Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1921 | December

A munkásság a szabadságjogokért

A szociáldemokrata szakszervezetek vasárnap a régi képviselőházban kongreszszust tartottak, amelyen a munkások és alkalmazottak gazdasági helyzetével, továbbá az egyesülési és gyülekezési joggal és a sztrájkszabadság kérdésével foglalkoztak. Rottenatein Mór elnöki megnyitóbeszédében rámutatott azokra az okokra, amelyek szükségessé tették a kongresszus összehívását.

 

A nemzetgyűlésen a munkásságnak nincsen szava, gyüléseket nem tarthat, ahol elmondhatná mindazt, ami a munkásságnak fáj. E kongresszus feladata, hogy rámutasson a bajokra, amelyek a szegény néposztály megélhetését oly nehézzé teszik, hogy rámutasson az utra, amelyen a kormányzatnak haladnia kell, ha jobb állapotokat akar teremteni.

 

Az elnöki megnyitó után Vanczák János előadó számolt be a munkásság és az alkalmazottak gazdasági helyzetéről. Az állami kormányzat feladata - mondotta - hogy helyes intézkedésekkel elejét vegye a munkanélküliségnek, a nyomornak. Ha ezt nem teszi meg, ugy saját husába vág. A munkásság helyzete igen sulyos. A munkabérek emelkedése megközelítőleg sincsen arányban a közszükségleti cikkek árának emelkedésével. A növekvő drágaság kisérője az általános nyomor. Emelkedik a halálesetek száma, s a bűnözés statisztikája is állandó emelkedést mutat. A keresetnélküliekről nem gondoskodik senki sem.

 

A szakszervezetek igyekeznek csekély anyagi erejükhöz mérten segélyezni a munkanélkülieket, azonban mozgási szabadságukban korlátozva vannak és anyagi erejük sokkal csekélyebb, semhogy e feladatoknak kellőképen megfelelhetnének. Két év óta szavalnak, hogy elintézik a munkáskérdést, azonban minden csak üres ígéret maradt, konkrétumot sehol sem látunk.

 

Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy találjon módon és eszközöket, amelyek a mai sulyos helyzeten segítenek, nehogy ujabb zavarok és elháríthatatlan veszedelmek álljanak elő. Ezután határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint a kongresszus követeli, hogy a kormány más államok intézkedéseihez hasonlóan gondoskodjék a legfontosabb közszükségleti cikkek árainak csökkentéséről. Gondoskodjék arról, hogy a legfontosabb élelmicikkek: liszt, kenyér, hus, zsiradék, hüvelyes stb, áruk ára megfelelő módon csökkenjen.

 

Tiltsák be az élelmiszerek kivitelét és engedjék meg a fontos közszükségleti cikkek vámmentes behozatalát. Az élelmicikkeket és más közszükségleti cikkeket drágító adókat töröljék el. Szállítsák le az áru- és személyszállítási tarifát. Revideálják a malmok gabonabeszerzését és a beszerzési időnek megfelelő árban állapítsák meg a kiőrölt liszt árut.

 

Mindazokat az alkalmazottakat, munkásokat és tisztviselőket, akiknek havi keresete tizezer koronát nem haladja meg, vegyék fel az ellátatlanok sorába és az állam gondoskodjék arról, hogy az ellátatlanok hozzájussanak a megfelelő adagokhoz. Mi nem beszélünk nagy hangon - fejezte be Vanczák - mi nem fenyegetünk.

 

A kormánynak kötelességei vannak, nekünk pedig jogunk arra, hogy ne éhezzünk, ne fázzunk. Ha a mai szomoru állapotoknak sulyos következményei lesznek, mi a felelősséget elhárítjuk magunkról.

 

Több felszólalás után Vanczák János élt a zárszó jogával. Minket szocialistákat - mondotta - nem félreértenek, hanem tudatosan félremagyaráznak. Mi mindig magyarok voltunk, magyarok maradunk, nélkülünk nem lehet meg ez az ország. (Hosszantartó zajos taps.) Azt akarjuk, hogy ebből az országból mégegyszer Magyarország legyen. Velünk szocialistákkal van az egész világ munkássága, rajtunk keresztül épülhet csak ujjá Magyarország.

 

Nem az a fontos, hogy ki keresztény, ki nem, az a fontos, hogy ki a becsületes ember. Nekünk nem kellenek a szélsőségek. Ha arra akarnak bennünket kényszeríteni, hogy a középutat elhagyjuk és balra térjünk, akkor elhagyjuk helyünket.

 

Kitajka Lajos az egyesülési, gyülekezési és sztrájkszabadságról tartott előadást. Jönnek-mennek a kormányok - mondotta -, de nem találják meg a módját, hogy az állapotokon segítsenek. Az egyesülési, gyülekezési és sztrájkszabadság történetünknek legsötétebb lapjai lesznek. Törvény nincsen, amely az egyesülést megtiltaná, de olyan törvény sincsen, amely az egyesülési jogot kodifikálná. Tehát a mindenkori kormányoktól függ, hogy milyen az egyesülési jog. A politikai üldözések, az internálások, a sajtószabadság hiánya miatt az állapotok ma már a tarthatatlanságig fokozódtak. Munkásotthonokat rekvirálnak el tiszti kaszinók céljaira, több csoport vezetősége internálva van. Egy szakszervezetet kilakoltattak, hogy helyébe a Terézvárosi Keresztény Kaszinót ültessék azzal a megokolással, hogy valláserkölcsi hivatást teljesít, a gyárosok között fekete listák keringenek.

 

A kormány feladata és kötelessége, hogy eleget tegyen a saját ígéretének, mellyel Magyarország dolgozó munkásságával szemben tartozik. A hatalmat nem azért ruházták a kormányra, hogy ezzel egyoldalulag éljen, mert ezzel sem itt bent, sem külföldön az ellene való bizalmatlanság nem fog megszünni.

 

Ezután beterjeszti határozati javaslatát, melyben követeli a fekete listák benyujtását, a cenzura és az egyesülési szabadságot korlátozó intézkedések megszüntetését és felhívja a kormányt, hogy a szakszervezeti helyiségek rekvirálását szüntesse be, az elrekvirált helyiségeket pedig adja vissza.

 

Payer Károly a bányamunkásság tarthatatlan helyzetét teszi szóvá. Éppen ezért kéri a határozati javaslatnak kiegészítését azzal, hogy biztosítsák a bányamunkásságnak a szabad költözködési jogot. A kongresszus a határozati javaslatokat Payer Károly kiegészítő indítványával elfogadta.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Rendelet a hatósági munkaközvetítésről Rendelet a hatósági munkaközvetítésről
A munkaadók és a mezőgazdasági munkások jogviszonyának...
Rendőrök harcza egy tolvajjal Rendőrök harcza egy tolvajjal
Véres harcz volt 16-án éjjel a fővárosban a Gróf Haller-utcza 54....
Utolsó beszélgetés Móra Ferenccel Utolsó beszélgetés Móra Ferenccel
Utoljára a Studióban találkoztam vele. A felolvasóteremből jött ki...
Az orosz és japán hajóhad Az orosz és japán hajóhad
Hetek óta páratlan érdeklődéssel várta a világ a két ellenséges...
1916 mérlege
A borzalmas 1916-os esztendő német és osztrák-magyar támadásokkal...
A Habsburg-restaurációról beszédet tartott Starhemberg herceg A Habsburg-restaurációról beszédet tartott Starhemberg herceg
A Zeneakadámia nagytermében seregszemlére gyűltek össze vasárnap...
Motorbicziklisták a hadseregben Motorbicziklisták a hadseregben
Az osztrák-magyar hadsereg harczképességének és modern szinvonalának...
A katona-kanál temetése A katona-kanál temetése
A ki átvergődött a katona-élet örömein és keservein, jót tudja, hogy...
"Flirt" a Nemzetiben
A Nemzeti Szinház e hó 4-ikén ismét új magyar darabot mutatott be:...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98