Hadik János mellé tömörült az iparosság
Az ország kézművesiparosai vasárnap délelőtt nagygyülést tartottak a régi képviselőházban, 37 különböző iparosszerv és érdekképviselet részéről mintegy 2000 kézmüvesiparos vett részt a nagygyülésen, amelynek főcélja egy egységes iparosszervezet alakitásának megbeszélése volt.
Tudvalevő, hogy az Iposz-nak – amely különben is az iparosságnak csak egy töredékéből áll – minden gyülése az utóbbi két évben a személyeskedések viharába fulladt. Ezzel szemben a vasárnapi nagygyülés példás rendben, minden személyi torzsalkodás nélkül folyt le, a résztvevők egységesen tömörültek a jelenlevő gróf Hadik János mellé, akit terembelépésekor percekig tartó ovációban részesitettek. A pénzügyminisztert Varga Imre államtitkár, a népjóléti minisztert Lengyel Zsolt h. államtitkár, a fővárost Lobmayer tanácsnok, a Kereskedelmi és Iparkamarát Bittner János alelnök és Szávay Gyula főtitkár képviselte.
Becsey Antal elnöki megnyitójában megállapitotta, hogy a kézmüipar tényezői ellenségesen állanak egymással szemben, a különböző ipari szervezetek között nincs együttmüködés. A kisiparosok a közszállitásokból ki vannak zárva, a hitelviszonyok rosszak, exportlehetőségek nincsenek.
A magyar ipar nem lehet versenyképes addig, amig a termelőtől a nyersterméket drágán kapja és – ezeket a szavakat a pénzügyminiszter jelenlevő képviselőjéhez intézi – amig a termelésnek olyan gátló akadályai vannak, mint a fényüzési és forgalmi adó.
Viharos éljenzés fogadta gróf Hadik Jánost, aki ezeket mondotta:
A kisexisztenciák megsegitése nemcsak a mezőgazdaság keretén belül szükséges, hanem az iparban dolgozó önálló kisembereket is a lehetőséghez képest minél hathatósabban támogatni kell, hogy önállóságukat megtarthassák, ne legyenek belekényszeritve a proletariátusba. A kisipar megsegitésének két fő módja a hitel és munkaalkalmak biztositása. A kisipar részére a pénzügyminiszter által a Pénzintézeti Központ utján meginditott hitelakció több elkeseredést szült, mint eredményt.
A két év előtt, kisipari hitel céljára rendelkezésre bocsátott 50 milliárdos hitelkeretből, az Ioksz 15 milliárdot helyezett ki, a Budapesti Kisipari Hitelintézet 10 milliárdot, mig a további 25 milliárdot a vidéki pénzintézeteknek kellett volna kihelyezni, de ez nem történt meg.
Komoly intézkedésnek kell történni – folytatta Hadik a nagygyülés éljenzése közepette – a kisipari hitelkeret kiszélesitése terén, mert ilyen összegekből, amelyek ma rendelkezésre állanak, 259.000 főt kitevő vidéki iparosság hitelellátásáról gondoskodni nem lehet.
A kis- és kézmüvesipar joggal követelheti, hogy a közhatósági zárt versenytárgyalásokra is mindig meghivassék. Nagy fontossággal bir a kisipari termékek értékesitésének helyes megszervezése.
Percekig tartó taps és helyeslés közben jelentette ki Hadik gróf a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetéről szóló törvényjavaslatról szólva, hogy tiltakozni kell az iparosságnak egyes érdekeltségek monopóliuma ellen, amely az iparosság termelvényeinek értékesitését megneheziti vagy lehetetlenné teszi.
A hadsereg, a biztonsági intézmények, a leventeintézmény szükségletének biztositásánál megfelelő részt kell juttatni a kisiparnak, mert a kisiparosság munkája mindig jobb, mint a tömegmunka.
A kisipari termékek exportjáról szólott ezután és megemlitette, hogy az Ioksz butorexport akciója, amely kezdetben helytelenül volt szervezve és eredményt nem mutatott föl, az általa elrendelt ujjászervezés után nagyon szép eredményeket mutat föl és az átszervezés 3 hónapja alatt Belgrádban és Milánóban összesen 71 szoba került eladásra és további 68 szoba fog ezen a héten export céljaira vásároltatni.
Sürgősen megszervezendőnek tartja a kárpitos-, a cipő- és a textil-konfekcionálási kisipar exportját. Az iparosság köz- és szociális terheiről szólva megállapitotta, hogy ezek sok vonatkozásban sokkal sulyosabbak, mint békében, holott az iparosság megélhetési lehetőségei rosszabbodtak. Elérkezett az ideje annak, hogy a fényüzési és forgalmi adó mérsékeltessék. (Taps és éljenzés.)
A kisipar munkásbiztositási terheiről szólva, követelte, hogy a kézmüvesipar részére kedvezményes kulcs állapittassék meg és rámutatott azokra az anomáliákra, amelyek a késedelmes járulékfizetők tartozásainak behajtása körül állanak fönn, amidőn egyes esetekben még az iparosok munkaeszközeit is elárvereztetik.
A kontárkérdés és az iparosság nyugdijkérdésének megoldásánál igéretek helyett tetteket kiván és beszédét azzal fejezte be, hogy a kis- és kézmüiparosság jogos érdekeinek kivivására csak akkor lehet számitani, ha minden személyeskedés és törtetés kizárásával az iparosság komoly, céltudatos munkára összefog.
Dr. Vargha Imre pénzügyi államtitkár, az adóügyek legfőbb adminisztrátora mondott ezután beszédet:
– Átérzem, hogy az állami terhekből a kisiparosság nagy részt vállalt magára. ( „Nem mi vállaltuk” – hangzik a közbekiáltás.) Ezeken a terheken csökkenteni kell. A forgalmi és fényüzési adót azonban eltörülni egyelőre nem lehet.
Forgalmi adó nélkül nem legyőzött, de győztes állam sem tarthatja fönn háztartását. Ha eltörölnénk, más uton, például kereseti adóban kellene pótolni.
Fölösleg az államkincstárban nincsen, – hiába állitják ezt egyesek. Az ugynevezett fölöslegből a köztisztviselők javadalmazását kell emelni és ez az iparosságnak is érdeke, mert ez az összeg 2-án, 3-án már az iparosság kezében van. (Zajos közbekiáltások: „A szövetkezetekében!” „Levonják a fizetésükből a szövetkezetek számára!)
Most van tárgyalás alatt a forgalmi és fényüzési adó uj összeállitási tervezete. Azt mindenesetre kijelenthetem, hogy a forgalmi adó hozadékát emelni nem kivánom. Ha a kulcsot nem is mérsékelhetem, az eljárásban, kezelésben, átalányozásban sok könnyitést fog hozni az uj rendszer.
Vágó Jenő a Szosz igazgatója megállapitotta, hogy 20 év óta nem volt ilyen impozáns iparosgyülés. Az ipartörvény hézagairól, az ipari közigazgatás lassuságáról beszélt ezután és – a résztvevők helyeslése mellett – sürgette a Kézmüveskamara fölállitását és a kontárrendelet kiadását.
Müller Antal és Náday Pál dr. szakszerü fölszólalása után Kendy László terjesztette be a nagygyülés határozati javaslatát, amely szerint az ország iparossága elérkezettnek látja a szükségét annak, hogy gazdaságilag és társadalmilag komolyan megszerveztessék.
A nagygyülés fölhatalmazza a végrehajtóbizottságot, hogy addig is, amig az iparosság uj érdekképviseleti szerve megkezdi müködését, igyekezzék az iparosság jogos gazdasági, jóléti, szociális és kulturális kivánságainak érvényt szerezni.
Az iparosság együtt kiván dolgozni az Ioksz-vel és ezért kéri, hogy annak munkájába bevonassék. Mielőbb teremtsenek oly országos iparosszervezetet, ahol politikai és személyes szempontokon fölülemelkedve, mindenki helyet talál és ahová minden intézmény beleolvadna az iparosság valódi érdekeiért.
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!