Dtum
Login with Facebookk
1922 | Szeptember

Szibéria kereskedelme és gyáripara

A génuai német-orosz megegyezés gazdasági jelentősége oly hatással volt egész Európa pénzügyi köreire, mint talán a világháború kitörése óta egy kereskedelmi szerződés sem. Két versenytárs érdekei ütköztek itt össze, a lerongyolódott Németországé és a csengő valutájú „ködös Albioné”.

A külpolitikai viszonyok akkori konstellációja folytán a szerencse Németország oldalára látszott pártolni, azonban, tekintettel a márka katasztrofális zuhanására egyelőre Németország képtelen tőkéjét még oly kecsegtető külföldi vállalkozásba is befektetni. Szibéria kincseinek kiaknázása tehát még nyilt kérdés marad, hacsak a yankee kapitalisták felesleges tőkéjüket egy jó, de bizonytalan üzlet finanszirozására nem fordítják. 

Hogy az ipar és kereskedelem fejlődése szempontjából mily alapvető jelentősége van a földrajzi, különösen pedig a közlekedésföldrajzi tényezőknek, ennek eminens példája Szibéria, ahol az ipar és kereskedelem a tranzkontinentális vasút kiépítése előtt csak gyerekcipőben járt. 

Amíg a szibir „Trakton” (országúton) a vasút létrejötte előtt a trojkák ezrei bonyolították le a forgalmat, addig Szibéria ipari és kereskedelmi feltárásának és kiaknázásának gondolata még a legsovinisztább orosz pénzügyminiszter agyában sem foganhatott meg. 

Ezen 8000 km. hosszú országúton az állandó forgalmat csak 80.000 ló és 17.000 öszvér segítségével tudták fenntartani. Hogy mennyire megdrágította a gyakran hónapokig tartó út az exportálandó mezőgazdasági termények és az importált iparcikkek árait, azt hiszem, felesleges is említenem. 

S mit látunk most? A hajdan csak nomadizáló hordákat látott végtelen steppe a szorgos földmíves ekeszarva alá kerül, a tajga (őserdő) félelmetes csendjét fűrésztelepek zakatolása veri fel, az óceán felé hömpölygő folyamóriások tükrét sürgő-forgó halászok csónakja fodrozza, a hegyvidék bérceinek síri nyugalmát pedig a bányatelepek s kohók szirénáinak búgása zavarja meg.

Mindezt a „steppe rémének”, a vasútnak, kiépítése idézte elő, amely a szibir export-import és tranzitó kereskedelem kialakulása közvetlen rugójának tekinthető. A tranz-szibir vasút lett, mint egyetlen közlekedési vonal, e hatalmas terület lüktető erévé, ahonnét a kulturproduktumok szétáramlanak s ahová a mesés gazdagságú ismeretlen kincsek tömegeit magában rejtő ország mezőgazdasági és ipari termékei jutnak. 

Mielőtt a gyáripar egyes ágainak taglalásába fognék, röviden, egységes áttekintő képet óhajtok nyújtani Szibéria kereskedelméről. A kereskedelmi élet normális kifejlődését gátló körülmények között elsősorban fel sorolhatnám az egységes piac hiányát, az árúk a különböző kormányzóságokban más és más minőségben és kiállításban kerülnek forgalomba, ami főleg az exportképesség csökkenésében nyilatkozik meg; továbbá a tőke, hitel és vállalkozási szellem hiányát.

A legtöbb kormányzóságban a lakosság is rendkívül gyér a nagyobb dimenziójú kereskedelmi élet kifejlődéséhez. A közlekedési viszonyok ziláltsága is bénítólag hat, a drága fuvar a vasút- és hajóállomásokhoz, hihetetlen módon megdrágítja a különben potomárú mezőgazdasági terményt. 

Európai-Oroszország és a szomszédos keletázsiai államok: Kina, Japán és Mandzsuria fejlettebb kereskedelme is érezteti kártékony hatását. A nagyobb arányú kivitel hiánya is szembetünő, hogy e tekintetben mily rendellenesek a viszonyok, legjobban bizonyítja az a tény, hogy a Priemurje kormányzóságban 1914-ben a bevitel kilencszeresen felül multa a csekély értékű kivitelt. A gyáripar fejlődésének is gátat vet a mérnökök és kitanult munkások hiánya, akárcsak Oroszországban, különösen most, a szovjeturalom alatt. 

Szibéria kereskedelmének karakterisztikumai közé sorolhatjuk a vásárokat is, amelyek nem maradnak messze a híres Nizsnij-Novgorodban hetekig eltartó vásárok mögött. Az irbiti vásár jelentőségében lényegesen csökkent; az óriási távolságok miatt helyi kisebb vásárok alakultak ki a kereskedelem rendes orientációjának megfelelően.

Míg azelőtt csak a kormányzóságok székhelyei voltak az ipari és kereskedelmi gócpontok, addig most jellemzők a tranz-szibir vonal mentén gombamódra elszaporodó kisebb ipari központok, melyek közül sok világjelentőségű emporiummá fejlődött. A 90.000 lakosú Nowo-Nikolaewsk, Nyugat-Szibéria gyáripari központja, a vasút kiépítése előtt csak néhány rozzant viskóból álló halászfalucska volt. A nagy gócpontok megszűnésével a nagyvállalkozók helyébe kisebbek léptek, akik – hála a kedvező körülményeknek – az előbbiekkel sikeresen fel tudták venni a versenyt. 

A malomipar központja Nyugat-Szibéria ringó kalászú rónája, ahol a gőzmalmok a magasabb kulturájú helyeken vannak koncentrálva; a Tomszki-kormányzóságban épült Szibéria malmainak 60%-a. Ezek közt is első helyen áll a nowo-nikolaewski Gorochov-gőzmalom a legmodernebb felszereléssel, többek közt elektromos függő vasúttal a kikötőhöz. Nyugat-Szibéria lisztprodukciója 1914-ben 4.8 millió métermázsa volt, amely mennyiség, természetesen, a belső zavarok és forrongások miatt tetemesen csökkent. Kelet-Szibéria erős lisztbehozatalra szorul elsősorban Mandzsuriából. 
A szeszipar fejlődése az utolsó években rendkívül rohamos volt, aminek közvetlen oka a burgonyával bevetett területek növekedésében keresendő. 

A vajipar előtt a fejlődés kiszámíthatatlan perspektívái nyíltak meg a tranzkontinentális vasút kiépítésével, 1896-ban az Európai-Oroszországba eszközölt kivitel a termelésnek csak 9%-a, 1907-ben pedig már 94%-a volt. A legtöbb gyár szintén a tomszki kormányzóságban van, ahol a gyárakat főleg privátvállalkozók tartják kezeikben; míg az északi fekvésű Tobolszkban a parasztszövetségek tartják kezükben a vajipart. Jellemző, hogy a parasztszövetségek, „artelek" tejtermékei jobb minőségűek, mint a nagyobb nyereséggel dolgozó vállalkozóké. A vajszállítmányok 96%-át a Baltitengermenti Vindava kikötőjébe továbbítják; a vajtermékek 6%-a szolgál csak helyi használatra. A Bajkálon túli bennszülött burjátok elég jelentős kivitelre dolgoznak Japánba és Kinába. 

Szibéria bőriparának központja Szibéria Párisa, Irkuck, 32 bőrgyárral; az itt készített bagariaárúk minőségre és kivitelre elsőrangúak. A szappangyárak produktumai is fontos kiviteli cikkek; az orosz szappan a legjobbak közé sorolható. A viaszgyertyagyárak – általában szerzetesrendek kezelésében – főleg egyházi célokat szolgálnak, fontosságuk, természetesen jelenleg hanyatlóban van. 

Az olajipar (repce-, napraforgó-, babolaj), sajt- és söripar eléggé fejlett. Porcelángyár Szibériában csak három, papírgyár egy, dohánygyár kettő van. Fémipara egyáltalán nincs, a textilipar, három primitív eszközökkel dolgozó szövetgyáron kívül, teljesen pang. 

A gyártelepek leginkább a nagyobb városokban vannak koncentrálva; így Vladivosztok városában 1915-ben 4 modern berendezésű gőzmalmon kívül 55 gyártelep működött. A távol keleti tartomány jellegzetessége abban nyilvánul meg legjobban, hogy a vállalatok 65%-a sárgák kezén van. S ezen vállalatok jobban is reuzálnak, mint az orosz gyártelepek, miután a kinai és koreai munkások munkabére jóval alacsonyabb, mint az oroszoké. 

Fentiekből megállapíthatjuk tehát, hogy Szibéria gyáripara, eltekintve egyes iparágaktól – malom- és faipar – még rendkívül kezdetleges stádiumban van. Szibéria iparának egyik legfontosabb feladata abban nyilvánul meg, hogy gyártelepek, műhelyek felállításával függetleníteni tudja magát a környező államok, főleg Európai-Oroszország és Japán silány minőségű, valamint az Egyesült- Államok prima kivitelű, de méregdrága iparcikkeitől. A szibir iparnak a gyáripar fejlesztésével oly irányban kell haladnia, hogy a nyers-termények helyett félig kész ipari termékek kerüljenek kivitelre.
Gundrum Gyula

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98