Dtum
Login with Facebookk
1922 | Október

Somlay Arthur - Ivánfi Jenő

A halottnak békesség.

A mi dögös szagunk az egyetlen való, erős, hatalmas igazság. Olyan nagy, komor és gőgös igazság, hogy színe előtt álkodva, görnyedten, sandán megállunk méltatlan.

Az élők pedig szentek, mind egy szálig és egyedül fontosak. Ne mondjunk hát nekik - mert nem a halottnak beszélünk, hanem az élőknek - a halott kedvéért, aki messze tűnt a józan jeges végtelenbe - valótlant.

A halottat nem sérti semmi - az élőt minden, ami nem jóhiszemű, ami nem becsületes, ami kertelés, ami kerülgetés, ami nem egyenes és nem tiszta.

*

Dolgozni, tenni, alkotni, Istennel versenyre kelni, elérni, emberi igyekezet.

Az eredmény majdnem mindig, majdnem mindenkinél - semmi. A legjobbaknál, a legnagyobb szívűeknél, a legnagyobb lelkűeknél alig valami ... Ez az alig valami, ez a csekélyke valami a mérhetetlenben, ez a parányi halmocska az irdatlan végtelenben - a valóság, a lét szörnyű sivatagjának e picinyke dombocskája semmi erővel, semmi erőszakkal össze nem hordható. Ez támad. A legnagyobb és legelső emberi jóból - az önzetlenségből, az ügyért, az emberékért való jóhiszemű és tiszta lelkesedés miriád-szemecskéiből tevődik össze. És csak annak a nyomát jelzi valamely időkig, akinek mindig fontosabb volt mindenki más és minden - az ügy - mint ő maga.


*

Kutatni, keresni, tanulni, tudni akarni - önkínzás. A saját tudatlanságunk, értéktelenségünk biztos és rettentő tudata. És amit megtanulunk - mi az? ... Mennyi az? ... Mindez, ha még annyi is, másodrendű érték. Az eredetiség, amely belőlünk, emberekből egyénenként előcsillan, ha még olyan kevés is, több mint mind az a sok, ami a másoké - együttvéve.

Ami belőlük fakadt, az a miénk. Önmagunkból eredő, tehát eredeti és elsőrangú érték.

*

Nézni és látni - kétféle az. Nézni mindnyájan nézünk. Látni csak keveseknek adatott. Aki nemcsak néz, de lát is, az okul és javul és szégyenli magát idővel, gőgje múlik és emberré szelídül. Aki elraktározta, megrögzítette magában a látottakat, az elő tudja mutatni azt, ha az alkalom kínálja magát és dicsérni, simogatni, szeretni, vádolni, gúnyolni, nevetni, gyógyítani, tanítani tud vele.

Tanítani csak az tud mit, csak az taníthat, aki jó és önzetlen, akinek mindenki és minden fontosabb mint ő maga, akinek szent az ügy és szent minden ember, akiből bőven buzog az eredetiség, aki megnézett és meg is látott sokat, aki elraktározta magában a látottakat, aki meg tudja mutatni, amin a szeme, lelke hízott vagy elszörnyedt, aki dicsérni, örülni, szeretni, vádolni és gyógyítani tud.

Mert hát a színész tanító.

Szegény emberek, a boldogok, a lelki szegények, a hívők tanítója, öröme és vigasztalása. Nem illik hát és nem szabad hazudnia.

Aki pedig nem tudja mire tanítson - akaratlanul hazudni kénytelen.

Színházba járnak a fiatalok, a gyerekek is. A jövendő. Előttük ne nyissa szólásra a száját senki, aki önmagáért kiáltoz, aki címért, rangért énekel! A fiatalok ..., a gyerekek. Az övék kell legyen, értük kell legyen minden. Övék a földnek gyümölcse, az élet, bércek érce, tehenek borja és nekik elljék a ménes száguldó csikókat. Értük a munkánk, műhely, gyár és kereskedelem. Könyvek, iskolák, képek, szobrok. Művészet, zene és értük, nekik a színház.


A tanító vállán pedig a teher, a felelősség terhe.

Aki pedig nem terhes a felelősséggel, ne szóljon az.

*

Oh színészet! - Dajkáló, szemet nyitogató, agyat-szívet, lelket tisztító, bátorító, lelkesítő, ríkató, vigasztaló, felderítő, békítő szent Művészet!
Oh színészet! - Ember mivoltunk véres szűrője. -
Testtel szolgálni téged nagyobb kéj, mint asszonyt ölelni!
Oh színészet! - Lángszívű költők arany orgonája. - Igaz tiszta síp lenni Te benned mennyei gyönyör!
De hamisan szólni káromlás.
Káromlása az isteni Szépnek.

*

A halottnak békesség.
Az élőknek igazság, becsületes őszinteség.
Mindenkinek a magáé.
A halottnak is:
Övé volt a munkakedv. Tisztelet érte.
Övé volt a szorgalom. Tisztelet érte.
Övé volt az igyekezet. Tisztelet érte.
Övé volt a kitartás. Tisztelet érte.
És övé volt a vágy a Szépet szolgálni. S ez egymaga oly erény e mai csúf világban, hogy méltán illeti érte hódolat.

Budapest, 1922. október 8.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Vasuti alagutat őrző magyar csendőrök Vasuti alagutat őrző magyar csendőrök
Őrségük éjjel-nappal vigyáz az alagutra, hogy ellenséges kezek kárt...
Ismét döntetlen! Ismét döntetlen!
Magyarország – Jugoszlávia 1:1 (1:1) A topcsideri pályán...
Bethlen Margit színműve a Nemzeti Színházban Bethlen Margit színműve a Nemzeti Színházban
Milyen sokszor vétenek az írók az ösztönük ellen! Milyen sokszor...
Meggyilkolták Umberto olasz királyt! Meggyilkolták Umberto olasz királyt!
A gyilkosság lefolyása; A gyilkos személye; A merénylet nemzetközi...
Kik azok a Talboték? Kik azok a Talboték?
A Talbot-villamossági centrálé ügyében folytatott tárgyalásokat...
Trónörökösök keleti utazása Trónörökösök keleti utazása
Az idei tavasz elején két hatalmas európai trón örököse látogatta meg...
Ipari kishírek Ipari kishírek
Az oszták és magyar papirgyárosoknak a napokban Bécsben tartott...
9:7-re kikapott az UTE vízipólócsapata Brüsszelben 9:7-re kikapott az UTE vízipólócsapata Brüsszelben
Az Újpesti Torna Egyesület úszógárdája változatos sikerrel szerepelt...
Az életévek jellemzése Az életévek jellemzése
Az életévek jellemzésére a franczia köznép egész sereg kifejezést...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98