Dtum
Login with Facebookk
1927 | Szeptember

Kereskedőkórház-szanatóriumot

Minden izében üdvös, szociális eszme terve fekszik most a Budapesti Kereskedelmi Kamarában, amelyet Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter küldött le oda véleményezés céljából. Az eszme megvalósitása közérdek, de különösen a kiskereskedelem, a kisember eminens érdeke. 

A kiskereskedő érdeke, hogy ha beteg, ne legyenek még nagyobb gondjai azért, mert nem tudja magát gyógyittatni. 

A kiskereskedő ma az, aki, bár szabad foglalkozásu, a háboruokozta óriási eltolódás folytán, épp ugy rá van szorulva segitségre, mint a fixfizetésből élő alkalmazott, vagy hetibérjövedelmü munkás. 

A közelmultban – az országgyülés nyári szünete előtt –, amidőn a munkásbiztositási törvényt tárgyalták, láttuk minden oldalról megvilágitva annak óriási szociális horderejét és szükségességét, láttuk, hogy ezen jól bevált jóléti intézmények, a kitünően teljesitő kötelezettség mellett is, micsoda nagy dotációkat fizetnek ki és amellett még óriási fölöslegről is számolnak be. 

Évente milliárdos fölöslegek maradnak, mert minden egyes kereskedő köteles – nagy megterheltetéssel – gondoskodni személyzete, munkása betegség esetére való biztositásáról s ezért sok-sok milliárdot fizetnek be, részint a Ferenc József Kórház, részint a Munkás Betegsegélyező Pénztárba s ezek aztán tagjaikról betegség esetén kellőképen gondoskodnak is.

A kereskedő azonban nem rendelkezik nagyobb vagyonnal és ha például költséges operativ beavatkozás válik nála vagy valamely családtagjánál szükségessé, tanácstalanul áll itt, mert közkórházba nem mehet, az alkalmazottak kórházába szintén nem mehet, szanatórium pedig oly költséges, hogy oda szintén nem mehet.

Eltekintve a kisebbszámu – nagyobb anyagi javakkal rendelkező, kiváltságos munkaadóktól – a munkaadók nagyobb része, szükség esetén bizony hiányát érzi egy olyan gyógyintézetnek, vagy intézménynek, ahol nagyobb és egyszerre lefizetendő összeg nélkül is a maga társadalmi osztályához tartozók elhelyezkedhetnek és gyógykezeltetnek. Szükségessé vált tehát – s csakugyan hiányt pótolna – egy olyan intézmény, amely a munkaadók havi tagdijai lefizetése ellenében, betegség esetén, a munkaadókról is gondoskodna. 

Meg kell teremteni tehát a „Kereskedők Kórház-Szanatóriumát” akár törvényesen, akár társadalmi uton és ez elérhető, bármely módon, egyformán és annak létesülése, valamint föntartása 100%-ig biztositva van, mert nem akad a kereskedők közt egy sem – hisz önmagáról van szó –, aki kivonná magát.

Ismeretes, hogy a munkásbiztositás terén Németország végezte az uttörő munkát és nemcsak, hogy a munkásbiztositás összes ágai törvényhozásilag rendezve vannak, hanem a biztositásból származó tehernek egy jelentékeny részét maga az állam vállalta el.

Ha most Magyarország kereskedelmi minisztere a kereskedők biztositására végezné az uttörő munkát, csak iskolapéldát statulálna a külföld előtt, amiből mindenképen csak előnyünk lehet. Végre történnék valami a kereskedőkkel, a kereskedőkért.
Grossmann Ármin

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A betegsegélyező pénztár törökbálinti tüdőbeteg-szanatoriuma Dr. Oetker-reklám
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98