Dtum
Login with Facebookk
1923 | Szeptember

Friedrich István a kormányzó karcagi beszéde miatt támadni akarja a kormányt

 Mint ismeretes Horthy Miklós kormányzó az elmúlt vasárnap Karcagon nagy vitézi ünnepség keretében beszédet mondott, amely a lapokban nem jelent meg. Pénteken a parlament folyosóján Friedrich István több képviselőnek nagy izgalommal mutatott egy több gépirásos oldalra terjedő beszédszöveget, amelyet állitólag a kormányzó Karcagon mondott volna el.


A beszéd állítólag olyan nagyterjedelmű a volt, hogy annak elmondása ötnegyed óráig tartott.


- Ez a beszéd — mondotta Friedrich — pontos gyorsirói följegyzések alapján készült és igy nem cáfolható meg. Lehetetlenségnek tartom azt, hogy a kormányzó ötnegyedórás beszédében egész gazdasági és politikai programot fejtsen ki a kormány felelősége nélkül. Már pedig ebben a beszédben igen kimerítő és részletes gazdasági és politikai program foglaltatik.


Föl fogom olvasni a beszédet a nyilt ülésen és felelősségre fogom vonni érette a kormányt.


És Friedrich István már indult is befelé a terembe, hogy a napirendi vitánál fölszólaljon a karcagi beszéd dolgában. Körben körülvették a fajvédő képviselők és kapacitálni igyekeztek Friedrichet, hogy álljon el fölszólalásától, ne vonja bele a kormányzó személyét a napi poliŹtikába. Később kijött a folyosóra Nagy Emil igazságügyminiszter és többen kérdést intéztek hozzá a karcagi beszédre vonatkozóan. Az igazságügyminiszter a következőképen nyilatkozott.


- Ott voltam a kormánvzó ur őfőméltósága karcagi beszéde alkalmával. Már eleve meg kell cáfolnom minden olyan inszinuációt, amely őfőméltósága beszéde bárminemü politikai tendenciát igyekszik belemagyarázni. A beszéd rendkívül közvetetlen, meleghangu volt, szívből jött és a néphez szólt. Hogy milyen nagy hatása volt a kormányzó ur beszédének. azt mi sem bizonyítja jobban, mint a következő kedves, humoros epizód.


Amikor a beszéd végeztével a kormányzó urral elhagyjuk a gyülés színhelyét, két paraszt beszélgetett egymással majd az egyik ujjával ófőméltósága felé mutatva, ezeket mondta:
- "Látod komám, ilyen ember kék ide pógármesternek!"
- Nem is hiszem komolyan hogy Friedrich István komolyan gondolna arra, hogy ebből a kedves és finom, politikától teljesen ment beszédből politikai tőkét kovácsoljon.


Friedrich István fölszólalását valóban – amint határozott kijelentéseiből előre is következtethető volt – nem mondotta el a parlament pénteki ülésén.


- Majd a legközelebbi ülésen – mondotta Friedrich —, ma már nincs idő ennek a hosszu beszédnek a fölolvasására.


Egy fajvédő lépett ekkor Friedrich Istvánhoz és a következőket mondotta neki:
- Vigyázz, mert szembe kerülsz a fajvédőkkel, ha a kormányzó személyét be vonod a politikába.

 

Friedrich azonban keményen válaszolt:
- Én nem törődöm azzal, hogy szembe kerülök a fajvédőkkel a beszéd elmondásában sulyos politikai hibát látok és ezért a legközelebbi ülésen minden esetre szóvá teszem az ügyet. Még nem tudom, hogy interpelláció formájában vagy másképen fogok-e beszélni a dologról, annyi azonban bizonyos, hogy felelősségre kell vonnom a kormányt azért nem engedte meg ennek a kormányzói beszédnek a nyilvánosságra hozatalát.


Ebben a kormányzói beszédben fontos gazdasági és politikai megnyilatkozás foglaltatik.


A kormányzó beszélt a többi között a fontosabb gazdasági problémák megoldásáról, igy a vizlecsapolásokról, öntözésekről, a választójogról és fontos politikai kijelentéseket tett.
Meg kell kérdeznünk a kormányt vajjon azonosítja-e magát ezekkel a kijelentésekkel és helyesli-e az azokban fogalt politikai fölfogást.


Főleg azonban azt kell kérdeznünk, hogy van-e külön karcagi nyilvánosság és miért nem szabad ezt a beszédet Budapesten és az egész országban megismerni, Természetes, ha a kormány ehhez hozzájárul, a beszédet teljes szövegében nyilvánosságra fogom hozni. Ha pedig nem járul hozzá, akkor más következmények hárulnak ebből a kormányra.

Megosztás:

A cikkhez 1 hozzászólás kapcsolódik!
A hozzászólások megtekintéhez kattintson ide!


Mini galéria
A karcagi városháza Horthy Miklós Friedrich István
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Rádióesztétika Rádióesztétika
Kilián Zoltán egy pillanatig sem leplezi, hogy a rádiót mindenben...
Képek az orosz irodalomról Képek az orosz irodalomról
Gogol V. Miklós (1808-1852.) tehát nem az első újító. Ilyenre ő maga...
Az átmenetgazdálkodás veszélypontjai Az átmenetgazdálkodás veszélypontjai
Nincs eltérés a gazdasági élet aktív résztvevői között abban a...
Röpke gondolatok Röpke gondolatok
Képviselőválasztás volt nemrégiben egy nagy, alföldi magyar városban....
A görög király lemondása A görög király lemondása
Amióta az entente-csapatok Görögország legfontosabb kikötő-városát,...
Villamos áram – a Napból! 2 Villamos áram – a Napból! 2
Az első igazi napgépek azonban csak a mult század második felében...
Bolivia és Paraguay között kitört a háboru Bolivia és Paraguay között kitört a háboru
Bolivia és Paraguay között megkezdődtek az ellenségeskedések,...
Uj rendszerü repülőgép Uj rendszerü repülőgép
Az aviatika terén ma már egyik rendszer ugyszólván üzi a másikat....
Apróságok Apróságok
A vasutak forgalmának új rendje folytán az ujságok elszállítása egy...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98