Dtum
Login with Facebookk
1925 | Március

Flettner hajója

A világháború olcsóvá tette az emberi életet és megdrágította a megélhetést Még a győző államokban is, hol a pénzügyi romlás nem olyan nagy, mint a legyőzöttekében, megdrágultak a mezőgazdasági és ipari termékek főként azért, mert a szén emelkedő ára miatt a termelés és szállítás költségei megnövekedtek .

Az emberiség jóltevői azok, kik az energia olcsó előállítására törekednek. A víz-, a szél-, sőt még az atomenergia kihasználására is napról-napra újabb találmányok és teljesítmények jelölik az alkalmazott természettudományok fejlődését.

Nem régen Németországból jött a hír, hogy Flettner Antal frankfurti mérnök, ki jelenben az amszterdami Légi és Hidrodinamikai Intézet igazgatója, Kielben vízrebocsátotta új szerkezetű hajóját, a Buckau-t, melyet a szél eleven ereje mozgat.

Ezen a hajón nincs vitorla, a szél nyomását két nagy. 2.8 m átmérőjű, 15.6 m magas vashenger veszi föl, melyet 10—15 lóerős motor forgat a tengelye körül, percenkint 120 fordulattal s ez a két henger tízszerte nagyobb sebességet kölcsönöz a hajónak, mintha a szél erejét a hengereknek megfelelő nagyságú vitorlával hasznosítanák. A hajót az 1. és 2. képen mutatjuk be.

Hogyan történik, hogy a forgó hengerek megnövelik a levegő nyomását? A jelenség megértésre gondoljuk először, hogy a henger nem mozog s reá vízszintes irányban levegőáramlat hat. Ekkor a szélnyomás eredője a szél irányába esik és a tenger tengelyén megy keresztül. De ha a henger forog, akkor a beléje ütköző levegő egyrésze a forgás irányában eltolódik s az eredő nem megy át többé a henger tengelyén.

Hogy megvilágítsuk, mi megy végbe a levegőrészek mozgásában, tegyük föl egy pillanatra, hogy a levegő nem mozog, hanem csak a henger forog, még pedig egyenletes sebességgel; akkor a henger magával ragadja nemcsak a vele érintkező levegőmolekulákat, hanem a távolsággal csökkenő arányban a többi levegőrészecskéket is.

Ha a levegőrészecske távolsága a henger tengelyétől r, a henger sugara s, sebessége az érintő irányában v, akkor a levegőrészecske sebességét az ?? s v :r kifejezés adja meg. Ha most állandó irányu szél fúj, akkor a levegőrészecskéknek ez a mozgása összetevődik a henger előidézte forgó mozgással.

Ha pl. a henger az óramutató járásával egyirányban forog s a henger tengelyén a szél irányába eső síkot képzelünk keresztülfektetve, azok a levegőrészecskék, melyek e síktól balra esnek, csökkent, a jobbra esők megnövekedett sebességgel haladnak. Sőt a hengerrel egyközepű körök mindenikében lesz egy pont, hol a levegőrészecske sebessége 0-sá válik s e ponttól jobbra a sebesség megnövekszik.

Ott, ahol a levegőrészecskék sebessége megcsökken, a hengerre nagyobb nyomás esik, mint ott, hol a sebesség megnövekszik, vagyis baloldalon nagyobb, jobboldalon kisebb a nyomás, sőt itt bizonyos szívás áll elő. A levegő nyomása tehát nem fog többé a szél irányába esni, hanem ferdén hat s e ferdeség nagysága a henger forgássebességétől függ. Ha tehát a hajó két hengere más-más sebességgel forog, a hajót kormányozhatjuk is ily módon.


Bogdánfy Ödön

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98