Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1924 | Március

Néhány szó az afrikai népmeséről

- Előszó helyett egy készülő könyvhöz -

A népmese, akárcsak a közmondás, a nép bölcsességének a kicsapódása. Nem tudomány, hanem bölcsesség. Életfilozófia. A közmondás leggyakrabban nem egyéb, mint népmese, nem is érti meg más, csak a nép, amelynek az ajkán termett.

Ha a magyar azt mondja: "Egyszer volt Budán kutyavásár" - csak az érti meg, aki ismeri a Mátyás köré szövődő legendákat. Ha angol tanító így szólna az eliszkolni készülő fiúhoz az iskolában: "Megállj csak, hátra van még a fekete leves" - a gyerek nem értené és rá se hederítene a fenyegetésre. De ha magyar gyerek hallja ugyanezt, alighanem siet a legvastagabb fedeles irkájával kibélelni kurta nadrágjának az ülőkéjét, készen minden eshetőségre.

Az ilyenféle közmondás nem egyéb mint csattanós vége a mese ostorának.

Mi európaiak olyan sokat változtunk az utóbbi századok során, hogy a hozzánk átszármazott népmese csak letűnt korok lelkületét tükrözi. A konzervatívabb négerek népmeséje: tükre az ő mai gondolkodásuknak, eszükjárásának. Olykor-olykor a mi népmesénk is árulója még a szívünk mélyén rejtve szunnyadó sóvárgásoknak.

Szeretjük, ha a pásztorlegény feleségül veszi a királykisasszonyt, mert a pásztorlegény mi magunk vagyunk és mindnyájunknak titkos vágyódásunk, legalább míg fiatalok vagyunk, hogy följebb küzdjük magunkat a társadalmi lajtorján, és miénk legyen szépség, hatalom és gazdagság - aminek mind jelképe és megtestesítője a hercegkisasszony.

Hüvelyk Matyi, Csihán királyfi, a Csizmáskandúr, gyengék és parányiak, s mert jómagunk is gyengék vagyunk és parányiak, örvendünk neki, hogy legyőzik az óriásokat.

A néger népmesékben a kis antilop jelképe a gyengének, vagyis a kisembernek és ez az oka, hogy a kis antilop legyőzhetetlen hős a feketék meséiben. Mennyire szereti a fekete mesemondó a kis antilopot! Ha szorongatott helyzetbe sodródik s már-már elkerülhetetlennek tetszik végzete - mindez csak azért történik, hogy annál több okosságról tegyen tanúságot, amikor a végén mégis mindannyiszor kivágja magát.

 

Nincsen egyetlen afrikai mese, amelyben a kis antilop marad alul. Hogyan is lehetne ez másként, hiszen a kis antilop magának a négernek a jelképe, a szerény üldözött feketének, aki századok óta szegezi szembe elpusztíthatatlan életrevalóságát, tréfára hajló kedélyét, szívós kitartását és furfangos elméjét olyan hatalmas ellenséggel, mint a tulajdon fajbeli zsarnokai és a fekete, fehér és sárga rabszolga-kereskedők, újabban pedig az országába betolakodó idegenek.

A néger született mesemondó, ha nem is adatott meg nekik, hogy szert tegyenek Aesopus hírnevére. Majd minden törzsnek meg vannak a maguk hivatásos mesemondói s ezek gyakran nagytekintélyű, nevezetes személyiségek, mint például a búsongó nép moaridi-jei.


A fiatalság oktatása mellett - amelyet beavatnak törzsük történetébe, dicső múltjába és az elszenvedett, megtorlásra váró sérelmekbe - feladatuk a mulattatás. Legpompásabb meséik közt is akadnak olyanok, amelyek sértenék az európai fület, nem mintha erkölcstelenek volnának, de mert illembeli felfogásunk különbözik az övéktől.

 

Ne feledjük, hogy Afrika túl van a - Pireneusokon. Nincsen olyan néger, aki el merné beszélni Perrault Szamárbőr-meséjét, viszont sejtelme sincs róla, mi botránkoztatja meg a fehér embert az ő meséjében "A főnök három fiá"-ról. (Ezt a mesét csak latinul mertem megörökíteni a búsongó népről írt könyvemben: Les Bushongo. Bruxelles, 1911.).

Semmiben sem olyan ötletes és leleményes a néger mesemondás, mint amikor arról van szó, hogy megfeleljen a gyermek kifogyhatatlan "miért" kérdésére.

Miért nem beszél az "erdei ember" (a gorilla)? Miért van olyan lehetetlenül hosszú nyaka a zsiráfnak? Hogyan kötött házasságot az első ember az első asszonnyal? Kitől tanulta az ember, hogy sóba hempergesse meg a pecsenyéjét? És a többi, és a többi.

A négernek minden kérdésre készen a válasza és ez a válasz egy mese. A meséből merített magyarázat mindig egyszerű és kézzelfogható. Képzelje maga elé az olvasó a mandrill-majom esetét, ahogy ezek a mesék beszélik el. Meg lehet-e állni nevetés nélkül? Nem csoda, hogy a hiéna is kacagott rajta - és még ma is kacag.

Egész könyvre való mesét gyűjtöttem a négerek közt. De csak kevés volt közülük az én füleimnek szánva. Néger hallgatósága volt a meséknek. Én csak úgy lestem el őket a tábortűz mellett, mint hívatlan hallgatózó! Rendesen nyomban följegyeztem őket s rajta voltam, hogy ragaszkodjam az eredeti szöveghez, amennyire csak a nyelvbeli különbség és emlékező tehetségem fogyatékossága megengedte. Nem is annyira a folklorista és a pszichológus kutató lebegett szemem előtt, mint inkább a gyermekek. Egy gyermekszem derűs csillogásában édesebb örömöm telik, mint a világ minden tudós akadémiájának tapsaiban.

És most átadom a szót a négereknek.

 

Torday  Emil

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Santelli Italo vívómester nemzetközi vívóakadémiája Santelli Italo vívómester nemzetközi vívóakadémiája
Santelli Italo vívómester e hó 20-án 1/2 8-kor nagyszabású nemzetközi...
A hónap rövidhíreiből A hónap rövidhíreiből
A „Falu” Országos Szövetség kulturfolyóirata, A Falu...
Fiume kávébehozatali prémiumot kapott Fiume kávébehozatali prémiumot kapott
A fiumei kávéimport fejlesztése érdekében a kereskedelmi miniszterium...
Mit nyer Magyarország és mit nyer Ausztria a vámtarifamódositásokkal? Mit nyer Magyarország és mit nyer Ausztria a...
Osztrák agrárkörök nagy megelégedéssel fogadják a magyar-osztrák...
Kik nyerték Magyarország boxolóbajnokságát? Kik nyerték Magyarország boxolóbajnokságát?
Magyarország egyéni ökölvívó bajnokságát szombaton és vasárnap...
Angol – Magyar 7:0 Angol – Magyar 7:0
Hetekkel, sőt hónapokkal ezelőtt már óriási érdeklődés előzte meg az...
Egy híres franczia szobrász művei Budapesten. Egy híres franczia szobrász művei Budapesten.
Egy híres franczia szobrász művei Budapesten. A jelenkor egyik...
Veszta-szüzek Veszta-szüzek
A régi rómaiaknál nagy tiszteletben voltak Veszta istennő papnői, a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98