A balatoni körut épitése
A magyar utépités rejtelmeiből közlünk néhány adatot: a nyilvánosság a legnagyobb megdöbbenéssel veheti tudomásul azt a meglepő gazdálkodást, amellyel a magyar közutak épitése történik. A legszembetünőbb és legaktuálisabb a balatoni körut titka.
Évről-évre ezernyi panasz hallatszik, hogy a balatoni fürdők nem tudják fölvenni a versenyt a külföldi fürdőhelyekkel és még a magyar közönség is külföldre viszi a nyaralásra szánt pénzt.
Hallottuk azt is, hogy segiteni akarnak a Balatonon, többek közt azzal is, hogy kiépitik a balatoni körutat. Ebből a körutból 67 kilométer hiányzik. A 67 kilométer helyett csak 37 kilométer utszakasz épitését adták ki most, mert többre nem telik.
Ha nincs pénz, ebbe kénytelen kelletlen bele kellene törődni; szegények vagyunk, az államkasszából nem futja, elégedjünk meg tehát a 37 kilométeres utépitéssel.
De ha szegények vagyunk, annál megdöbbentőbb, hogy a 67 kilométerből azért kapunk csak 37 kilométernyi utat, mert ezt a 37 kilométert olyan drágán épittetik, hogy ebből a pénzből a 67 kilométer ut is elkészülhetne.
1,950.000 pengőből tervezték az egész utépitést, a munkálatok kiadásánál azonban kitünt, hogy ebből a pénzből csak a Balatonfüred–Zánka közötti szakasz épithető ki. Vajjon miért? Azért, mert a munkálatoknál bazalt helyett mészkő használatát irták elő a kavicsolásnál.
Szakemberek szerint ez indokolatlan, sőt, a tartósság szempontjából egyenesen aggályos. Ezenfölül, a badacsonyi és sághegyi bazaltbányák ott vannak az utépités közelében! Igaz, mészkő is van a Balatonnál, a polgárdi bánya mészköve. De ez hasonlithatatlanul drágább, mint a badacsonyi és sághegyi bazalt.
Az utépitésre szükebbkörü pályázatot irtak ki, a pályázók nem is merték kalkulációjukba bevenni a drága polgárdi mészkövet, a hat fölhivott vállalkozó közül csak egy tett olyan ajánlatot, hogy polgárdi mészkövet épit, persze hallatlanul drágán – és a munkálatokat ez kapta meg.
El kell ismerni, nem simán kapta meg.
A föltünően drága utépitési ajánlat heves ellenállásra talált magában a kereskedelmi minisztériumban is, azonban a győztes mégis a polgárdi mészkő lett. Igy történt, hogy 1 millió 950 ezer pengőért csak 37 kilométeres utszakasz épül, ami azt jelenti, hogy a polgárdi mészkőbánya szép szeméért 1 kilométernyi ut több mint 52 ezer pengőbe kerül.
De vannak itt az utépitések körül más rejtelmek is.
Például a kőcsempészés. Sokat hallunk a magyar ipar, a magyar termelés védelméről: magyar hetet rendeznek, ugyanekkor azonban külföldről hozzák be a közutak burkolásához az olyan követ, amilyent a hazai bányák is termelnek. A közutak burkolásához csempészik be a külföldi követ, pedig közmunkákhoz hazai anyagot kell használni, ha van, a közszállitási szabályok szerint.
De a kőcsempészetet külön belügyminiszteri rendelet is tiltja.
A belügyminiszter egy tavalyi rendeletében meglepetéssel konstatálja, hogy a statisztika szerint 1926-ban ut- és járdaburkolati célokra 7240 vagon kőanyagot hoztak be külföldről engedély nélkül. Ezért szigoruan meghagyja, hogy teljes kockakövet – miután a hazai bazaltbányák ennek termelésére kevésbé alkalmasak – csak minimális mértékben szabad használni s a behozatal engedélyezését csak kellő indokolással lehet kérelmezni; a teljes kockánál kisebb méretü burkolókőnek külföldről való behozatalához pedig engedélyt egyáltalán nem ad, mert az ilyen követ a hazai bányák is termelik.
E szigoru belügyminiszteri rendelet ellenére ma is zavartalanul csempészik be a közmunkákhoz a külföldi követ. A kezeink között levő pontos és részletes adatok szerint például ez év szeptemberében 15 nap alatt 35 vagon „ utburkolás céljaira szolgáló 3/4 kockakő terméskő” érkezett külföldről a Beszkárt ferencvárosi iparvágányára. Tehát olyan külföldi kő, amelyre engedély egyáltalában nem is kapható.
Ugyancsak a szeptemberi forgalmi kimutatás szerint egy nap alatt 11 vagont csempésztek be, ebből a miskolci városi mérnöki hivatal 5, a hajduszoboszlói mérnöki hivatal 1 vagon tilos külföldi burkolókövet kapott. Miután 1 vagon anyag ára 500-550 pengő, a Beszkárt csak egy félhónap alatt 19.000 pengőt adott ki külföldre olyan utcakőért, aminek behozatala föltétlenül tilos.
Már halljuk a védekezést: ezek a szállitmányok magyar fuvarlevéllel érkeztek s a föladó a Pécskői Bazaltbánya Rt. Csakhogy ugyanezeket a vagonokat csehszlovák fuvarlevéllel Blahovec (Balogfalva), illetőleg Filakovo (Fülek) állomásokon adta föl a Korlatsky basaltove lomy u. s. és a cimzett a Pécskői Bazaltbánya Rt. A kocsik Fülek (Filakovo) csehszlovák és Somoskőujfalu magyar határállomáson át érkeztek Salgótarjánba s itt a szállitmányt, ugy, ahogy érkezett, magyar fuvarlevéllel ujra föladták.
Ez könnyen megállapitható a határállomás forgalmi kimutatásának vagonszámaiból, de föltünhetett volna itt Budapesten is, hiszen a vagonok egytől-egyig a csehszlovák vasutak C. S. D. jelzését viselik. De csodálatosképpen ezt az ellenőrzésre hivatott közegek sem vették észre.
Nem érdektelen, hogy a Pécskői Bazaltbánya Rt., amely a cseh fuvarleveleken mint cimzett, a magyar fuvarleveleken mint föladó szerepel, kihalóban van, fejkövet, kockakövet alig termel.
Itt még csak annyit jegyzünk meg, hogy az utak karbantartásának ellenőrzésére a kereskedelmi miniszterium egyik ügyosztálya hivatott, ennek vezetője Kukin Vojin miniszteri tanácsos.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!