Lindbergh fogadtatása olyan impozáns volt, hogy az ember könnyen hihette, hogy ilyen nagy ünlepés, amelyre millió és millió ember vonult fel s a modern technika minden eszközét igénybe vette ahhoz, hogy Amerika legkisebb pontjára is eljuttassa a fiatal ócánrepülő dicsőségét, csakhamar kifárad. Ámde nem igy történt, bármily elementárisan kitörő és vad lobogású volt is Lindbergh megünneplése.

A becsülés, amellyel nép elárasztja, úgy látszik, valami mélyen maradandó és Lindbergh neve éppúgy megmarad az amerikai történelem aranytábláin, mint Kolumbusé, Washingtoné és Lincoln Ábrahámé.

Hasonlóan e nagy férfiak képmásaihoz, Lindbergh portréját ma már minden amerikai házban megtalálhatjuk. Kétféle műtárgyat, csecsebecsét, fürdői emléket, levélpapírt, virágcserepet, vázát, játékszert és a különböző használati tárgyak megszámlálhatatlan sokaságát díszítették fel Lindbergh nevével és arcvonásaival. A hölgyek varróskatulyáin, kozmetikai dobozain és számos apróságán ott díszeleg Lindbergh neve. Napernyőjükön Lindbergh portréját hordják.

A legutóbbi napokban ám minden amerikai nőn túltett a Lindbergh-kultuszban Fawn Gray, a híres amerikai táncosnő, aki tagja volt a Lindberghet fogadó komitének. A művésznő ugyanis Lindbergh portréját rányomtatta a karjára.

Ismerve az amerikai hölgyeknek azt a hajlamát, hogy egymást nagyon szívesen leutánozzák, egészen bizonyos, hogy csakhamar száz és száz olyan hölgy fog akadni Amerikában, aki a karját nyomdába viszi, hogy azon csakhamar egy mosolygós Lindbergh-fotográfia díszelegjen…

Kétségkívül nem csekély örömére azoknak a hódolóknak, férjeknek és egyéb olyan hímnemű lényeknek, akiknek nem sikerült átrepülniök az Óceánt, de életük minden vágya az, hogy az illető hölgy őket karjaival átölelje. S e sóvárgott karok egy másik férfi arcvonásait hordják büszkélkedve…