Dtum
Login with Facebookk
1929 | Augusztus

Mitől óvjuk a szemünket? 1.

Irta Szentlőrinczi Liebermann Leó dr. egyetemi tanár, szemészfőorvos  III.

Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a szem, mely fény felfogására s ennek érzéki benyomásokká való átalakítására van berendezve, csak bizonyos mennyiségű és minőségű fényt bírhat el. Van látható és láthatatlan fény. A látható fény színskálaja mind a két végén láthatatlan sugarak sorozatába folytatódik.

Ezek a láthatatlan sugarak, tudniillik a hősugarak egyrészt s az úgynevezett vegyi vagy ultruviolett sugarak másrészt már aránylag kis mennyiségben is ártanak a szemnek; innen van az, hogy hómezőkőn, különösen ott, ahol a magasság miatt a levegő is ritka, ahol tehát a napfény bőven tartalmaz ilyen sugarakat s a hó erősen reflektálja őket, a szem igen heves kötőhártyagyulladást kap, sőt súlyosabb bajokat is, ha nem védjük sötét szemüveggel, amely ezeket a sugarakat teljesen visszatartja.

Hasonló bajt okoz az erős ívlámpafény, amilyet mozifelvételekhez használnak, vagy amilyen erős áramú rövidzárlat esetén éri a szemet, valamint kvarclámpa fénye is, míg az olyan fényhatás, amelynek az üvegfúvók vannak munkájuk közben kitéve, nemcsak ilyen sugarak által, hanem hősugarak nagy mennyiségével is károsítja a szemet.

Ezt inkább csak az áttekintésünk teljessége kedvéért mondottuk el; fontosabb az, hogy nemcsak az ilyen, hogy úgy mondjuk, a szemnek nem való fényből, de a látható fényből sem bír el a szem bizonyos mennyiségnél többet, bár természetesen sokkal többet, mint amabból. Ismeretes, hogy például a napba nem lehet nézni s ha valaki mégis erőltetné ezt s szemét nem volna kénytelen a káprázás miatt azonnal becsukni, szinte pillanatok alatt megvakulna.

A szembe közvetlenül beeső napfény azért oly káros hatású, mert a nap fénye igen sűrű, azaz aránylag kicsiny fénykibocsátó felület óriási mennyiségű fénysugarat bocsát ki. Ha a nap fénye akkora felületre oszlik el, amekkora a szemünk egész látótere, akkor már minden baj nélkül tűri a szem, mert akkor a szem hátterének egy-egy pontjára már csak igen, kis része esik az előbbi fény mennyiségnek.

Erre a megállapításra vezethetünk vissza minden kérdést, amely a mesterséges világításnak a szemre való hatása szempontjából felmerül. A fényminőség kérdése tudniillik, vagyis az, hogy valamely lámpa fénye nem tartalmaz-e káros sugarakat is, majdnem teljesen háttérbe szorul, egyszerűen azért, mert ha egy lámpa sok hősugarat bocsát ki, sokkal hamarabb válik tűrhetetlenül kellemetlenné, mintsem éppen a szemnek megárthatna, s mert másrészről ultraviolett sugarakat, melyek észrevétlenek maradnának s megárthatnának, a lámpának használt fényforrások számottevő mértékben nem bocsátanak ki.

A modern fehérfényű izzólámpa izzó fémszála ugyan bocsát ki, de az üveg a sugarak legnagyobb részét visszatartja. Hiszen éppen azért csinálják ???ból a higanygőzlámpa csövét, hogy az izzó higanygőz által nagy mennyiségiben kibocsátott ultraviolett sugarak a lámpából ki tudjanak jönni, mert máskülönben üvegből is lehetne készíteni, ámde az üveg e sugarakat nem bocsátja át, míg a kvarc átengedi.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A szem látó és alkalmazkodó képességének vizsgálata Szemüveg
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A szatmári testvérgyilkos - Az ítélet
Papp Béla és társai ítélethozatalára háromnegyed kilencz órakor...
A XIII. Árumintavásár az Iparcsarnokban A XIII. Árumintavásár az Iparcsarnokban
Az Iparcsarnokban ma nyilt meg a Budapesti Árumintavásár. Ez immár a...
Eckhardt Tibor, Magyarország népszövetségi főmegbizottja Eckhardt Tibor, Magyarország népszövetségi főmegbizottja
Ma délben utazik Genfbe Eckhardt Tibor, hogy a Népszövetség tanácsa...
Fogoly munkások a Hortobágyon Fogoly munkások a Hortobágyon
Az ország határán elfogott idegenek, a kiknek a háború végéig...
A rákosszentmihályi négyszeres gyilkosság A rákosszentmihályi négyszeres gyilkosság
A rákosszentmihályi négyszeres gyilkosság borzalmasabb, az évtizedek...
A győztesek A győztesek
Amerika döntő segítségével eljutott az entente ahhoz a pillanathoz,...
A „méter” és a „kilogramm” évfordulói...
Huszonöt éve, 1889-ben tartották a Nemzetközi Méterbizottságnak azt a...
Friedrich és a zsidókérdés Friedrich és a zsidókérdés
A Hétfői Hírlap munkatársa fölkereste Friedrich Istvánt az Attila...
Czigányzenekarok versenye Czigányzenekarok versenye
A Népszínházban a czigányzenekarok versenye, melyet a Népszínházban...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98