Dtum
Login with Facebookk
1921 | Július

Bánk bán évfordulóján

1821-es kelttel, valójában az előző év őszén jelent meg először nyomtatásban a Bánk bán, Pesten, Trattner János Tamás betűivel 's költségével. Ez volt Katona József utolsó, kétségbeesett gesztusa a halhatatlanság felé, miután az 1817-i kolozsvári drámai pályázaton, melyet Tokody János főszolgabíró úr nyert meg a Pártosság tüzé-vel, s melyen több hasonlóan kitűnő munka dicséretet kapott, még csak említésre méltónak sem találták a legnagyobb magyar drámát - miután Bárány Boldizsár ügyvéd úr naivul "megrostálta", miután előadását a cenzor megtiltotta

 

- mi más vigasztalása maradhatott a szegény "auktor"-nak, mint az a száz forint, mellyel szülővárosa megjutalmazta, "a magyar nyelv pallérozhatására törekvő dicséretes igyekezetéért", bár ez a kitüntetés nem annyira az írónak és munkájának, mint inkább a város derék tisztviselőjének, "vicefiscalis" uramnak szólott azért a szép dedikációért, melyet "Szabados Kecskemét Mező Várassa' nemes Főbírája', és Tanácsához" intézett.

 

A drámának pedig még várnia kellett, várnia, míg 1834-ben Egressy Gábor fel nem fedezte a színpad számára, várnia, míg 1839-ben először adták a Nemzeti Színházban, várnia, míg az 50-es évek végén Arany János és Gyulai Pál a legkisebb részletekbe menő elemzéssel nem igazolták, hogy a legkiválóbb drámák egyike, és csak akkor tárta föl előtte az irodalomtörténet és az iskola a hivatalos elismerés kapuját.

 

Addig pedig az író nem várhatott, Bánk bán kegyetlen vívódása, Petur komor dühe, Melinda ájult tehetetlensége, Tiborc zokogó keserve egy magányos ember szívét emésztették, az erő, melynek tömegeket, egy nemzet lelkét kellett volna hullámzásba hozni, felőrlődött a saját magával való meddő tusában. "Midőn én egy erkölcstelenséget utáló Feliciánust indulatjának illő polcára viszek, midőn egy Bánk bánt megölt becsületének omladékira felállítok, hogyan szedhessem én kiszabott kótára fájdalmimat?

 

Én vagyok Bánk, én vagyok Felicián, miképp lehessek én csak tűrhető mértékben is az, ha minden harmadik felkiáltásnál e gondolat, hogy író vagyok, kiver énemből? - Ez nem história, hol az érzéketlen toll beszél, ez én magam vagyok, én a 13. században élő hatalmas Bánk, kinek tenyerére koronák tétettek le, én Zách Felicián, aki megfertőztetett magyar becsületért egy királyi háznépet akar eltörülni". Érzitek a dübörgő szavak mögött a vérbeli művészt, aki nem írja, hanem átéli műveit, hogyan várhatott és élhetett tovább ilyen szörnyű belső feszültséggel?

 

Nincs emberi szervezet, mely ezt sokáig elbírta volna, a szív, a megviselt tragikus szív, egy hirtelen végső dobbanással fölmondta a szolgálatot, 1830. április 16-án, mielőtt még megérte volna életének negyvenedik esztendejét. S a város, a nagy magyar város, megfeledkezve egykori nagylelkűségéről, megtagadta főfiskálisától (mert erre a magas rangra vitte föl) a temetési költséget, s holmi jelentéktelen elszámolási különbségek miatt rátette kezét írásaira s apró piszkos vádakkal szentségtelenítette meg legnagyobb fia emlékét.

Íme a magyar író tipikus pályája! Micsoda tanulság cenzoroknak és recenzoroknak, bíráló bizottsági taguknak és színművészeti tanácsosoknak, kik a kor, a nemzet, a faj elfogultságaitól nem látják meg a lángészt, mely "Úr idők s népek felett". Abban az évben, mikor a cenzor elzárta Bánk bán elől az utat a színpadra, aratták a legnagyobb sikereiket Kisfaludy Károly első drámái, mikről maga a szerzőjük ismerte el egy őszinte pillanatában:

Sok haza-puffogatás, ok semmi, de szörnyű magyarság,

Bundás indulatok: oh be tatári műve ez.

Vajon ma, mikor az akadémiai elismerés szerény fillérei megint ilyen drámákat érnek, mikben a színpadra vont ágyúk dübörgése és a kulisszák körül viharzó sans-culotte tömegek üvöltései terrorizálják ki a közönség tapsait, vajon gondol-e néha valaki Katona József és Bánk bán-ja sorsára?


*

A Rózsavölgyi és társa céget mindenképpen elismerés illeti, mikor "Bárczy Gusztáv kívánságára" az első kiadás századik évfordulóját egy amateur-kiadással megünnepelte. Amilyen dicséretes volt a szándék, olyan gyarló azonban a kivitel. Hogy mik voltak a sajtó alá rendezés elvei (ez Sugár Jenő műve), azt mély homály takarja, de ezt a sötétséget már megszoktuk úgynevezett amateur- és luxus-kiadásainknál.

 

Abból, hogy az első kiadás "betűszerinti írását" adták (Mészöly Gedeon gondos összehasonlítása és szövegkritikája alapján), hogy a belső és külső címlap is "hű mása" az eredetinek, azt lehetne hinni, hogy hasonmásnak készült, dacára annak, hogy majdnem felére kisebbítették alakját és lap-, még ívbeosztását is megváltoztatták.

 

De ez még hagyján, mit szóljunk azonban ahhoz, hogy belerakták Gróf Józsefnek egy csomó (különben sikerült) fametszetű könyvdíszét, melynek markáns vonásai sem az eredeti empireba hajló jozefinista stílusával, sem a választott betűtípus sápadt és cingár formáival nincs összhangban, s most jön a java: "szedték e könyvet a Korvin testvérek linotype szedőgépein nonpareille nordisch antiqua betűkkel". Egy százéves könyv hasonmását, egy amateur-kiadást szedőgéppel és nonpareille betűkkel! Mikor tanulják meg egyszer kiadóink, hogy a művészi alkotás első és elengedhetetlen feltétele a kézi munka s az egésznek harmonikus megszerkesztése.

 

Egy ilyen felemás (nem hasonmás) munkánál mi képviseli a kor szellemét? A régi helyesírás? Vagy a cinkografikus úton előállított eredeti címlap mása? A munkának kétségtelenül megvan a maga filológiai értéke, mint megbízható betűhív kiadásnak, de vajon melyik filológusunk győzi majd pénzzel ennek az amateur-kiadásnak az árát és szemmel a parányi betűket?

 

Király György

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A bajnok Szepes Béla csak negyedik lett a BBTE síversenyén A bajnok Szepes Béla csak negyedik lett a BBTE síversenyén
Győztes: Bély Miklós (BBTE) Vasárnap délelőtt tartották meg a...
Rangos utcák II. Rangos utcák II.
Nagy Lajos Őrjárat-ra indult a keresztneves és grófi utcákba....
A gyermeki elme fejlődése és működése
A gyermeki elme fejlődése és és működése. A vallás- és közoktatásügyi...
A magyar tenisz-sport szomorú vasárnapja A magyar tenisz-sport szomorú vasárnapja
Belgium – Magyarország 3:2 Kétévi szünet után nem sikerült a...
Meghalt Emil Skoda Meghalt Emil Skoda
Augusztus 8-án meghalt Emil Skoda gépészmérnök, nagyiparos. Pályáját...
Szikratáviró a hadászatban Szikratáviró a hadászatban
Laikus ember, a ki hallja és látja a technika immár...
Éhező Világbirodalom Éhező Világbirodalom
Ezzel a címmel aposztrofálta egy szakértő bizottság vizsgálatai...
A ház A ház
Vajjon ki gondolta volna a háboru előtt, hogy a ház, a közönséges...
Vajda János házassága Vajda János házassága
Házasságuk első hónapjában Róza megismerkedik Vajda János...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98