A „feleségek felesége” nevekkel és vonatkozásokkal irta le titkos naplójába élete összes diszkrét intimitásait

Már a mult héten jelentettem, hogy váratlan irodalomtörténeti érdekesség bukkant föl az ismeretlneségből: Szendrey Julia egész halom olyan kézirata, amiről eddig senkisem tudott s ami egészen uj és végleg hiteles képet ad Petőfi Sándor feleségéről, akinek igazi lénye máig is megoldatlan probléma maradt. A tulajdonos, aki megőrizhette Szendrey Julia titkos iratainak gyűjteményét és aki most rászánta magát, hogy eladja az érdekes örökséget, nem födte fel kilétét. Közvetítő utján érintkezett a Nemzeti Muzemmal s már ugy volt, amint azt A Reggel megírta, hogy a mult hétfőn léterjön a vétel, aláírják a szerződést. Azonban Szendrey Julia titkainak megvétele egészen különös okok miatt meghiusult.

Annál érdekesebb, hogy a gyüjtemény egyik régebbi ismerőjének elmondása alapján mégis beszámolhatunk azokról a titkokról, amiket Petőfiné hátrahagyott s arról a sajátságos aggodalomról is, amely miatt a gyüjtemény vásárlása megakadt. Korábban olyan hírek terjedtek el erről a gyüjteményről, hogy adatai Petőfi Sándor alakját helyezik eddig ismeretlen megvilágításba. Ez a hír téves: Petőfi képét itt semmisem másítja meg, ellenben Szendrey Julia, hihetetlen őszinteséggel mutatja meg magát ezekben az önvallomásokban.

Ugy megmutatkozik, minden emberi és asszonyi titkával, ahogy ezt a memoárok irói sohasem teszik s ugy fölfedi lényét, ahogy ezt az életrajzírók soha ki nem bogozhatták volna. Haláloságyán irt két levele is itt van iratai között, de sokkal inkább rejtegetett naplójában nyujtja életét, olyan naplóban, amilyet csak olyan rejtelmes természet vezethetett önmagáról, amilyen Julia volt. A kora leányságától haláláig – a 40 éves asszony haláláig – teljes életét felölelő naplón kívül iratai között van teljes levelezése, az a levelezés, amiről eddig senki nem tudott. Ezenkivül novellák, versek, mesék, dolgozatok, élményei. Az egész hatalmas kötetre terjedő kézirat. Míg Julia más írói müvei meg is jelentek, ezek itt annyira személyes, intim ügyeit tárgyalják – a novellák, versek és mesék is -, hogy ezeket ezért nem adta ki soha s nem is mutatta senkinek.

A rejtelmes asszony

Julia, Petőfi felesége, a „feleségek felesége”, aki általános megdöbbenésre oly hamar eldobta az özvegyi fátyolt, talány volt kora és az életírók szemében is. Nehéz is volt megérteni a 21 éves, regényes szépségű, fiatal özvegyet, a bálványozott Petőfi özvegyét… Még nem tudta bizonyosan, hogy Petőfi csakugyan halott. Még hitt abban, hogy talán Törökországban bujdosik. Előbb Erdélyben kereste nyomát hónapokig, majd Haynauhoz fordult (Petőfi özvegye!), csakhogy kieszközölhesse a törökországi utazást. Mindenáron föl akarta kutatni férjét. Kérte Liechtenstein herceg közbenjárását is. A herceg oly élénken reagált Julia levelére, hogy személyesen is meglátogatta a szép özvegyet, - ebből nagy pletyka lett. Akkor megriadt és Horvát Árpád egyetemi tanárhoz fordult közbenjárásért. Horvát Árpád is személyesen kereste föl. És Julia, aki még mindig nem tudta bizonyosan, hogy özvegy, aki még hitt abban, hogy a bujdosó Petőfit esetleg megtalálhatja, aki arra kérte Horvátot, hogy segitse kiutazását Törökországba, - ez a Julia, egynapi ismeretség után, 24 óra alatt Horvát Árpád felesége lett. A világ előtt boldog volt a házassága. A világot már majdnem kibékítette, amikor halála előtt egy évvel, 39 éves korában, eddig megmagyarázhatatlan okból elhagyja férjét. A közös lakásból a Zerge-utcába költözött.

Aki senkit sem szeretett…

A Petőfi eltünése óta szeretni nem tudó Juliát, a vergödő, exaltált, olykor szinte hisztériás asszonyt mutatják a most fölfedett vallomások. Szendrey Julia rendkivül müvelt, különös szépség, lázas temperamentum, Heine és George Sand rajongója, több idegen nyelven beszél, bel-esprit: passzionátus naplóvezető kiirja szerelmeit, titkon, a zárt kazetta számára, de tartózkodás nélkül; irásban éli ki szerelmeit.

Ez magyarázza lényét, magyarázhatatlanul maradt viselkedését. És igy érthető, hogy ebben a naplóban, ezekben a versekben, élményekben, amelyeket rejtett a nyilvánosság elől, teljes nyiltsággal írta le élete összes viharzásait. Nevek és vonatkozások szerepelnek írásaiban; a folyton és önmaga előtt is érthetetlenül mindig szerelmes asszony összes intimitásai vonulnak el naplója lapjain. Mindebből az irodalomtörténet most már megkonstruálhatja Szendrey Julia igazi alakját.

Ami titok marad

De mindez több, mint irodalomtörténeti forrás, ha a nyilvánosság elé kerül, ugy ahogy a szenvedélyes önvallomástevő önmagáról gyanutlanul mindent kiirt. A szenzációt keresők könnyen tekinthetik frivol olvasmánynak s a könyv így egy halott dáma meghurcolása lenne és tiltakozhatnának sok, egykor ismert személyiség titkainak fölfedése miatt a hozzátartozók is. Itt következik a gyüjtemény sorsának különös fordulata. Már a mult alkalalommal említettük, hogy a Nemzeti Muzeum, amelynek megvételre fölajánlották a kéziratokat, nem tudja megfizetni azok vételárát. Erre jelentkezett egy előkelő budapesti könyvkiadóvállalat és fölajánlotta, hogy a muzeum helyett kifizeti a horribilis vételár nagyrészét, ha ennek fejében a gyüjteményt könyvalakban kiadhatja. A mult hétfőn már ugy volt, hogy a szerződést aláírják. De Hóman Bálint, a Nemzeti Muzeum főigazgatója, ragaszkodott ahhoz a kikötéshez, hogy mindazt hagyják ki a könyvből, ami Szendrey Julia naplójában és vallomásaiban diszkrét vontkozásu.

A kiadóvállalat viszont nem volt hajlandó arra, hogy megcsonkított gyüjteményt adjon a közönség kezébe s igy ajánlatát visszavonta. A muzeum pedig inkább lemondott az értékes gyüjteményről, semhogy Szendrey Julia asszony életének titkait kiszolgáltassa. Igy hiusult meg, egyelőre, Szendrey Julia titkos kéziratainak megvétele.