Szeptemberben tárgyalják a többi atrocitási bűnpert

Visszautasíthatja-e Héjjas az amnesztiát? - Az áldozatok családtagjai kártérítési pert indítanak Héjjas ellen

A Magyar Hiradó jelenti: A budapesti kir. katonai törvényszék ma délelőtt 10 órakor hirdeti ki ZBONA János és 5 társa bünpörében meghozott itéletét. Dr. Schmitz Rudolf ezredes-ügyész - mint ismeretes - mind a hat vádlottal szemben halálos ítélet kimondását inditványozta, ezzel szemben a védők ugy érveltek, hogy a legszigorubb büntetés a fennforgó körülmények folytán nem szabható ki.
Az bizonyos, hogy a mai itélet semmiképp sem válik jogerőssé és lehetséges, hogy fellebbezést jelent be az itélet ellen ugy a közvád képviselője, mint a védelem is, ugy hogy kétségtelenül felkerülnek a bünper iratai a legfelsőbb katonai törvényszékhez.

Közben a csendőrügyészség dr. Schmitz Rudolf ezredes irányítása mellett még több olyan bünpert készít elő főtárgyalásra, amely a Duna-Tisza közötti atrocitások gyüjtőneve alá tartozik és amelyekre a kibocsájtott amnesztia rendelet nem vonatkozik. Ezeknek főtárgyalására azonban csak szeptemberben kerülhet sor.

Az orgoványi rablógyilkosság bünperéből ágazodott ki Héjjas Ivánnak az az ügye, amely a sajtót most élénken foglalkoztatja. A főváros jogászvilágában erősen pertraktálják a kiadott hivatalos jelentéssel szemben, hogy Héjjas Ivánnak az amnesztiát visszautasító nyilatkozata érvényesnek tekinthető. Sok büntető jogász olyan véleményt nyilvánított, hogy a közkegyelem a vádlottakra olyan előnyt, kedvezményt jelent, amelynek elfogadása nem kötelező erejű. Kriminalisták precedens esetekre is hivatkoznak. IV-ik Károly király megkoronáztatása alkalmával is kiadott amnesztia rendeletet és több esetben előfordult, hogy egyes bünvádi eljárásba fogott terheltek az amnesztiát sem fogadták el: kijelentették, hogy nekik nem kegyelemre, hanem bírói elégtételre, rehabilitációra van szükségük.

A budapesti kir itélőtábla konkrét esetében kimondotta, hogy bíróságok kötelesek érdemileg letárgyalni az olyan ügyeket, amelyekben a vádlottak a közkegyelmet nem fogadták el. Más kérdés most aztán az, hogy Héjjas Iván mint katona hasonló elbírálás alá esik-e, mert a katonai bűnvádi eljárás ilyen esetekre nem intézkedik.

Függetlenül azonban az amnesztia visszautasításától, ugy hírlik, hogy Héjjas Iván ügye mégis csak a bíróság elé kerül kártérítési kötelezettségének megállapítása céljából. A meggyilkolt áldozatok visszamaradt családtagjai között szó van arról, hogy pert indítanak Héjjas Iván ellen is kártérítési igényűk megállapítása iránt. A magánjog szerint a kárigény 32 év után évül el, tehát a per megindításával a családtagok még nem késtek el.

A polgári bíróság e per keretében elbírálja azt, hogy joga volt-e Héjjas Ivánnak kivégzésre parancsot adni, mert ha nem, akkor valószínüleg mindenképpen felelős az okozott összes károkért. Az ilyen kártérítési kötelezettség megállapítást aztán semmiképen sem esik amnesztia alá.