil-elméletnek, de helyette a szabad versenyt, az erők szabad játékát követeli.

 

Malthus elmélete is most (1798.) döbbenti meg az embereket, majd jön Ricardo, aki Adam Smith és Malthus eszméit zárt rendszerré dolgozza fel: megállapítja az Ťörök bértörvénytť, amelynek értelmében a munkabér, számszerint akármennyire emelkedik is, mindig egy nívón marad, vásódó ereje ugyanaz marad.

 

Annyit jelent ez, hogy a munkásság örökre a létminimumra van szorítva, hasztalan minden küzdelme, nem segít szorgalma és takarékossága sem. Robert Owen már megkezdi kísérletezéseit, de az egyesülési szabadságot csak az 1825-i törvény adja meg, a szakszervezeteket pedig csak újabb félszázad múltán, 1876-ban ismeri el a parlament.

Dickens nem szemlélője, hanem harcosa e küzdelmeknek. Elődei közömbösen mentek el a társadalmi problémák mellett: Riehardson, akit "csak könnyes szemekkel olvashatunk", amint Thackeray mondja, örökké csak egy témát variál: "Tom rossz fiú és tanítójától verést kap, Jack viszont jó és szilvás gombócot kap".

 

Fielding a Tom Jones-ban kedves szerelmi idill keretében egy csomó egészséges figurát rajzol, így a falusi squire nagyszerű képét, de mélységeket sehol sem érint, Smolett durvább mókái nem egyszer mulattatnak, de ez minden erényük. Sterne-t az irodalomtörténet finom csevegőnek ismeri, de a Sentimental Journey-t inkább dicsérik, mint olvassák.


Elődeitől talán tanult Dickens, de készen náluk nem sokat talált. A londoni rajzok, s a Pickwick első sikerei után hivatást tűz maga elé: mint közvádló lép fel. Követeli az iskola, az igazságszolgáltatás, a válási törvény, a dologházak revízióját, az adósok börtönének eltörlését, szembeszáll a gazdagokkal, védelmébe veszi az elesetteket, a nyomorultakat. "Eresszétek hozzám a szegényeket" - hangzik minden sorából.

 

Sok hely jut szívében egy különös társadalmi osztály, a "shabby genteel-people", a lerongyolt urak számára is. Legérzékenyebb oldalán támadja meg az angol társadalmat: szembeszáll az álszenteskedéssel, a híres "cant"-tel (bár kivonni magát az általános ítélet alól ő maga sem tudja, s a "cant"-ben kell keresnünk annak az okát, hogy Dickensnél oly alárendelt szerepet játszik az erotika.)


Edwin Pugh a nép apostolának mondja, s a szocializmus számára követeli. Ez a kisajátítás kissé önkényes, mert ha minden szeretete a munkásoké is, a trade-unionizmus ellen nem egyszer nyíltan foglal állást, s hogy az agitátorokról, munkásvezérekről hogyan vélekedett, azt a Hard Times sztrájkvezérének megrajzolásával árulja el. Nem a harc, nem az erőszak az ideálja, hanem a megértés, a megegyezés, a kölcsönös kötelesség teljesítése.

- Az emberiség körül legyetek szorgalmasak - ezt hirdeti. - A közjóval kell törődni: az irgalom, a részvét, megbocsátás, jóakarat a kötelességünk. Az üzletben való iparkodás csak egy csepp a reánk jutott dolgok óceánjában!

Brandes mondja egy helyütt, hogy Maupassant mesterien írja le a "désenchantement de la vie"-et, azt a módot, ahogyan az élet elveszíti báját. Ha Maupassant a "désenchantement" mestere, Dickens az "enchantement"-é. Az élet derűs szeretetét árasztja magából, s vigaszt hoz minden helyzetben. Olyan, mint a "Chuzzlewit" Mark Tapley-je, akinek ajkán mindig ott a jelszó: "Jolly!

 

Látja az élet bajait, de úgy véli, azokat örömök váltják fel, amelyeknek üdítő emléke erőt ad az új küzdelmekhez. És örömöt, derűs percet tud adni minden bennünk és körülöttünk: egy gyermek mosolya, egyszerű emberek naiv szívjósága, a zöld lomb a fán, a napsugár, amely egy percre keresztültör a ködön...

 

Ötven éve, hogy az Edwin Drood folytatása abbamaradt, s az ötven év alatt Dickens fénye nem vesztett el semmit, frissessége ugyanolyan, mint akkor volt, amikor Robert Seymour rajzainak kedvéért megírta a Pickwicket. Eleven a mosoly, amellyel elnézően szemléli Micawber, Swiveller, az öreg Dorrit, meg a többi shabby-gentleman sürgését-forgását, lázas tétlenségét.

 

Eleven a mosoly, amellyel mintha azt mondaná: "Legyetek jók és akkor érdemes élni!" Az élet szeretetét hirdeti ez a mosoly épp úgy, mint a szegények és esettek másik apostoláé, aki a kopott, csavargó abbé szájával hirdeti: "Érdemes élni, hisz hibákkal teli emberek vagytok, akik úgysem lesztek sem jobbak, sem rosszabbak!"

<<
<
1
2
3
4
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Automatikus kocsikiöntő Automatikus kocsikiöntő
Nem lehet elég tágasra épiteni a pályaudvarokat. Ezt a szomoru tényt...
Az 1937-es kémiai Nobel-díj nyertesei 2. rész Az 1937-es kémiai Nobel-díj nyertesei 2. rész
Az A-vitamin hiánya a növekedés csökkenésében, valamint...
Apróságok Apróságok
Képünkön látható egy berlini polgár, akinek beteges, gyönge lábai...
Fekete majális Fekete majális
"Ó, undok olvasó!" Így kezdődik ez a verseskönyv. A megszólítás...
Betörés a király unokájának kastélyába Betörés a király unokájának kastélyába
Liptómegyében, Rózsahegy mellett van gróf Seefrid Ottó és neje...
Az olasznád. Az olasznád.
A mi fátlan Alföldünkön sokszor érzi a kertész, a gazda a könnyű,...
Nagy a pályahiány Nagy a pályahiány
Még javában dul a világháboru, de a labdarugás a normális-mederben...
A tengerész-életből A tengerész-életből
Remek alkotás a nagy tengeri gőzhajó. Ha megtekintjük valamelyiket,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98