Dtum
Login with Facebookk
1925 | December

Jan Masaryk londoni cseh követ, volt trénfőhadnagy, Masaryk elnök fia magyar nyelven nyilatkozik

London, december 11.

Az angol főváros diplomáciai testületének doyenje a spanyol követ, aki már 30 esztendeje képviseli a spanyol külügyeket Londonban, a testület legfiatalabb és legnépszerűbb tagja pedig a még csak 6 hónap óta Angliában állomásozó cseh követ. Jan Masaryk, aki fia G. T. Masaryk professzornak, a csehszlovák köztársaság elnökének.


A fiatal Masaryk nem „Herbert", nem apja nimbuszának köszönheti diplomatakarrierjét, hanem a saját tehetségének. Fölkerestem a fiatal Masarykot. A dolgozószoba falain, amelyeket aranydiszités borit, nincs semmiféle kép, csak az íróasztallal szemben függ aranykeretben egy kép. Masaryk, az elnök, néz le fiára, az ő követére. A londoni diplomaták 3 hónapig gyászolják Alexandra királynőt, Masaryk is fekete ruhában fogad.


- Beszélhetünk magyarul is! - kezdi —. de jobb, ha néha-néha angolul folytatjuk, mert én már esztendők óta nem gyakorlom a magyar nyelvet és gondolkoznom kell, míg összeszedem a szavakat. Honnan tudok magyarul? A háboru alatt Magyarországon teljesítettem katonai szolgálatot, de beszéljünk talán előbb politikáról és csak aztán aztán az én igazán szerény személyemről. Azonnal rá is tért a politikai kérdésekre.


- A locarnói paktum megkötése – mondja – az egész világpolitikában új helyzetet teremt. Meg vagyok győződve, hogy a “londoni béke” aláirói teljes őszinteséggel beszéltek, amikor a világbékét hirdették beszédeikben, Locarnó nagyszerü, példája annak, hogy igazi békét csak lehet kötni, ha a tárgyaló felek egyenranguak, ha mind a két fél érzi, hogy nyíltan elmondhatja argumentumait s ugyanazok a lehetőségek állanak rendelkezésére igaza mellett, mint a győztes állam képviselőjének. A telegrafálás és telefonozás diplomáciája csődöt mondott, csak személyes tárgyalással, okos megbeszéléssekkel lehet olyan alapot találni, olyan formulákat fölállítani, amelyek biztosíthatják a békét. A Nyugat Locarnója után nem várathat magára sokáig a Kelet, azaz Középeurópa Locarnója sem.


- Én minden kérdésnél a főmozgató erőket, az igazi okokat a gazdasági helyzetben látom. Akármennyire is politikai a mai Európa, minden kérdésnek gazdasági háttere van. Ezek a gazdasági érdekek okozzák, hogy Magyarország és Csehszlovákia között bizonyos kérdésekben animozitás van.
Remélem, hogy a legközelebbi jövőben erősen enyhül majd ez a kissé feszült viszony és őszinte barátságban élhetünk.


- Magyar állam gazdasági helyzete napról-napra javul. A jobb gazdasági tendencia magával hozza majd a politikai ellentétek csökkenését is. Középeurópában össze kell fogni. Minden államnak, mint egyenrangu félnek kell küzdenie a közös boldogulásért. Béke! – ez a cseh köztársaság politikája. Pacifizmus, de nem a szó szentimentális értelmében. Pacifista vagyok jómagam is, de megvetem és eldobom magamtól a szentimentalizmus pacifizmusát! A londoni béke megkötése a háborus kérdéskomplexumok egyrészével már végzett de még sok megoldatlan problémát kell letárgyalniok a világ diplomatáinak.


- A legfontosabb kérdés: Oroszország! Mi csehek komolyan foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy az orosz szovjetet elismerjük. Tudom, sokan azt mondják majd, hogy kommunisták vagyunk és elfeledkeznek arról, hogy Anglia, Franciaország, a vezető nyugati hatalmak – a kisebb országokat nem is említve - szintén elismerték a szovjetek országát. Én pártonkívüli vagyok, mert diplomáciai pályámon megtanultam, hogyha igazán akarom szolgálni hazámat, akkor nem lehetek egy párt hozzátartozója sem, nem irányíthatják cselekedeteimet a pártindulatok.


- Nem vagyok kommunista és mégis szívesen fogadok el megrendelést az orosz szovjettől. Szerzek munkát kommunista munkásoknak is, mert egyik legfőbb államérdekünk, hogy minél kevesebb legyen a munkanélküli és minél többet exportáljuk. Nem vagyok hivatva a cseh kormány külpolitikai programmjáról nyilatkozni, ez nem az én hivatásom, de hogy megfeleljek kérdésre, én ugy látom, hogy mi lassan és tervszerüen igyekszünk megbarátkozni a szomszédos államokkal.


- Nem sietünk semmilyen lépés megtételével sem. Tisztában vagyunk azzal, hogy történelmi szempontból öt év éppen olyan rövid idő, mint tíz esztendő. Nem sietni, minden lépést jól átgondolni, jól meggondolni, mielőtt végrehajtanánk tervünket - ez a fő elve a mi céltudatos külpolitikánknak.


- Teljesen megértem a magyarokat, tudom, sok a panaszuk mai sorsuk miatt, tiszta szívemből kívánom és munkálkodom azon, hogy jöjjön el az idő, amikor barátok leszünk, őszinte, igaz barátok. A politikát külön kell választatni az élettől: lehetek ellensége a porosz militarizmusnak, de szerethetem a német anyákat, a német gyermekeket.


Most a következő kérdést intézem Jan Masrykhoz:
-- Milyen állást foglalna el a csehszlovák kormány, ha Albrecht főherceget királlyá választanák vagy puccs segítségével tennék meg királlyá?


- A csehszlovák kormány fölfogása a Habsburgok ujabb trónralépése ügyében feleli - a fiatal Masaryk - teljesen ismert. Én nem szivesen beszélek erről a kérdésről. Sok barátom van Magyarországon, akik a különböző miniszteriumokban vezető állást töltenek be. Minek mondjak ezek: - „Na, a büdös cseh beleszól a mi belügyeinkbe. - Nevet? Nincs igazam? Azonban az mondhatom - folytatja -, hogy itt Londonban az Albrecht-ügy nem keltett és kelt akkora feltűnést.


- Látja ez Locarno nagy eredménye. Minden állam és az összes politikusok bátran és őszintén el merik mondani ötleteiket, terveiket, mert tudják, hogy nem fenyeget háboru s egy elszólás, a másik államnak nem tetsző belpolitikai mozgalom nem okozhat egykönynyen háborut a mai pacifista Európában.


- Egy Wolff-jelentés szerint Franciaország katonai szerződést kötött Romániával Oroszország és Magyarország ellen. Van ennek komoly alapja? – kérdeztem.


- Nevetséges! Én, aki eléggé ismerem a politikai helyzetet, mondhatom, ez kitalálás. Beszéltem Briand-nal tudom, hogy minden vágya békét teremteni a saját hazájában, hogy Franciaországot kisegítse a mai helyzetből. Szó sem lehet tehát arról, hogy egyidejüleg katonai szerződések kötésére pocsékolnának időt.


Az aktuális külpolitikai kérdésekről folytatott beszélgetés után a fiatal Masaryk háborus emlékeiről beszélgettünk.


- Negyvenesztendős vagyok - mondja - egyetlen fia apámnak két nőtestvérem van. Iskoláimat Prágában végeztem, majd Amerikába kerültem, ott különböző egyetemeken tanultam. Tizennyolcéves korom óta a magam keresetéből élek. Atyámnak, a szegény professzornak, nem volt arra pénze, hogy fiára költsön és én szívesen tartottam el magam. Keserves évek voltak Soha nem gondoltam, hogy diplomata leszek, kereskedelmi képzettségre törekedtem és mielőtt Washingtonban követ lettem volna, apósom cégénél – ugyanis feleségem amerikai - a hires amerikai Crain Companynál, ennél a nagy tengerentuli vas-cégnél dolgoztam. Magyarországra a háboru alatt kerültem. Nem a huszároknál, hanem a „fuj, fuj trénnél szolgáltam.


- A 34-es divíziónál voltam trén-főhadnagy. Rahón és Kőrösmezőn állomásoztunk. Három évig voltam a fronton, az orosz és olasz hadszintéren fölváltva. Hogy miért nem szöktem át az oroszokhoz? - annak két oka is van. Egyik, a kötelességérzet, a másik, hogy szegény megboldogult anyám Prágában élt. Minden vagyonunkat elkobozták. Elvették azt a keveset is, amink volt. Nővéremet börtönbe vetették és így én próbáltam valahogy segíteni édesanyámon, akit szegényt megölt a háború. (Könnyes szemmel beszél tovább.) Amit lehetett, küldtem neki, pénzt, élelmet. Nehéz helyzetem volt, mindenki tudta a divíziónál, hogy én vagyok a „fiatal Masaryk”. Volt és van sok magyar barátom, akik nagyon jók voltak hozzám és én ma már csak ezekre emlékszem vissza.

 

- Tanárcsaládból származom, gyermekkoromban annyit hallottam Schopenbauerről, Nietzschéről, hogy egész életemben a gyakorlati dolgok iránt éreztem nagyobb hajlandóságot. A görög nyelvnél, amelyet már elfelejtettem, mondhatom, nagyobb hasznát vettem életben gyakorlati tudásomnak, amelyet nem lehet könyvekből megtanulni. Csak egy mester, az élet, a küzdelmes élet ajándékozhat meg ezzel a legnagyobb kinccsel.

Korda Tibor

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Totzl bácsi vasárnapi aranylakodalma a Szegényházban Totzl bácsi vasárnapi aranylakodalma a Szegényházban
Orgonazugás és egy apácakórus vékony hangjai áradta vasárnap délután...
Az entente és Oroszország Az entente és Oroszország
A Times és a Morning Post pétervári tudósítóinak jelentéseiből...
Kiállítások Kiállítások
A nagybányaiakra és kortársaikra következő festőnemzedék...
Apróságok Apróságok
A régi világnézet bukását jellemzően illusztrálja az is, hogy...
A lombhullás A lombhullás
Mikor a nyár búcsúzni készül és a fák lombja szinesedni kezd, az erdő...
Népcipőt tervez a kormány Népcipőt tervez a kormány
Napi 4000 pár cipőt tud előállítani a zlíni Bata-gyár. Egy munkás...
Őszi virágkiállitás Őszi virágkiállitás
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület a mult héten rendezte ez idei...
A tengeralattjárók kipróbálása A tengeralattjárók kipróbálása
Többször megtörtént már, hogy a tengeralattjárók elpusztultak a...
A „Parsifal” Budapesten A „Parsifal” Budapesten
A népoperában: Ujév napján.- Igaza van a művészet rajongói közül...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98