Dtum
Login with Facebookk
1925 | Február

A választójogi javaslat reakciósabb még az 1922. évi rendeletnél is

A kormánypárt választójogi bizottsága pénteken délelőtt megkezdette az uj választójogról szóló törvényjavaslat tárgyalását, anélkül, hogy a javaslatot szétosztották volna nemzetgyűlési képviselőknek, vagyis gondoskodtak volna arról, hogy az uj választójog intencióival és rendelkezéseivel a közvélemény is megismerkedhessék.

 

Lapunknak  ma már módjában van a választójogi javaslatot nyilvánosságra hozni és
e közlés napján mindenki megállapíthatja, hogy a nemzetgyűlés elé kerülő választójog csak annyiban titkos, hogy s minisztertanács határozata alapján szigoruan titkolják a javaslat rendelkezéseit, amelyekről a választójogi bizottság tagjainak nincs jogában tájékoztatni a bizottságba még be nem választott képviselőket sem.


A titkosságnak egyéb ismertető jelei teljesen hiányoznak a javaslatból, mert hiszen a törvényhatósági városokon és öt ipari gócponton kívül mindenütt nyílt lesz a szavazás. Az egész javaslat nem sokban tér el az 1922. évi április 2-án megjelent választójogi rendelettől, könnyen megállapítható azonban, hogy az eltérések seholsem fejlődést, hanem visszafejlődést jelentenek. Ha pedig meggondoljuk, hogy már a választójogi rendelet is mennyire reakciós volt, akkor maga a kormány sem csodálkozhatik azon, ha ezt a még elhibázottabb és még reakciósabb javaslatot nem fogadja lelkesedéssel a közvélemény.


Azokat a rendelkezéseket egyébként, amelyek eltérnek a választójogi rendelettől itt közöljük:
A választói jogosultságot éppen ugy állapítja meg a javaslat, mint annak idején a választójogi rendelet, vagyis választójoga van minden férfinek, aki 24. életévét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, 2 év óta egy községben lakik és a 4 elemit sikeresen elvégezte. A nőnek, hogy választhasson, 30 évesnek kell lennie és 6 elemi osztályt kell elvégeznie. A javaslat második fejezete, amely a választhatóságról szól, szintén nem mutat eltérést a rendelettől, míg a harmadik fejezet 13. szakasza szerint ezentúl nemcsak a törvényhatósági városokban lesz titkos a szavazás, hanem az ózdi, a dorogi, a tatabányai, és salgótarjáni és a pilisvörösvári választókerületben is.


A negyedik fejezet a központi választmányról és az összeíró küldöttségekről szól, az ötödik a választól névjegyzékről, de lényegesebb eltérést a választójogi rendelettől csak a hatodik fejezetben találunk, amely a választások lefolytatását szabályozza. Kimondja a javaslat, hogy
pártgyülést a választás napját megelőző harmincadik napig, csak a közgyűlésre vonatkozó általános rendelkezések értelmében kikért rendőrhatósági engedély alapján lehet tartani.


Az ajánlásokról ugy intézkedik a javaslat 62. szakasza, hogy az ajánlási ivekhez hozzá kell csatolni a szavazóigazolvány szelvényét is. Ellenzéki körökben előreláthatóan nagy meg-ütközéssel fogadják majd a 7. fejezetbe foglalt intézkedéseket, amelyek az arányos képviseleti rendszer alapján való fővárosi választást szabályozzák. A 93. szakasz 5. bekezdése ugyanis kimondja:
„Aki az arányos képviseleti rendszer szerint a választókerületek valamelyikében valamelyik párt jelölését elfogadja, az más párt jelölését nem fogadhatja el és más választókerületben sem jelölhető."
Az országgyűlési képviselőválasztások fölötti bíráskodásról a 8. fejezet intézkedik. A 100. szakasz 4. pontja szerint érvénytelen a választás akkor is, "ha büncselekmény tényáladéka nem is állapítható meg, azonban a választókerületben elkövetett erőszak vagy fenyegetés a választók körében olyan mértékű megfélemlítést idézett elő, vagy az ugyanott elkövetett izgatás olyan mértékű nyugtalanságot okozott, amely a választók egyrészét választójogának gyakorlásában gátolta, illetőleg jogellenesen befolyásolta és ennélfogva alaposan lehet következtetni, hogy a megfélemlítés vagy az izgatás a választás eredményére döntő befolyással volt."


A 108. szakasz pedig kimondja, hogy "a panaszlók a választás érvénytelennek nyilvánítása helyett a választás megállapodott eredményének kiigazítását és ezen az alapon a választás törvényes eredményeképen más jelöltnek képviselővé való kijelentését kérhetik, ha a választási elnök a választás eredményét törvényellenesen vagy helytelenül állapította meg és kimutatják, hogy a választás eredményének törvényszerű megállapításával nem a képviselőt, hanem más jelöltet kell képviselővé kijelenteni. A 104. szakasz az országyülési képviselőválasztások fölött való bíráskodást kizáróan a közigazgatási bíróságra ruházza, a 108. szakasz szerint pedig a peticionálók az állampénztárnál 1000 aranykoronát kötelesek letenni az eljárási költségek előzetes födözésére. A 9. fejezet a megbízólevelek bemutatásáról és igazolásáról, a 10. fejezet a megtorló rendelkezőtökről szól. A vegyes és átmeneti rendelkezéseket összefoglaló 11. fejezetben rendkívül érdekes a 161. szakasz, amely így szól: „A megválasztott országgyűlési képviselők a képviselőház megalakulása után azonnal, időközi választás esetén pedig igazolólevelének bemutatásakor az elnök előtt, az elnök pedig valamelyik alelnök előtt nyilt ülésben esküt tesz.


Az eskü szövege a következő: „Esküszöm, hogy a magyar állam és alkotmányához minden körülmények között hű leszek, képviselői föladataimat meggyőződésem szerint és egyedül lelkiismeretem szavára hallgatva, minden idegen befolyástól mentem teljesítem; minden szavammal és minden tettemmel a magyar haza és a magyar nemzet boldogulására fogok törekedni. Isten engem ugy segélyen!” A 162. szakasz szerint „az országgyülési képviselő müködésének teljesen függetlennek és minden idegen befolyástól mentnek kell lennie. Ehhez képest az országgyülési képviselő képviselői működésére a képviselőházon kívül álló tényezőktől utasítást nem fogadhat el, sem működéséről a képviselőházon kívül álló tényezőknek, hatóságoknak, intézményeknek számot nem adhat”.


Aki ezt a szakaszt megszegi, annak képviselői mandátuma érvényteleníthető és ilyen képviselő öt éven belül ujbül sem választható meg. A 165. szakasz igy intézkedik: „Aki az országgyülés valamelyik házában, vagy valamelyik bizottságában, tanácskozótermében jogosulatlanul megjelenik és onnan az illető ház vagy bizottság elnökének fölhívására azonnal el nem távozik, amennyiben cselekménye sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedő fogházzal és politikai jogai gyakorlatának fölfüggesztésével büntetendő. Ha tanácskozóteremben jogosulatlanul megjelent egyén az elnök másodszori fölhívására sem távozik, letartóztatandó és haladéktalanul a vádhatóság elé állítandó. Ha ilyen cselekményt az ülésekről a házszabály értelmében kizárt képviselő követne el, a cselekmény nem esik a mentelmi jog védelme alá.


Ilyen esetben a királyi ügyész a vádat csak az illető ház hozzájárulásával ejtheti el.” A választójogi javaslat utolsó, 171. szakasza kimondja, hogy mihelyt a megalakuló felsőház müködését megkezdi, a most együttülő nemzetgyülés – megbizatásának hátralevő ideje alatt – az országgyülés képviselőházaként müködik tovább.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
 Ady Endre: Tanti, az újmagyar Ady Endre: Tanti, az újmagyar
Akkor is álmélkodtunk, a mikor a faluvégről az a hír jött, hogy Tanti...
Bot-törések és kemény összecsapások jellemezték a jégkorong rangadót Bot-törések és kemény összecsapások jellemezték a jégkorong...
BBTE-BKE 2:1 (0:0, 1:1, 1:0) Budapest kerületi jégkorong bajnokságán...
Gyermekek és a háború Gyermekek és a háború
Az anyák sirnak, de a gyermekek örülnek… Melyik gyermek ne...
Angol parlamenti élet Angol parlamenti élet
A baldachinnal födött magas elnöki széken ül a „speaker”...
Hazugság és szépség-flastrom Hazugság és szépség-flastrom
Shakespearenek nincs tökéletesen igaza, amikor azt mondja: hazugság,...
Néhai Arany Juliska Néhai Arany Juliska
Úgy hittem, ha röviden elbeszélem e szegény gyrermek és édes anyja...
Bor és muzsikaszó a földrengés elleni félelem orvossága Bor és muzsikaszó a földrengés elleni félelem orvossága
Megírtuk, hogy Eger és környéke alatt megmozdult a föld. Arról is...
Vallomás - Karinthy az „Így írtok ti”-ről Vallomás - Karinthy az „Így írtok ti”-ről
Nem szeretem ezeket a révetegen tünődő "szerény és igénytelen"...
Ezüstlabda mérkőzés: MFC. – UTE. 4 : 1
Az ujpesti népszigeti pályán mérkőzött a mult vasárnap e két csapat a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98