London, szeptember 5.
Érkezett éjjel 1 órakor.
Magánértesülések szerint Spanyolországban a hadsereg jelentékeny része, a tüzérség, a műszaki csapatok és általában a legutóbbi három évben bevonult tartalékos korosztályok nyílt lázadásban állnak szemben Primo de Rivera lovasságával.

A Madrid és Barcelona körül összpontosított tüzércsapatok, továbbá a műszaki csapatok és a tengerészet egyes egységei is elbarrikádozták magukat a kaszárnyákban. A spanyol fővárosban falragaszokon közlik a forradalmárok, hogy a király elfordult a diktátortól és a katonaságtól várja, hogy megszabadítsák Primo de Riverától az uralkodóházat és az országot.
(K. T.)

Madrid, szeptember 5.
Félhivatalos jegyzéke rámutat arra, hogy június 6-ika óta, amikor változást hoztuk be a hadi kitüntetésekben, az országban bizonyos rendzavarások történtek.

Vasárnap a tüzérség osztályfőnöke a hadügyminiszter különös fölhatalmazása nélkül azt a parancsot adta ki, hogy a segovai helyőrségnek valamennyi tisztje térjen vissza helyére és hogy a csapatok gyülekezzenek kaszárnyáikban.

A katonai akadémia növendékei is fegyelemszegést követtek el. Ezeknek az eseményeknek következtében a kormány azt tanácsolta a királynak, hogy térjen vissza Madridba.
A kormány fölhatalmazást kért továbbá a királytól, hogy egész Spanyolországban ostromállapotot hirdessen és további rendszabályokat hozzon. Ezek a rendszabályok elsősorban a tüzérség főnökei és tisztjei ellen irányulnak, akiknek müködését beszüntetik és akiket az egyenruha további viselésétől eltiltanak.

Páris, szeptember 5.
A Madridból érkező félhivatalos jelentés azt sejteti, hogy Spanyolországban napokon vagy órákon belül kitör a katonai forradalom.

A legutolsó táviratok, amelyeket a párisi lapok madridi tudósítóiktól kaptak, jeleztek, hogy Primo de Rivera állása megrendült és a királyi a diktátor ellenfelét, Berenguer tábornokot nevezte ki katonai kabinetirodája főnökévé. Azóta, hogy ezek a hírek Párisba értek, Spanyolország és Franciaország között minden távirati és telefonösszeköttetés megszakadt.

A párisi spanyol nagykövetség cáfolja a forradalom hírét, de diplomáciai körökben azt hiszik, hogy a spanyol diktatura végóráit éli. Nyílt titok, hogy Primo de Rivera az utóbbi hetekben teljesen elveszítette Alfonz király bizalmát és nem tartják lehetetlennek, hogy a katonai forrongás mögött Berenguer tábornok áll, aki a király hallgatólagos hozzájárulásával akar véget vetni Primo de Rivera diktatúrájának.

A diktátor ujja akarja szervezni hadsereget
Madrid, szeptember 5.
Primo de Rivera tábornok hosszabb kiáltványt bocsátott ki, amelyben rámutat arra, hogy most lesz harmadik évfordulója a diktaturának, amely „fölébresztette az elaludt nemzeti lelkiismeretet.”
Azon a nézeten van, hogy a parlamentarizmus megbukott.

Megállapította ezt két másik állam is, amelyek sok analógiát mutatnak Spanyolországgal abban, hogy a parlamenten kivül keresik a gazdasági és társadalmi problémák megoldását. Primo de Rivera ugy gondolja, hogy a tekintélyét, hatalmát és munkaképességét vesztett parlament helyébe egy legfelső nemzetgyűlésnek kellene lépnie, amelyben valamennyi osztály és érdek képviseletet találna. A kormány elhatározásait ez a testület vonná megvizsgálás, bizonyos énetekben kezdeményezés és jóváhagyás alá.

Fontos politikai és gazdasági munka hárulna tehát erre a testületre, amely a kormánnyal vállvetve Spanyolországból a gyakorlati demokrácia uj szerkezetén fölépülő államot teremtene meg. Ha a szerkezet elég erős lenne ahhoz, hogy vállalhassa azt a forradalmi munkát, amelyet az ország üdve megkíván. A kiáltvány szól még a hadsereg ujjászervezéséről és annak a reményének ad kifejezést, hogy a szilárd fegyelmen és bajtársi érzületen alapuló uj hadsereg a jövőben még szorosabb együttmüködést fog kifejteni a polgári elemekkel.