Rendőrségi följelentés és bonyolult válópör a keddi világitási-üzemzavar miatt
Mi történt a Krisztina-körúton, amig a Fővárosi Operett-Szinházban sötét volt?
A mult hét keddjén bekövetkezett világitási üzemzavar, mikor a villanylámpák a pesti oldalon kialudtak és egyiptomi sötétség borult a városra, nagyon sok bosszuságot okozott a közönségnek. Olyan kellemetlenséget azonban senkinek sem idézett elő, mint egy fővárosi kereskedő feleségénél, akinek a világitási zavarral kapcsolatos esete válókereset és könnyű testisértésről szóló feljelentés formájában került a rendőrség, illetve a bíróság elé.
B. Jenő textilkereskedő és felesége, valamint a családi háromszög harmadik oldala, a házibarát, Marton Jenő gyári tisztviselő állnak ennek a különös ügynek középpontjában. Az asszony teljes nevét az ügynek szigoruan családi vonatkozásai miatt nem közöljük, a pikáns humoru vígjátékba illó történet pontos részleteiről azonban kétségbevonhatatlan rendőri és bírósági hivatalos aktákban vannak rögzítve.
B. Jenő, aki jelenleg kényszeregyességi eljárás alatt áll, bizalmas barátságban volt Marton Jenővel. A nőtlen fiatalember gyakran vendége volt a családos kereskedőnek, sőt szívességből üzleti könyveit is vezette. Most, hogy kényszeregyességet kért maga ellen, még gyakrabban látogatta őt a tisztviselő és az egyességgel kapcsolatos ügyekben tanácsot adott neki. b. Jenő ügyeinek rendezése céljából az utóbbi napokban a rendes hatórai záróra után is üzletében tartózkodott és az irodában dolgozott, hogy összeállítsa a hitelezők számára szükséges üzletviteli adatokat amiben segédkezett neki Marton is.
Kedden délben, mikor eltávozott otthonról, felesége azzal bucsuzott el tőle, hogy este egy barátnőjével a Fővárosi Operett-szinházba megy és mivel az előadás itt kilenckor kezdődik, csak későn jön haza. A kereskedő nyugodtan elment az üzletbe, ahol már várta az üzenet. Marton Jenő hordárral küldött levelében közölet vele, hogy el van foglalva, este nem jöheet el segiteni, de egyben azt a tanácsot adta B. Jenőnek, hogy dolgozzék egyedül, mert az adatok összeállítása és befejezése egyre sürgősebbé válik.
Igy is történt. A kereskedő zárás után is benmaradt az üzletben és hozzáfogott a munkához.
Fél kilenc tájban azonban egyszerre csak halványodni kezdett a villanykörte fénye, pár percig tompán izzott, azután kialudt. Egy szál gyufa világánál botorkált ki B. Jenő az üzletből és munkájában megzavarva, bosszusan igyekezett hazafelé. Otthon a lakásban ugyancsak sötétség fogadta. A munkában fáradt ember lefeküdt aludni. Tudta, hogy feleségének külön kulcsa van és ha megérkezik a szinházból, be tud jönni a lakásba.
Nemsokára mély álomba merült és reggel, mikor felébredt, a feleségét alva találta maga mellett a szomszéd ágyban. Később az asszony is felébredt és B. Jenő a világitási üzemzavarról teljesen megfeledkezve kérdezte:
- Hogyan mulattál a szinházban:
- Nagyon jól, - hangzott a felelet és következett a darab és a szinészek megdicsérése.
B. azután felöltözött és elindult az üzletbe. Utközben betért a törzskávéházába reggelizni és ujságot olvasni. Mikor a kezébe vette a lapot az első ökölnyi betűs címben látta, hogy az előző este a város legtöbb pontjára teljes sötétség borult, sőt legnagyobb meglepetésére olvasta azt is, hogy a villamos mizéria különösen a szinházakban okozott zavart, ugy, hogy a Fővárosi Operettszinház előadása teljesen el is maradt.
Megdöbbenésében majdnem kiejtette kezéből az ujságot. Kétkedve nyult egy másikhoz, a harmadikhoz, azonban mindegyikban csak azt láthatta, hogy a nagymezőuccai szinházban nem volt előadás. Egyben megállapította a lapokból azt is hogy a budai oldalon egyáltalán nem volt üzemzavar.
Rosszat sejtve sietett haza. Felesége nem volt otthon. A cseléd azzal fogadta, hogy a nagyságos asszony hazament a mamájához.
Egy pillantás az ebédlőszoba asztalára azután mindent értett. Az asztalon egy nyitott ujság hevert, éppen arra a lapra fordítva, amelyiken a világitási zavarról szóló riport szerepelt.
A lelkiismeretes riporter pontosan megirta, hogy a Főváros Operettszinház előadása elmaradt, de megirta azt is, hogy Budán például a Krisztina-körút környékén világos volt. Az asszonyt tehát ez a cikk késztette arra, hogy férjét be sem várva, hazamenjen az édesanyjához.
B. Jenő meg egy pillanatig gondolkozott és ekkor futott át az agyán, hogy Marton Jenő, aki tegnap elmaradt az üzletből, Budán, éppen a Krisztina-körút egyik mellékutcájában lakik.
Most már mindent értett. Autótaxiba vágta magát és kirobogott Ujpestre, a gyárba, ahol Marton Jenő dolgozik. Nem találta az irodában. Az egyik gépiró kisasszonytól megtudta, hogy telefonon kereste egy női hang, pár pillanatig beszélgettek, azután Marton elkéredzkedett a főnökétől és izgatottan elsietett. A kereskedő tovább robogott az autón Budára, egyenesen Marton lakására. Mikor berontott a szobába, már ott találta felesége édesanyját, aki kétségbeesett hangon, izgatottan beszélgetett a fiatalemberrel.
Most már nem volt szükség a magyarázatra, hogy hol tartózkodott az asszony, míg a szinházban sötét volt.
Pár pillanatnyi izgatott szóváltás, azután B. Jenő botjával többször a tisztviselő arcába sujtott, ugy, hogy véres csík maradt az ütés nyomán, majd elrohant.
Az első utja az ügyvédhez vezetett, akit megbizott a válóper meginditásával. A világitási üzemzavarral kapcsolatos tragikomédiának azonban a tulsó oldalról is folytatása lett, mert a bántalmazott Marton könnyű testi sértés miatt feljelentést tett a férj ellen.
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!